EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) teljesen átdolgozta a gépjárművek és pótkocsijaik közösségi típus-jóváhagyási rendszerét. Az új irányelv átdolgozott formában átülteti a 70/156/EGK irányelv (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) számos rendelkezését, egyúttal teljesen új fogalmakat és kötelezettségeket vezet be. Az új irányelv hatályon kívül helyezi a 70/156/EGK irányelvet, és annak helyébe lép.

Hatály

2009 áprilisáig a személygépkocsik, motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok, valamint a mezőgazdasági traktorok juthattak be a belső piacra a közösségi típus-jóváhagyási rendszer révén. Az Európai Unió az új irányelvvel az összes gépjármű-kategóriára és pótkocsijaikra – függetlenül attól, hogy egybeépített vagy nem egybeépített járművekről van szó –, valamint az ilyen járművek rendszereire, alkatrészeire és önálló műszaki egységeire kiterjeszti ezt a rendszert. Az irányelv elsősorban a haszongépjárműveket (kisteherautók, tehergépkocsik, félpótkocsik, pótkocsik), autóbuszokat, távolsági autóbuszokat, pótkocsikat és félpótkocsikat célozza, azonban valamennyi egyéb gépjármű-kategóriára vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket.

Típus-jóváhagyási rendszer

Az Európai Unió típus-jóváhagyási rendszerének egyik alapvető jellemzője, hogy biztosítja a gyártásmegfelelőség folyamatos ellenőrzését. A jóváhagyás ezenkívül azon az elven alapul, miszerint a gyártóknak minden egyes elkészült járműről megfelelőségi igazolást kell kiállítaniuk, amely tanúsítja, hogy a jármű megegyezik a jóváhagyott típussal. Az eljárást illetően a gyártó választhat a lépésenkénti típusjóváhagyás *, az egylépéses típusjóváhagyás * és a vegyes típusjóváhagyás * között.

Az irányelv bevezeti a közösségi típus-jóváhagyási módszert, az úgynevezett „többlépcsős típusjóváhagyást”. A cél az, hogy a rendszer alkalmazkodjon a haszongépjárművek gyártásának sajátosságaihoz. A többlépcsős eljárás általában két lépcsőből áll majd:

• az első lépésben a gyártás első résztvevője jóváhagyatja a jármű vázát (amely magában foglalja a motort, a kerekeket, a lengéscsillapítókat, a fékeket stb.), és sor kerül az első EK-típusjóváhagyási bizonyítvány kiállítására;
• a második lépésben a gyártás második részvevője megépíti a karosszériát, majd az elkészült járművet jóváhagyásra bemutatja. Ha ugyanaz a gyártó végzi a váz és a karosszéria szerelését is, akkor a jármű jóváhagyása a személygépkocsik esetében már alkalmazott eljáráshoz hasonló eljárás keretében történik;
• a megfelelőségi igazolást illetően az irányelv úgy rendelkezik, hogy a folyamatban részt vevő egyes gyártók az igazolásnak azt a részét töltsék ki, amely a gyártásban való közreműködésüknek megfelel.

Az irányelv a teljes harmonizáció elvén alapul. A közösségi típus-jóváhagyási eljárások kötelezőek, és a velük mostanáig párhuzamosan fennálló nemzeti eljárások helyébe lépnek. A jóváhagyási eljárás ily módon érezhetően egyszerűbbé válik a gyártók számára. Elég, ha csak egy tagállam jóváhagyja a járművet, és az ahhoz a típushoz tartozó valamennyi jármű – mindössze a megfelelőségi igazolás alapján – az egész Közösség területén forgalomba helyezhető.

A közúti közlekedésbiztonság növelése és a környezetvédelem javítása

A közúti közlekedésbiztonság növelése érdekében az irányelv számos berendezést kötelezővé tesz, többek között az alábbiakat: ABS (fékezéskor a kerekek blokkolását gátló rendszer); új, nagyobb látóterű visszapillantó tükrök, köztük az új elülső visszapillantó tükör; fényjelző berendezések fokozottabb használata (nappali menetjelző lámpa); oldalsó védőelemek annak megelőzésére, hogy a kerékpárosok vagy a gyalogosok a jármű alá kerüljenek; valamint a kerekek által felcsapott víz elleni védelmet szolgáló berendezés. Az irányelv további kötelezettségeket ír elő az autóbuszokra és távolsági autóbuszokra vonatkozóan (a jármű befogadóképességének megfelelő vészkijáratok, könnyebb beszállás a csökkent mozgásképességű személyek számára, „bukótér” arra az esetre, ha az autóbusz az oldalára borul stb.).

Az irányelv ezenkívül néhány környezetvédelmi kötelezettséget is tartalmaz, például a CO₂-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás szabványos mértékére, a motor teljesítményére vagy éppen a dízelmotorok kipufogógázának átlátszatlanságára vonatkozóan.

Az Európai Unión kívül gyártott járművek importálása

A 2007/46/EK irányelv szintén európai szinten szabályozza az úgynevezett egyedi jóváhagyási eljárást, és lefekteti azokat az alapokat, amelyekre építve a közeljövőben meghatározhatók lesznek a harmonizált jogszabályok. Ez utóbbiak égetően hiányoztak a régi szabályozásból, ami visszaélésekben mutatkozott meg: egyes gyártók az egyszerűsített eljáráshoz folyamodtak, hogy olyan járműveket importáljanak, amelyek nem feleltek meg az Európai Unióban megkövetelt biztonsági követelményeknek.

Ütemterv

A típusjóváhagyásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása 2009 áprilisában kezdődött el és a járműkategóriáktól függően 2014-ig lépcsőzetesen megy végbe. A beiktatott átmeneti időszakok célja, hogy az ipar fokozatosan az új előírásokhoz igazíthassa termelését, a hatóságok pedig folyamatosan feldolgozhassák a beérkező jóváhagyási kérelmeket.

Háttér

1970-től kezdve a 70/156/EGK irányelv a legfőbb jogi eszköz, amely lehetővé teszi a belső piac érvényesítését a gépjárműiparban. Az irányelv számos módosításon esett át, hogy kövesse az ágazat folyamatos fejlődését. Következésképpen – az egyértelműség érdekében – szükségessé vált az irányelv átdolgozása. Ez egyébiránt lehetővé tette azt is, hogy az 1993-ban lefektetett elvek hatálya újabb gépjármű-kategóriákra és pótkocsijaikra is kiterjedjen.

Az átdolgozás első szakasza a 2001/116/EK irányelv elfogadásával zárult le. A 2007/46/EK irányelvvel az Európai Unió befejezte a 70/156/EGK irányelv átdolgozásának második szakaszát. A folyamat nemrég a harmadik szakaszba lépett, amely célja, hogy az eljárások és alakiságok egyszerűsítésével megkönnyítse a kis- és középvállalkozások bejutását a belső piacra.