RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Járművek átfogó műszaki harmonizációja

A járművek műszaki harmonizációja világszerte két megállapodás történik, amelyekben szerződő fél az Európai Unió is. Ezeknek a megállapodásoknak a célja, hogy globális szintű szabályokat hozzanak létre a magas szintű biztonság, a környezetvédelem, az energiahatékonyság és a lopás elleni védelem biztosításának érdekében.

JOGI AKTUSOK

A Tanács 97/836/EK határozata (1997. november 27.) az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához („1958. évi felülvizsgált megállapodás”) való csatlakozásáról [Hivatalos Lap L 346. 1997.12.17.].

A Tanács 2000/125/EK határozata (2000. január 31.) a kerekes járművek, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekről és felszerelésekről szóló globális műszaki előírások kidolgozására irányuló megállapodás megkötéséről („párhuzamos megállapodás”) [Hivatalos Lap L 35., 2000.2.10.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Annak érdekében, hogy elősegítse a műszaki rendelkezések kölcsönös elfogadását és ezáltal csökkentse a szabad kereskedelem akadályait, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) (EN) fórumként szolgált a járművek műszaki harmonizációjáról szóló megállapodás (EN) előkészítéséhez, amelyet az „1958. évi megállapodásnak” neveznek. Az Európai Közösség 1998. március 24-én lett a megállapodás részese.

A Közösség aktív szerepet játszott egy második, az 1998. évi „párhuzamos megállapodásként” ismert nemzetközi megállapodásról (EN ) (FR ) szóló tárgyalásokban is, amely 2000. augusztus 25-én lépett hatályba. Ez a megállapodás bizonyos olyan országokra is kiterjed, amelyek nem tudják elfogadni az 1958. évi megállapodásban szereplő kölcsönös elismerésre vonatkozó elveket.

A két megállapodás célja, hogy a biztonságra, a környezetvédelemre, az energiafelhasználásra és a lopás elleni védelemre vonatkozó harmonizált műszaki előírásokat alkosson. Mindkét megállapodáshoz ugyanazokat a munkabizottságokat és intézkedéseket veszik igénybe. A munkabizottságok által elkészített műszaki előírás-tervezeteket szavazásra kell bocsátani abban a döntéshozó szervben, amely a két megállapodás igazgatásáért felel.

A megállapodásokat a közös kereskedelempolitika célkitűzéseit követve kötötték meg: hozzájárulnak a járműveknek, valamint azok berendezéseinek és felszereléseinek kereskedelméhez kötődő létező műszaki akadályok felszámolásához, illetve megelőzik az újabb akadályok létrejöttét. A Közösség bekapcsolódása lehetővé teszi a már megkezdett harmonizációs munka folytatását és megkönnyíti a harmadik országok piacaira való bejutást. A Közösség a megállapodásokhoz való csatlakozásával lehetővé teszi ezenkívül egy konkrét intézményi keretrendszer létrehozását, amelynek célja a szerződő felek közötti együttműködés megszervezése.

Az 1958. évi megállapodás

Az 1958. évi megállapodás értelmében annak a szerződő félnek, amely elfogadott egy EGB-előírást, joga van típusjóváhagyást adni az adott előírás hatálya alá tartozó járművek vagy azok berendezései és felszerelései számára. Emellett el kell fogadnia bármely más olyan szerződő fél által kiadott típusjóváhagyást, amely szintén elfogadta ezt az előírást. Eddig több mint 120 előírást alkottak meg ennek a megállapodásnak a keretein belül.

Az 1958. évi megállapodáshoz 47 fél csatlakozott. A megállapodásban megszabott feltételek értelmében új előírásoknak, illetve a már hatályban lévő előírások módosításának az elfogadásához a jelen lévő szerződő felek kétharmadának szavazata szükséges. Egy új előírás hatálya minden olyan szerződő félre kiterjed, amely hat hónapos határidőn belül nem jelzi azzal szembeni ellenvetését, kivéve abban az esetben, ha a szerződő felek több mint egyharmada ellenvetéssel él, ekkor ugyanis az előírás nem lép hatályba.

Annak köszönhetően, hogy az előírásokat alkalmazó szerződő felek kölcsönösen elismerik a típusjóváhagyásokat, egész Európában egyszerűbb lett a járművek kereskedelme.

Az 1998. évi „párhuzamos” megállapodás

Az 1958. évi megállapodástól eltérően a párhuzamos megállapodás nem rendelkezik a típusjóváhagyások kölcsönös elismeréséről, ami lehetőséget nyújt a kölcsönös elismeréssel járó kötelezettségeket vállalni nem kívánó országok számára, hogy konkrét szerepet játszhassanak a globális műszaki előírások megalkotásában.

Az új globális műszaki előírások előkészítésének a megállapodás két különböző módját kínálja. Az első a már létező előírások vagy szabványok harmonizációja, a második pedig új globális műszaki előírások alkotása azokon a területeken, ahol azelőtt egy előírás sem volt érvényben.

A megállapodás rendelkezik arról, hogy a szerződő felek által alkotott már létező és harmonizálható előírásokat vegyék fel a globális műszaki előírás-tervezetek gyűjteményébe annak érdekében, hogy könnyebben alakíthassák át azokat globális előírásokká. Egy előírás akkor kerülhet be a gyűjteménybe, ha azt a jelen lévő szerződő felek szavazataik legalább egyharmadával támogatják, és azok között van az Európai Közösség, Japán vagy az Egyesült Államok szavazata is.

Egy globális műszaki előírás akkor kerül be a globális nyilvántartásba, ha azt a jelen lévő és szavazó szerződő felek egyhangúlag megszavazzák. Ha egy szerződő fél egy javasolt globális műszaki előírás ellen szavaz, az adott előírás nem kerül be a nyilvántartásba. A globális nyilvántartás, amelybe a globális műszaki előírásokat felveszik, azoknak a műszaki előírásoknak a gyűjteménye, amelyeket később a világ más országai is el szándékoznak fogadni.

Egy globális műszaki előírás nyilvántartásba vétele nem kötelezi a szerződő feleket arra, hogy jogerőre emeljék azt. Másfelől a szerződő feleknek jelezniük kell, hogy elfogadnak-e egy adott globális műszaki előírást és a hatálybalépés dátumát. Továbbá minden szerződő félnek, amely egy műszaki előírás felvétele mellett szavaz, alá kell vetnie az előírást annak a folyamatnak, amelyet a hasonló előírások jogerőre emelését szolgáló folyamat során alkalmaz.

A Közösség nevében a Bizottság bonyolítja az összes szükséges eljárást, többek közt:

  • elfogadja a globális műszaki előírásokat, illetve értesítést ad róluk;
  • részt vesz a vitás kérdések rendezésben;
  • módosítja a megállapodást.
Utolsó frissítés: 05.07.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére