RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Műholdas navigáció: Galileo

A Galileo az európai műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó program elnevezése. Az Európai Bizottság által indított és az Európai Űrügynökséggel közösen kifejlesztett program az amerikai GPS és az orosz Glonasz rendszer versenytársaként független technológiát biztosít az Európai Unió (EU) számára. Ez a közlemény jelzi a Galileo program kezdetét, valamint meghatározza annak tétjét és a program célkitűzéseit.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission of 10 February 1999 – "Galileo – Involving Europe in a new generation of satellite navigation services" [COM(1999) 54 final - Not published in the Official Journal] (A Bizottság 1999. február 10-i közleménye: „Galileo – Európa részvétele az új generációs műholdas navigációs rendszerekben” [COM(1999) 54 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

A program tétje

A műholdas navigáció területén számos jelentős kérdés merül fel. Jelenleg két, egymással versenyző rendszer létezik: a piacot uraló amerikai GPS és az orosz Glonasz.

A jelenlegi függőség – különösen a GPS-től való függőség – stratégiai jellegű kérdéseket vet fel, mivel az alkalmazott rendszerek nem európai irányítás alatt állnak. Az a feladat, hogy a túlzott költség kockázata nélkül védjük Európa stratégiai igényeit – például a közös kül- és biztonságpolitika terén.

A műholdas navigáció nyilvánvaló előnyökkel szolgál a forgalomirányítás számára. Fokozza a biztonságot, ésszerűsíti a forgalmat, csökkenti a forgalmi dugókat és a környezeti károkat, valamint támogatja a multimodális fejlesztést. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi GPS és Glonasz rendszer nem garantálja a személyszállításhoz szükséges megbízhatóságot és rendelkezésre állást. Az európai Galileo rendszer megvalósítása ezeket a hiányosságokat fogja kiküszöbölni.

A tét egyszerre gazdasági és ipari jellegű. Ha figyelembe vesszük, hogy 2005-től máig terjedően 40 milliárd euróra értékelik a potenciális globális piacot, a kihívás az, hogy a minket méltányosan megillető részt megszerezzük a műholdas navigációs piacból, valamint az annak révén teremtett munkahelyekből. A jelenlegi becslések alapján a Galileo infrastruktúra létrehozása 20 000 munkahelyet, üzemeltetése pedig 2000 állandó munkahelyet teremtene, nem számítva az alkalmazások területén adódó lehetőségeket.

Végül a szabályozási szempontok is jelentősek. A gyakorlatban a pozícionáló és időzítő jeleken alapuló információs rendszerek alkalmazása lehetővé tehetné bizonyos közösségi szabályok betartásának figyelését például a halászat vagy a környezetvédelem területén.

Habár az Egyesült Államok már egy fejhosszal előbb jár, a kockázatokra tekintettel rendkívül fontos, hogy Európa gyors döntést hozzon a következő generációs helymeghatározó, navigációs és időzítő jeleken alapuló rendszerekben való részvételéről.

Stratégiai döntések

A GNSS (globális navigációs műholdrendszer) kifejlesztése összehangolt munkát igényel. A Tanács 1998 márciusában felhívta a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Egyesült Államokkal közös rendszer kifejlesztésének lehetőségét. Megbeszélésekre került sor a lehetséges opciókról. Mivel az amerikaiak – katonai okoknál fogva – nem voltak készek közös tulajdonra vonatkozó tervet készíteni, illetve arra, hogy Európa tényleges szerepet töltsön be a GPS rendszer irányításában, a következő területeken lenne lehetséges az együttműködés:

  • vagy az Egyesült Államok által irányított, meglévő GPS rendszer keretében;
  • vagy egy GNSS kifejlesztésében, amelynek két, egymást kiegészítő módon működő műholdakat alkalmazó navigációs rendszer képezné az alapját: a GPS és a Galileo.

A Bizottság ez utóbbi opciót választotta, miután elvetette a „zéró opciót”, ami azt jelentette volna, hogy tudatosan felhagy azzal, hogy Európa bármilyen módon részt vegyen a jövőbeli GNSS alapvető űrkutatási ágazatában.

A Bizottság ugyanilyen kívánatosnak tartja, hogy a Galileo nyitva álljon más partnerek előtt is, akikkel már felvették a kapcsolatot, mint például:

  • az Orosz Föderáció: a Glonasz rendszer fokozatosan integrálódhatna a Galileoval;
  • Japán: amely hozzájárulhatna a Galileo fejlesztéséhez, különösen pénzügyi szempontból;
  • más országok vagy régiók (KKE, EFTA, Törökország stb.), amelyek esetében Európának szorgalmaznia kell a GNSS-t támogató megközelítést.

A Galileo röviden szólva meg kellene, hogy ragadja a lehetőséget arra, hogy a GPS hiányosságainak megszüntetésére törekedve és a GNSS megbízhatóságának fokozása révén polgári célokra használjon egy műholdas navigációs rendszert. Azonnal globális lefedettséget kellene biztosítania.

Követelmények és műszaki jellemzők

A rendszert úgy kell kialakítani, hogy az globális lefedettséget biztosítson, és hogy lehetővé tegye a tömegpiaci alkalmazást, megfelelő biztonságot nyújtva az európai közlekedés számára, ugyanakkor minimális űrkutatási infrastruktúrát igényelve. A Galileonak másfelől legalább 10 méteren belüli vízszintes pontosságot kell garantálnia.

Ami a biztonságot illeti, a rendszernek garantálnia kell a létfontosságú infrastruktúrák fizikai védelmét, és pontos jelzéseket kell adnia válság- vagy háborús helyzetben. Gondoskodni kell arról, hogy háborús helyzetben az ellenség egyáltalán ne tudja átirányítani a jeleket, illetve ne férhessen hozzá rendszerhez. A szakértők a biztonsági követelmények teljesítése érdekében ellenőrzött hozzáférés létesítését támogatják.

Pénzügyi aspektusok

A Galileo 1999–2008 időszakra vonatkozóan becsült összköltsége – az Egyesült Államokkal való együttműködés és a földi rendszerek alkalmazásának függvényében – 2,2–2,95 milliárd euró.

A jelenlegi amerikai politika értelmében térítésmentesen biztosítják a GPS alapjelet. A Galileo ilyen fajta megközelítése jelentős közfinanszírozást igényelne, mivel a magánszektor egyedül nem bírja el ezt a költséget, tekintve, hogy a felhasználók számára térítésmentes szolgáltatásról lenne szó.

Mivel a Galileo a transzeurópai hálózat és a közös közlekedéspolitika kulcseleme, indokolt az európai finanszírozás. Ez az uniós költségvetési keretből – különösen a TEN költségvetési keretéből, az Európai Űrügynökség és az ötödik K+F keretprogram költségvetési keretéből – lesz lehetséges. Ezenkívül szabályozási intézkedések révén külön bevételi lehetőségeket lehetne meghatározni, mint például bizonyos ellenőrzött hozzáférésű előfizetéses szolgáltatások bevezetése vagy a jelvevők megadóztatása. Összegezve bátorítani kellene az állami és magánszféra partnerségének kialakítását.

Szervezeti keret

A Bizottság a Galileo megtervezése, kiépítése és üzemeltetése érdekében olyan szervezeti felépítést javasol, amelyben képviselve van többek között a GNSS magas szintű munkacsoportja, a Bizottság, az Európai Űrügynökség és valamennyi befektető. Fel lehetne állítani egy kislétszámú igazgatótanácsot.

Mindenekfelett azonban elengedhetetlen a politikai elkötelezettség, hogy az megadja a szükséges lendületet az ipari beruházásoknak, a nemzetközi partnerekkel a rendszerjellemzőkről folytatandó tárgyalásokhoz, valamint az európai befolyás megerősítéséhez ezen a stratégiai területen. Az Európai Tanács erre vonatkozóan vezető szerepet tölthetne be.

Háttér

A Tanács 1998 januárjában kiadott első közleményét követően 1998 márciusában felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő ajánlásokat a globális műholdas navigáció európai megközelítéséről. Ez a közlemény a válasz a Tanács kérésére. Ezt 2002-ben a Galileo közös vállalkozás (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) létrehozása, majd a program kiépítési és üzemeltetési szakaszairól (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) szóló szabályozás követte.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról (2004. július 14.) [COM(2004) 477 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Galileo program most már előrehaladott szakaszban tart, és jóval túlnyúlik egy egyszerű kutatási program keretein. Ennek a rendeletnek az a célja, hogy a program számára olyan jogi alapot teremtsen, amely megfelelőbb az ágazati és kereskedelmi igényeinek, és a legjobban megfelel az eredményes pénzgazdálkodás követelményeinek.

A Tanács 876/2002/EK rendelete (2002. május 21.) a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról.
Ez a rendelet hozza létre a közös vállalkozást a GALILEO program fejlesztési szakaszának (2002–2005) irányítása céljából. A közös vállalkozás azon kívül, hogy 2005-ig irányítja a fejlesztési szakaszt, előkészíti a program későbbi (kiépítési és üzemeltetési) szakaszainak megvalósítását is.

A Tanács 1999. augusztus 3-i határozata (Hivatalos Lap C 221., 1999.8.3.)
A Tanács csak 1999. július 19-én határozatot fogadott el „Európa részvétele az új generációs műholdas navigációs rendszerekben – Galileo – meghatározási szakasz” címmel, melyben felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő tárgyalási mandátum-tervezeteket a Tanácsnak, hogy az teljes körűen megvizsgálhassa az Amerikai Egyesült Államokkal és az Orosz Föderációval való együttműködés lehetőségeit. Továbbá felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő alapos költség-haszon elemzést, amelyben különösen a bevételi források lehetőségeit, a javasolt állami-magánszféra partnerség lehetőségeit és a magánszektorból biztosítható finanszírozás lehetőségeit vizsgálja meg.

Utolsó frissítés: 13.01.2006
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére