A tőkeemelést terhelő közvetett adók
Ez az irányelv a tőkeemelést terhelő közvetett adók tagállamok általi kivetését szabályozza. Ezen irányelv értelmében tilos minden ilyen típusú adó kivetése, a tőkeilletéket is beleértve, annak ellenére, hogy egyes tagállamok jelenleg még folytathatják ezt a gyakorlatot.
JOGI AKTUS
A Tanács 2008/7/EK irányelve (2008. február 12.) a tőkeemelést terhelő közvetett adókról.
ÖSSZEFOGLALÓ
A tőkeilleték közvetett adónem, amely gátolja a tőke szabad mozgását. Ez az irányelv elismeri, hogy a legjobb megoldás az Európai Unió (EU) gazdasági növekedését kedvezőtlenül befolyásoló említett illeték eltörlése lenne. Bizonyos tagállamok azonban elfogadhatatlannak tartják azokat a bevételkieséseket, amelyek egy ilyen intézkedés azonnali alkalmazása következtében előállnának. Azok a tagállamok tehát, amelyek 2006. január 1-jén alkalmazták a tőkeilletéket, bizonyos szigorú feltételek betartásával továbbra is kivethetik azt.
Érintett adók és társaságok
Ezen irányelv célja a közvetett adók kivetésének szabályozása a következők tekintetében:
- a tőkeegyesítő társaságoknak nyújtott tőke-hozzájárulás;
- tőkeegyesítő társaságokat érintő szerkezetátalakítás;
- bizonyos értékpapírok és adósságlevelek kibocsátása.
Az irányelv a következő társasági formákra vonatkozik:
- részvénytársaság;
- (közkereseti társaság;)
- korlátolt felelősségű társaság.
Ezenfelül minden olyan társaságra, egyesületre vagy jogi személyre alkalmazandó:
- amelynek részesedései értéktőzsdén forgalomképesek;
- amelynek tagjai (részvényesei) jogosultak eladni részesedésüket, és a társaság adósságaiért csak részesedésük mértékéig felelősek; és
- minden nyereségszerzési céllal működő társaságra, egyesületre vagy jogi személyre.
A „tőke-hozzájárulás” fogalmának hatálya alá tartozik:
- a tőkeegyesítő társaság alapítása vagy a tőkeegyesítő társasággá történő átalakulás;
- a vagyoni hozzájárulással, illetve nyereség vagy tartalékok tőkésítése útján történő tőkeemelés;
- a vagyon növelése ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, illetve olyan tagi szolgáltatás révén, amely változást idéz elő a társasági jogokban;
- egy tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése harmadik országból egy tagállamba;
- tőkeegyesítő társaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre, illetve ha a hitelre egy tag (részvényes) garanciát vállal.
„Szerkezetátalakítási műveletnek” minősülnek a következők:
- vagyoni hozzájárulással történő összefonódás;
- részvénycserével történő összefonódás.
A tőkeemelést terhelő közvetett adók kivetésének tilalma
A tagállamok nem vethetnek ki a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó tőkeemelést terhelő közvetett adókat. Az érintett műveletek a következők:
- tőke-hozzájárulás;
- tőke-hozzájárulás részeként nyújtott kölcsönök, illetve szolgáltatások;
- az üzleti tevékenység megkezdése előtt szükséges cégbejegyzés vagy bármely más olyan formalitás, amely a tőkeegyesítő társaságra nézve jogi formájából adódóan kötelező;
- a tőkeegyesítő társaság létesítő okiratának módosítása, különösen abban az esetben, ha a tőkeegyesítő társaság másfajta tőkeegyesítő társasággá alakul át, ha a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központját vagy létesítő okirat szerinti székhelyét egyik tagállamból egy másik tagállamba helyezik át, ha megváltozik a tőkeegyesítő társaság célja, illetve ha meghosszabbodik fennállásának időtartama;
- szerkezetátalakítási műveletek.
Hasonlóképpen tilos közvetett adót kivetni bizonyos értékpapírok és adósságlevelek kibocsátására.
A tagállamoknak ugyanakkor joguk van kivetni bizonyos átruházási illetékeket, úgymint díjak formájában kirótt illetékeket és hozzáadottérték-adót (héa).
Eltérések
Azokra a tagállamokra, amelyek 2006. január 1-jén alkalmaztak tőkeilletéket, egyedi rendelkezések vonatkoznak. Ezek a tagállamok továbbra is kivethetik ezt az illetéket, amennyiben annak mértékét egységesen legfeljebb 1%-ban határozzák meg. Mindemellett csak a tőke-hozzájárulások adóztathatók meg. Egyéb műveletekre tehát, például a szerkezetátalakítási műveletekre, tilos illetéket kivetni.
Tőkeilletéket csak az a tagállam vethet ki, ahol a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja található a tőke-hozzájárulás időpontjában. A tőkeilletéket a belső piac elveinek tiszteletben tartása érdekében – ha feltétlenül szükséges – csak egyszer lehet kivetni.
A közszolgáltatásokat ellátó vagy kizárólag kulturális vagy szociális célokat követő tőkeegyesítő társaságok mentességet élvezhetnek. Tőkeilleték-mentesség vagy -csökkentés formájában – az eltérési eljárásnak megfelelően – eltérés biztosítható az egyenlő adóterhelés érdekében vagy szociális megfontolásokból, illetve annak érdekében, hogy egy adott tagállam kezelni tudjon különleges helyzeteket.
HIVATKOZÁSOK
| Jogi aktus | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
|
A 2008/7/EK irányelv |
2008.3.12. (az 1., 2., 6., 9., 10. és 11. cikk: 2009.1.1.) |
A 3., 4., 5., 7., 8., 12., 13. és 14. cikk: 2008.12.31-ig |
HL L 46., 2008.2.21. |
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNY
Javaslat: a Tanács irányelve (2011. szeptember 28.) a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról [COM(2011) 594 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A 2008. évi pénzügyi és gazdasági világválság számtalan kedvezőtlen következménnyel járt a hatóságok és az európai polgárok számára. A pénzügyi szolgáltatások biztonságosabbá tétele érdekében e javaslat célja a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszerének létrehozása, ami a következőket szolgálja:
- a pénzügyi szolgáltatások belső piaca felaprózódásának elkerülése;
- annak biztosítása, hogy a pénzügyi intézmények tisztességes mértékben hozzájáruljanak a válság költségeinek fedezéséhez;
- a pénzügyi piacokat hatékonyabbá tevő, megfelelő intézkedések bevezetése.



