RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A tőkeemelést terhelő közvetett adók

Ez az irányelv a tőkeemelést terhelő közvetett adók tagállamok általi kivetését szabályozza. Ezen irányelv értelmében tilos minden ilyen típusú adó kivetése, a tőkeilletéket is beleértve, annak ellenére, hogy egyes tagállamok jelenleg még folytathatják ezt a gyakorlatot.

JOGI AKTUS

A Tanács 2008/7/EK irányelve (2008. február 12.) a tőkeemelést terhelő közvetett adókról.

ÖSSZEFOGLALÓ

A tőkeilleték közvetett adónem, amely gátolja a tőke szabad mozgását. Ez az irányelv elismeri, hogy a legjobb megoldás az Európai Unió (EU) gazdasági növekedését kedvezőtlenül befolyásoló említett illeték eltörlése lenne. Bizonyos tagállamok azonban elfogadhatatlannak tartják azokat a bevételkieséseket, amelyek egy ilyen intézkedés azonnali alkalmazása következtében előállnának. Azok a tagállamok tehát, amelyek 2006. január 1-jén alkalmazták a tőkeilletéket, bizonyos szigorú feltételek betartásával továbbra is kivethetik azt.

Érintett adók és társaságok

Ezen irányelv célja a közvetett adók kivetésének szabályozása a következők tekintetében:

  • a tőkeegyesítő társaságoknak nyújtott tőke-hozzájárulás;
  • tőkeegyesítő társaságokat érintő szerkezetátalakítás;
  • bizonyos értékpapírok és adósságlevelek kibocsátása.

Az irányelv a következő társasági formákra vonatkozik:

  • részvénytársaság;
  • (közkereseti társaság;)
  • korlátolt felelősségű társaság.

Ezenfelül minden olyan társaságra, egyesületre vagy jogi személyre alkalmazandó:

  • amelynek részesedései értéktőzsdén forgalomképesek;
  • amelynek tagjai (részvényesei) jogosultak eladni részesedésüket, és a társaság adósságaiért csak részesedésük mértékéig felelősek; és
  • minden nyereségszerzési céllal működő társaságra, egyesületre vagy jogi személyre.

A „tőke-hozzájárulás” fogalmának hatálya alá tartozik:

  • a tőkeegyesítő társaság alapítása vagy a tőkeegyesítő társasággá történő átalakulás;
  • a vagyoni hozzájárulással, illetve nyereség vagy tartalékok tőkésítése útján történő tőkeemelés;
  • a vagyon növelése ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, illetve olyan tagi szolgáltatás révén, amely változást idéz elő a társasági jogokban;
  • egy tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése harmadik országból egy tagállamba;
  • tőkeegyesítő társaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre, illetve ha a hitelre egy tag (részvényes) garanciát vállal.

„Szerkezetátalakítási műveletnek” minősülnek a következők:

  • vagyoni hozzájárulással történő összefonódás;
  • részvénycserével történő összefonódás.

A tőkeemelést terhelő közvetett adók kivetésének tilalma

A tagállamok nem vethetnek ki a tőkeegyesítő társaságokra vonatkozó tőkeemelést terhelő közvetett adókat. Az érintett műveletek a következők:

  • tőke-hozzájárulás;
  • tőke-hozzájárulás részeként nyújtott kölcsönök, illetve szolgáltatások;
  • az üzleti tevékenység megkezdése előtt szükséges cégbejegyzés vagy bármely más olyan formalitás, amely a tőkeegyesítő társaságra nézve jogi formájából adódóan kötelező;
  • a tőkeegyesítő társaság létesítő okiratának módosítása, különösen abban az esetben, ha a tőkeegyesítő társaság másfajta tőkeegyesítő társasággá alakul át, ha a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központját vagy létesítő okirat szerinti székhelyét egyik tagállamból egy másik tagállamba helyezik át, ha megváltozik a tőkeegyesítő társaság célja, illetve ha meghosszabbodik fennállásának időtartama;
  • szerkezetátalakítási műveletek.

Hasonlóképpen tilos közvetett adót kivetni bizonyos értékpapírok és adósságlevelek kibocsátására.

A tagállamoknak ugyanakkor joguk van kivetni bizonyos átruházási illetékeket, úgymint díjak formájában kirótt illetékeket és hozzáadottérték-adót (héa).

Eltérések

Azokra a tagállamokra, amelyek 2006. január 1-jén alkalmaztak tőkeilletéket, egyedi rendelkezések vonatkoznak. Ezek a tagállamok továbbra is kivethetik ezt az illetéket, amennyiben annak mértékét egységesen legfeljebb 1%-ban határozzák meg. Mindemellett csak a tőke-hozzájárulások adóztathatók meg. Egyéb műveletekre tehát, például a szerkezetátalakítási műveletekre, tilos illetéket kivetni.

Tőkeilletéket csak az a tagállam vethet ki, ahol a tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központja található a tőke-hozzájárulás időpontjában. A tőkeilletéket a belső piac elveinek tiszteletben tartása érdekében – ha feltétlenül szükséges – csak egyszer lehet kivetni.

A közszolgáltatásokat ellátó vagy kizárólag kulturális vagy szociális célokat követő tőkeegyesítő társaságok mentességet élvezhetnek. Tőkeilleték-mentesség vagy -csökkentés formájában – az eltérési eljárásnak megfelelően – eltérés biztosítható az egyenlő adóterhelés érdekében vagy szociális megfontolásokból, illetve annak érdekében, hogy egy adott tagállam kezelni tudjon különleges helyzeteket.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap

A 2008/7/EK irányelv

2008.3.12. (az 1., 2., 6., 9., 10. és 11. cikk: 2009.1.1.)

A 3., 4., 5., 7., 8., 12., 13. és 14. cikk: 2008.12.31-ig

HL L 46., 2008.2.21.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNY

Javaslat: a Tanács irányelve (2011. szeptember 28.) a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről és a 2008/7/EK irányelv módosításáról [COM(2011) 594 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A 2008. évi pénzügyi és gazdasági világválság számtalan kedvezőtlen következménnyel járt a hatóságok és az európai polgárok számára. A pénzügyi szolgáltatások biztonságosabbá tétele érdekében e javaslat célja a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszerének létrehozása, ami a következőket szolgálja:

  • a pénzügyi szolgáltatások belső piaca felaprózódásának elkerülése;
  • annak biztosítása, hogy a pénzügyi intézmények tisztességes mértékben hozzájáruljanak a válság költségeinek fedezéséhez;
  • a pénzügyi piacokat hatékonyabbá tevő, megfelelő intézkedések bevezetése.
Utolsó frissítés: 10.10.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére