Egységes tőkepiac
Az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása mellett a tőke szabad mozgása a negyedik alapvető szabadságjog az EU-ban. Ez 1990. július 1-jén vált valósággá, amikor az EU megtette az első lépést a Gazdasági és Monetáris Unió felé, amely az euró bevezetésében csúcsosodott ki.
-
A tőke szabad mozgása elvének alkalmazása
- A tőke szabad mozgásának elérése
- Egy európai pénzügyi térség létrehozására irányuló összehangolt erőfeszítések
- Az EU-n belüli befektetések jogi vonatkozásai
- A tőkepiacokra gyakorolt hatás
- A fizetési mérlegek pénzügyi támogatási mechanizmusa
- A kockázatitőke-alapok határokon átívelő befektetéseit korlátozó akadályok felszámolása
- A nemzeti vagyonalapokra vonatkozó közös európai megközelítés
-
ÁLLAMI ÉS MAGÁNSZEKTORBELI GAZDASÁGI SZEREPLŐK
- Állami és magánszektorbeli gazdasági szereplők és a tőke szabad mozgása – bankok
-
Állami és magánszektorbeli gazdasági szereplők és a tőke szabad mozgása – vállalkozások
- Az európai részvénytársaság statútuma
- Az európai zártkörű társaság statútuma
- Negyedik irányelv: korlátolt felelősségű társaságok éves beszámolói
- Hetedik irányelv: korlátolt felelősségű társaságok konszolidált éves beszámolói
- Nemzetközi számviteli standardok (IAS)
- Hitelintézetek és pénzügyi intézmények külföldi fiókjainak számviteli okmányai
- Az elszámolások véglegessége a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben
- Befektetőkártalanítási rendszerek
- Állami és magánszektorbeli gazdasági szereplők és a tőke szabad mozgása – fogyasztók
- A tőke szabad mozgásának fiskális szempontjai – gazdasági szereplők
- A tőke szabad mozgásának fiskális szempontjai – gazdasági szereplők – magánszemélyek
- Csalás elleni küzdelem
- A tőke szabad mozgása, valamint az Unión belüli és kívüli kapcsolatok