RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerség (IPPP) esetében alkalmazandó szabályok

A Bizottság útmutatást tesz közzé intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerség (IPPP), azaz általában közszolgáltatásokat nyújtó, vegyes tulajdonú társaságok létrehozásához. Az IPPP létrehozására alkalmazandó szabályokat a jogbiztonság javítása érdekében tisztázzák.

JOGI AKTUS

A Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jognak az Intézményesített PPP-kre (IPPP) való alkalmazásáról [2008/C 91/02 – Hivatalos Lap C 91., 2008.4.12.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény részletezi az intézményesített PPP-k (IPPP-k) * keretében megvalósított közbeszerzésekkel és koncessziókkal kapcsolatok közösségi rendelkezések alkalmazási módjait. A közlemény célja a jogbiztonság javítása, valamint válaszadás a magánszféra IPPP-kben történő részvételével kapcsolatos aggályokra.

IPPP létrehozása

IPPP létrehozásán általában az alábbiak értendők:

  • olyan új társaság létrehozása, amelynek tőkéje vegyesen az ajánlatkérő és a magánfél tulajdonában van, és amelyet közbeszerzés vagy koncesszió céljából hoztak létre; vagy
  • egy magánfél részvétele egy már meglévő vállalatban, amely korábban közbeszerzésen vagy koncesszióban vett részt.

Az ajánlatkérőnek * tiszteletben kell tartania a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jog rendelkezéseit, pártatlan és átlátható eljárást kell lebonyolítania az IPPP-ben részt vevő magánfél kiválasztása során, illetve amikor közbeszerzési szerződést vagy koncessziót ítél oda egy vegyes tulajdonban álló társaságnak.

A kettős eljárás (egyfelől az IPPP-ben közreműködő magánfél kiválasztása, másfelől a közbeszerzési szerződés vagy a koncesszió odaítélése a vegyes tulajdonban álló társaságnak) nehezen megvalósítható. Ugyanakkor létezik egy lehetőség a kettős eljárás problémájának megkerülésére egyrészt az IPPP-ben részt vevő magánfél olyan átlátható versenyeztetési eljárás során történő kiválasztásával, amelynek tárgya az IPPP részére a későbbiekben odaítélendő közbeszerzési szerződés vagy koncesszió, másrészt a magánfélnek az IPPP munkájában történő részvételével.

Alkalmazandó szabályozás

A közösségi jogban nem létezik olyan szabályozás, amely kifejezetten az IPPP-k létrehozására vonatkozna. A közbeszerzések és koncessziók területén azonban az egyenlő bánásmód elve, valamint az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma és az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó 43. és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó 49. cikke alkalmazandók.

A magánfél kiválasztására vonatkozó eljárásra alkalmazandó szabályok eltérőek attól függően, hogy a közbeszerzési szerződés vagy a koncesszió a(z) (építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekről szóló 2004/18/EK) „hagyományos” irányelv és/vagy a (vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazat közbeszerzési szerződéseiről szóló 2004/17/EK) „különleges ágazatokra” vonatkozó irányelv hatálya alá tartozik.

  • Amennyiben a vegyes tulajdonban álló társaság célja olyan közbeszerzési szerződés végrehajtása, amely teljes egészében a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó irányelvek hatálya alá tartozik, a kiválasztási eljárást is ugyanezek az irányelvek határozzák meg.
  • Amennyiben olyan közbeszerzési szerződésről vagy koncesszióról van szó, amely csak részben tartozik ezeknek az irányelveknek a hatálya alá, az irányelvek vonatkozó rendelkezései mellett EK-Szerződés szabályait és alapelveit is alkalmazni kell.
  • Abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés vagy koncesszió nem tartozik a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó irányelvek hatálya alá, a magánfél kiválasztása során az EK-Szerződés elveit kell tiszteletben tartani.

Az ajánlatkérő köteles közzétenni az IPPP-ben részt vevő magánfélre vonatkozó alkalmassági és bírálati szempontokat A kritériumoknak összhangban kell lenniük a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvvel. A közbeszerzési irányelvek objektív követelményeket állapítanak meg a magánfél személyes helyzetére vonatkozóan (a részvételre jelentkező személyes helyzete, gazdasági és pénzügyi kapacitása, műszaki alkalmassága stb.). E követelmények a koncessziók és azon közbeszerzések esetében is alkalmazhatók, amelyek nem teljes egészében tartoznak a közbeszerzési irányelvek hatálya alá.

Az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve magában foglalja az átláthatóság követelményét, mely azt jelenti, hogy, minden potenciális ajánlattevő érdekében olyan mértékű nyilvánosságot kell biztosítani, amely elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a szolgáltatások piacának megnyitását a verseny előtt. Az IPPP-k esetében az ajánlatkérőnek a hirdetménybe vagy dokumentációba bele kell foglalnia az odaítélendő közbeszerzési vagy koncessziós szerződésekkel kapcsolatos alapvető információkat, a vegyes tulajdonban álló társaság alapító szerződését, a tagi megállapodást, továbbá minden olyan okiratot, amely az ajánlatkérő és a létrehozandó vegyes tulajdonban álló társaság viszonyára vonatkozik

Későbbi módosítások

Az átláthatóság elvéből következően a pályázati kiírásban fel kell tüntetni a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés meghosszabbításának vagy módosításának, valamint annak lehetőségét, hogy a pályázat nyertesét új feladatok végrehajtásával is megbízhatják. A közzétett információknak elég részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy tisztességes és hatékony versenyt biztosítsanak.

Az IPPP-knek meg kell őrizniük eredeti tevékenységi területüket, és közbeszerzési eljárás nélkül nem juthatnak újabb közbeszerzési szerződésekhez vagy koncessziókhoz. Az IPPP-knek azonban igazodniuk kell a gazdasági, jogi vagy műszaki környezetben bekövetkező változásokhoz. Az IPPP-knek az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével összhangban kell igazodniuk ezekhez a változásokhoz. A szerződés lényeges elemeinek minden olyan módosítása, amely nem szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, új közbeszerzési eljárás tárgyát képezi.

Háttér

A PPP-kről szóló zöld könyv kibocsátása alkalmával megtartott nyilvános konzultáció és a közbeszerzési szerződésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jog bebizonyították az intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerségre (IPPP-re) alkalmazandó közösségi jogi rendelkezések világosabbá tételének szükségességét. A jogbizonytalanság valójában alááshatja e konstrukció sikerét, mivel elrettenti a hatóságokat és a magánfeleket az IPPP-k létrehozásától.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerség (IPPP): a közszféra és a magánszféra közötti olyan együttműködési forma, amelynek keretében közbeszerzési szerződést vagy koncessziót végrehajtó, vegyes tulajdonban álló társaságot hoznak létre. A magánfelek szerepe – a tőke- vagy más vagyoni hozzájáruláson kívül – az, hogy tevékenyen részt vegyenek a vegyes tulajdonban álló társaságnak odaítélt szerződések végrehajtásában, vagy a vegyes tulajdonban álló társaság irányításában Egy magánbefektető vagyoni hozzájárulása valamely állami vagy önkormányzati vállalkozás tevékenységéhez nem minősül IPPP-nak.
  • Ajánlatkérő: az állam, a területi vagy települési önkormányzatok, a közjogi intézmények, egy vagy több ilyen szervezet vagy közjogi szerv által alapított társulás.
Utolsó frissítés: 28.07.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére