RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések

A közbeszerzési szerződések fontos szerepet játszanak az Európai Unió világgazdasági teljesítménye szempontjából. Az európai hatóságok a GDP hozzávetőleg 18%-át fordítják árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatás vásárlására. A közbeszerzési irányelvek jelenlegi generációja, azaz a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv a 71/305/EGK irányelv 1971. évi elfogadásával indult hosszú folyamat eredménye. Az átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás szavatolásával ezen irányelvek célja elsősorban annak biztosítása, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződésekért folyó versenyben maradéktalanul élhessenek az alapvető szabadságokkal.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez az (ún. „klasszikus”) irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működőktől eltérő ajánlatkérő szervek által a következőkre vonatkozóan kötött közbeszerzési szerződésekre * alkalmazandó:

  • áru;
  • szolgáltatásnyújtás;
  • építési beruházás;

amennyiben ezeket az irányelv kifejezetten nem zárja ki, valamint az építési koncessziókra *.

Hatály

Értékhatárok

A „klasszikus” irányelv azokra az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik, amelyek becsült nettó értéke elér egy előre meghatározott értékhatárt.

Ezeket az értékhatárokat a Bizottság kétévente újra megállapítja. Az értékek számítása az euró különleges lehívási jogokban (SDR) kifejezett átlagos napi értékén alapul. Ezt az átlagértéket a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap 31. napján véget érő 24 hónapos időszakra vetítik.

Az értékhatárok a következők:

  • 130 000 EUR a központi kormányzati szervek (minisztériumok, nemzeti közjogi intézmények) által kötött, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre;
  • 200 000 EUR az olyan árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyeket nem központi kormányzati szerveknek minősülő ajánlatkérő szervek * kötnek; amelyeket központi kormányzati szervek kötnek bizonyos termékek beszerzésére a védelem területén; amelyek tárgya bizonyos szolgáltatások a kutatás-fejlesztés (K+F), a távközlés, a szállodaipar és vendéglátás, a vasúti és vízi közlekedés, a munkaerő biztosítása, a szakmai képzés, a felmérések és a biztonság területén, továbbá egyes jogi, szociális, egészségügyi, szórakoztatási, kulturális és sporthoz kapcsolódó szolgáltatások;
  • 5 000 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre.

Az egységes valutát még nem használó tagállamok számára a fenti értékhatárok helyi valutában kifejezett ellenértékét az Európai Bizottság számítja ki és teszi közzé a Hivatalos Lapban az újból megállapított euró-értékhatárok közzétételével egyidejűleg.

Kizárás vagy fenntartás tárgyát képező szerződések

Az alábbi közbeszerzési szerződések nem tartoznak az irányelv hatálya alá:

  • a „közüzemi irányelv” hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések, továbbá az olyan szerződések, amelyek célja nyilvános távközlő hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy igénybe vétele;
  • a titkosnak nyilvánított, illetve a valamely állam alapvető érdekeit érintő közbeszerzési szerződések;
  • a nemzetközi szabályok értelmében kötött közbeszerzési szerződések;
  • olyan közbeszerzési szerződések, amelyek az alábbi szolgáltatásokat érintik: meglévő épületek megvásárlása vagy bérlése; műsorszolgáltatók általi terjesztésre szánt programanyagok megvásárlása, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása; választottbírói és békéltetési szolgáltatások; pénzügyi eszközök megvásárlása, értékesítése vagy átruházása; jegybankok által nyújtott szolgáltatások; munkaszerződések; olyan K+F-szolgáltatások, amelyeket nem kizárólag az ajánlatkérő szerv vesz igénybe vagy finanszíroz;
  • valamely kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések;
  • szolgáltatási koncessziók;
  • egyes, a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó védelmi és biztonsági témakörökben kötött közbeszerzési szerződések.

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek számára, vagy rendelkezhetnek úgy, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell végrehajtani, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékkal élő személy.

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közös szabályok

A szerződések odaítélésének szempontjai

Az ajánlatkérő szervek az alábbi szempontok alapján dönthetnek a közbeszerzési szerződések odaítéléséről:

  • kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján;
  • ha a szerződés odaítélése a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, akkor a szerződés tárgyától függően különféle szempontok alapján.

Ilyenek lehetnek például: a minőség, az ár, a műszaki érték, az esztétikai és funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat költsége, a jövedelmezőség, a vevőszolgálat és technikai segítségnyújtás, illetve a szállítási és teljesítési határidő.
Főszabály szerint az ajánlatkérő szervnek meg kell határoznia az egyes szempontokhoz tartozó súlyozást.

A közzétételre és az átláthatóságra vonatkozó szabályok

Az irányelvben megadott értékhatár feletti összegű közbeszerzési szerződéseknél az egész eljárás során biztosítani kell a tájékoztatást és az átláthatóságot. Ez a kötelezettség a Bizottság szabvány-formanyomtatványai alapján készített hirdetmények közzétételét foglalja magában. Az alábbi típusú hirdetményeket különböztetjük meg:

  • előzetes tájékoztató (nem kötelező);
  • az előzetes tájékoztató közzétételéről szóló hirdetmény elküldését követően az ajánlatkérő szerv a hirdetményt saját maga teszi közzé felhasználói oldalán, vagy elküldi az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (OPOCE) részére. Ez a közzététel kötelező abban az esetben, ha az ajánlatkérő szerv előbbre kívánja hozni az ajánlatok befogadásának határidejét;
  • az előzetes tájékoztató közzétételéről szóló hirdetmény (kötelező), amennyiben az előzetes tájékoztatót csak az ajánlatkérő szerv internetes oldalán („felhasználói oldal”) teszik közzé;
  • szerződési hirdetmény vagy pályázati kiírás (kötelező);
  • ezt a hirdetményt az ajánlatkérő szerv maga is közzéteheti nemzeti szinten, ezt követően pedig el kell küldenie az OPOCE részére. Az OPOCE általi közzététel ingyenes. A hirdetményt teljes terjedelmében közzé kell tenni az Unió egyik hivatalos nyelvén, a többi hivatalos nyelven pedig összefoglalót kell megjelentetni;
  • a megkötött szerződésekről és a pályázatok eredményeiről szóló hirdetmény (kötelező).

Az ajánlatkérő szervek által a Bizottságnak küldött hirdetmények hagyományos vagy elektronikus úton is továbbíthatók. A hirdetmények elektronikus továbbításához szükséges formátum és eljárás leírása a Közbeszerzési Információs Rendszer (SIMAP) oldalán található.

A szerződések odaítélésével kapcsolatos döntésekről (beleértve a szerződéskötéstől való visszalépést is) minden ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatást ad. A szerv minden szerződésről részletes jegyzőkönyvet készít. Az ajánlatkérő szervnek a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell:

  • a meghozott döntésekről, beleértve a szerződéskötéstől való visszalépést.

Az érintett gazdasági szereplő kérésére közlendő információk:

  • minden sikertelen jelentkező esetében az elutasítás indokai;
  • minden olyan ajánlattevő esetében, aki elfogadható ajánlatot tett, a kiválasztott ajánlat által nyújtott előnyök, valamint a kiválasztott gazdasági szereplő * neve.

Az adott szerződésben érintett szereplők közötti információcsere és az adattárolás során biztosítani kell az adatok sértetlenségét és bizalmas kezelését. Az ajánlatkérő szerv csak a benyújtási határidő lejárta után szerez tudomást az egyes ajánlatok tartalmáról. A megkülönböztetést kizáró elektronikus eszközök használatával az eljárások felgyorsíthatók. Az ajánlatok elektronikus befogadására használt eszközök lehetővé teszik az elektronikus aláírás használatát, garantálják az adatok hitelességét, sértetlenségét és bizalmas kezelését, továbbá képesek észlelni az esetleges csalási kísérleteket.

Műszaki leírások

A műszaki leírások meghatározzák valamely anyag, termék vagy szolgáltatás megkövetelt jellemzőit annak érdekében, hogy az megfeleljen a rendeltetésszerű használat követelményeinek. Ezek a leírások a szerződéshez kapcsolódó dokumentumok (szerződési hirdetmény, ajánlattételhez szükséges dokumentáció, vagy kiegészítő dokumentumok) részét képezik, és nem akadályozhatják indokolatlanul a versenyt. E jellemzők közé tartozhat a környezetvédelmi teljesítmény, a kialakítás, a megfelelőségértékelés, a használati tulajdonságok, a biztonság, a méretek, a minőségbiztosítási eljárások, valamint a gyártási módszerek, feltéve, hogy bizonyíthatóan kapcsolódnak a szerződés tárgyához. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél további jellemzők a munkák vizsgálatának, ellenőrzésének és átvételének feltételei, továbbá az építési eljárások.

A műszaki leírások meghatározásakor az ajánlatkérő szerv az európai uniós szabványokat közzétevő nemzeti szabványokat, az európai műszaki tanúsítványokat, illetve a nemzetközi szabványokat veszi alapul. Előírhat ezenkívül teljesítményjellemzőket és funkcionális követelményeket, különösen a környezetvédelem területén (pl. európai ökocímke). Egy ajánlat akkor elfogadható, ha az ajánlattevő megfelelően bizonyítja, hogy ajánlata egyenértékű módon megfelel a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek. Erre megfelelő eszköz lehet egy valamely elismert szervtől (pl. laboratórium, ellenőrző és hitelesítő szervezet) származó műszaki dokumentáció vagy vizsgálati jelentés bemutatása.

A műszaki leírás alapesetben nem hivatkozhat semmiféle gyártási módra, eljárásra, sem semmiféle különleges márkára, szabadalomra vagy gyártási folyamatra.

A gazdasági szereplők alkalmassága, csalás és korrupció elleni küzdelem

A közbeszerzési szerződésekről szóló európai uniós jogszabályok meghatározzák a közbeszerzési eljárásokban való részvételhez támasztható feltételek körét. E feltételek célja annak megvizsgálása, hogy a gazdasági szereplők alkalmasak-e egy ilyen szerződésben való részvételre gazdasági és pénzügyi helyzetük, valamint szakmai és műszaki ismereteik és képességeik alapján.

A részvételi feltételek meghatározásának további célja a csalás és korrupció elleni hatékony küzdelem. A közbeszerzési eljárásból kötelezően ki kell zárni az olyan gazdasági szereplőt, akit/amelyet bűnszervezetben való részvétel, korrupció, csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől bármely olyan dokumentum benyújtását, amely igazolja annak erkölcsi feddhetetlenségét és/vagy gazdasági helyzetét. Ezenkívül fordulhat tájékoztatásért az adott ország, illetve egy másik tagállam illetékes hatóságaihoz is.

A közbeszerzési eljárásból kizárható az olyan gazdasági szereplő, aki/amely:

  • csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy végelszámolás alatt áll (illetve erre vonatkozó bejelentés tárgyát képezi);
  • vétkesnek bizonyult valamely szakmai magatartásával kapcsolatos bűncselekmény elkövetésében;
  • súlyos szakmai hibát követett el;
  • nem tett eleget társadalombiztosítási járulékfizetési, illetve adó- és illetékfizetési kötelezettségeinek;
  • hamis nyilatkozatot tett az ajánlatkérő szerv részére.

Az elektronikus és hagyományos eszközök egyenértékűsége

Az adatcserét illetően az új irányelv egyenértékűként kezeli az elektronikus és hagyományos eszközöket. Ezért lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők döntsenek arról, milyen kommunikációs eszközt kívánnak használni az eljárások során. Elektronikus eszközök használata esetén az ajánlatkérő szerv megrövidítheti a határidőket az alábbiak szerint:

  • előzetes tájékoztató hirdetmény közzététele esetén az ajánlatok beérkezésének határideje nyílt és meghívásos eljárásnál hét nappal csökkenthető. Ugyanez érvényes a részvételi jelentkezések beérkezésére tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén;
  • a fentiek mellett a határidő további öt nappal csökkenthető, amennyiben – nyílt és meghívásos eljárás esetén – a szerződéssel kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetők az Interneten.

Az irányelv egy új beszerzési technikát vezet be: a dinamikus beszerzési rendszert. Ez az eljárás kizárólag elektronikus kommunikáció útján zajlik.

Elektronikus árverés

Egy szerződés odaítélésére az ajánlattevő szerv elektronikus árverést is alkalmazhat, kivéve az olyan, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, amelyek tárgya valamely szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve. Az elektronikus árverés alapulhat:

  • kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda;
  • az árakon és/vagy az ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció a következő információkat tartalmazza:

  • az árverés tárgyát képező számszerűsíthető (összegben vagy százalékban kifejezhető) összetevők, valamint a licitáláshoz megkövetelt minimális eltérések;
  • az árverés menete és a csatlakozás technikai feltételei.

Az elektronikus árverés elindítása előtt az ajánlatkérő szerv előzetesen értékeli az ajánlatokat. Ezt követően elektronikus úton, egyidejűleg felhívja az összes kiválasztott ajánlattevőt az árverésen való részvételre. A felhívásnak tartalmaznia kell az árverés kezdetének napját és időpontját, valamint adott esetben a szakaszok számát. Ezenkívül meg kell határoznia az automatikus rangsorolás alapját képező matematikai képletet, illetve az odaítélési szempontok súlyozását is. A résztvevőket az árverés minden szakaszában tájékoztatni kell az általuk nem ismert többi résztvevőhöz viszonyított rangsorolásukról.

Az elektronikus árverés az alábbi módokon érhet véget: egy előre megállapított napon és időpontban; az utolsó ajánlat beérkezését követő bizonyos idő elteltével; vagy miután az árverés valamennyi szakasza lezárult.

A közbeszerzési szerződések odaítélésének folyamatai

A közbeszerzési szerződések odaítélésére több eljárás létezik: ezek a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd.

A nyílt eljárás

A nyílt eljárás során bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény közzétételének napjától számított 52 nap. Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztató hirdetményt tesz közzé, ez a határidő 36 napra csökkenthető. Az ajánlatok beérkezésének határideje semmiképpen nem lehet rövidebb 22 napnál.

A meghívásos eljárás

Meghívásos eljárás során bármely gazdasági szereplő jelentkezhet részvételre, de csak a meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény közzétételétől számított 37 nap. Ezt követően az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott ajánlattevőket ajánlatuk benyújtására. Az ajánlattevők minimális száma öt, kivéve, ha nincs elegendő számú, a szerződéshez szükséges háttérrel rendelkező ajánlattevő. Az ajánlatok beérkezésének határideje a meghívástól számított 40 nap. Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztató hirdetményt tesz közzé, ez a határidő 36 napra csökkenthető. Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje nem lehet rövidebb 22 napnál. Sürgős esetekben, kivételes alapon, az ajánlatkérő szerv minimum 15 napos (elektronikus hirdetmény esetén 10 napos) beérkezési határidőt írhat elő a részvételi jelentkezések beérkezésére, illetve 10 napos határidőt az ajánlatok beérkezésére.

A tárgyalásos eljárás

Tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérő szerv a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőkkel konzultál, és velük tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás az alábbi esetekben indokolt:

  • ha egy korábbi eljárás során nem nyújtottak be szabályszerű ajánlatot, feltéve, hogy az új eljárás nem tartalmaz lényeges változást a szerződés eredeti feltételeihez képest;
  • kivételes esetben, amikor a szerződés jellege vagy a hozzá kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az árak előzetes meghatározását;
  • szolgáltatásnyújtás esetén az olyan, szellemi munkát igénylő szolgáltatásoknál, amelyek nem teszik lehetővé a nyílt vagy meghívásos eljárás alkalmazását;
  • a kizárólag kutatási vagy kísérleti célt szolgáló építési beruházások esetében.

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetek indokolják:

  • bármely típusú szerződés esetében: amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be egyetlen ajánlatot sem;
  • ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda; illetve előre nem látható eseményekből adódó rendkívüli sürgősség esetén;
  • árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében: ha az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja;
  • legfeljebb három évre kiterjedő olyan kiegészítő szállítások esetében, amelyeknél a szállító megváltozása arra kényszerítené az ajánlatkérő szervet, hogy eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező terméket szerezzen be; illetve árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;
  • az üzleti tevékenységét végleg beszüntető vagy felszámolás alatt álló gazdasági szereplőtől különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;
  • szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amennyiben az adott szerződést az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének kell odaítélni;
  • építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében: az eredeti projektben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt szükségessé váló kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében, azzal a feltétellel, hogy az így odaítélt szerződés értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át;
  • olyan új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében, amelyek az adott gazdasági szereplőtől megrendelt munkák vagy szolgáltatások megismétléséből állnak; ez az eljárás azonban kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő három éven belül alkalmazható.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásoknál a részvételi jelentkezések minimális beérkezési határideje a hirdetmény közzétételétől számított 37 nap. Kivételesen sürgős esetben az ajánlatkérő szerv 15 napos (elektronikus hirdetmény esetén 10 napos) minimális határidőt írhat elő. Ezt követően az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban hív fel legalább három kiválasztott ajánlattevőt a tárgyalásban való részvételre. A felhívásnak tartalmaznia kell a szerződéssel kapcsolatos összes dokumentumot, az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, illetve az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit. Szintén közölni kell a szerződés odaítélési szempontjainak relatív súlyozását.

Versenypárbeszéd

Az ajánlatkérő szerv olyan összetett szerződéseknél alkalmazhatja a versenypárbeszéd módszerét, amelyeknél nem képes maga meghatározni az igényeinek megfelelő műszaki megoldásokat, vagy kidolgozni a projekt jogi és pénzügyi tartalmát. Ilyen típusú párbeszédre általában nagy infrastrukturális projekteknél kerül sor.

Az ajánlatkérő szerv szerződési hirdetményében ismerteti az odaítélési szempontokat. A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje 37 nap. Az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban hív fel legalább három kiválasztott ajánlattevőt a párbeszédben való részvételre. A párbeszédre a megkezdését követően több szakaszban kerülhet sor, és egészen a (műszaki és/vagy gazdasági-jogi) megoldások meghatározásáig tart. Az ajánlatkérő szerv köteles biztosítani az egyenlő bánásmódot és a bizalmas információk védelmét. A párbeszédet követően az ajánlattevők benyújtják végleges ajánlatukat. Ezt az ajánlatot még lehetőségük van pontosítani, a szerződés alapvető elemeit azonban nem módosíthatják. Az ajánlatkérő szerv a meghatározott odaítélési szempontok, illetve a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést.

Építési koncessziós szerződések

Az 5 000 000 EUR-t meghaladó értékű építési koncessziós szerződésekre speciális szabályok vonatkoznak. Ezek alól kivétel képeznek:

  • az olyan, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések, amelyek célja nyilvános távközlő hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy igénybe vétele;
  • a titkosnak nyilvánított, vagy nemzetközi szabályok értelmében kötött közbeszerzési szerződések;
  • a „közüzemi irányelv” hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések.

Az ajánlatkérő szerv tájékoztató hirdetményt tesz közzé. A jelentkezések benyújtásának minimális határideje a hirdetmény közzétételétől számított 52 nap (elektronikus hirdetmény esetén hét nappal kevesebb).

A koncessziós jogosult köteles alkalmazni a harmadik személynek odaítélt szerződésekkel kapcsolatos közzétételi szabályokat, kivéve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében. Ajánlatkérő szervnek minősülő koncessziós jogosult esetén az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó valamennyi szabályt alkalmazni kell.

Nem minősülnek harmadik személynek azok a vállalkozások, amelyek a koncesszió megszerzése érdekében csoportot hoztak létre, sem pedig az ezekhez kapcsolt vállalkozások. Egy vállalkozás akkor tekinthető a koncessziós jogosulthoz kapcsolt vállalkozásnak, ha felette a koncessziós jogosult közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorol. Ez a meghatározó befolyás a tulajdonjogtól, a pénzügyi részesedéstől, illetve a vállalkozást szabályozó rendelkezésektől függ.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatok

A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható valamely tagállam területére vagy területének egy részére, sem pedig annak alapján, hogy a résztvevő milyen jogállással rendelkezik. Szolgáltatásnyújtásra, illetve pénzdíj kifizetésére irányuló tervpályázatokat az alábbiak hirdethetnek:

  • központi kormányzati szervek 130 000 EUR értékhatártól;
  • egyéb ajánlatkérő szervek 200 000 EUR értékhatártól;
  • valamennyi ajánlatkérő szerv 200 000 EUR értékhatártól, amennyiben a tervpályázat a kutatás-fejlesztés (K+F), a távközlés, a szállodaipar és vendéglátás, a vasúti és vízi közlekedés, a munkaerő biztosítása, a szakmai képzés, a felmérések és a biztonság területén nyújtott szolgáltatásokra, továbbá egyes jogi, szociális, egészségügyi, szórakoztatási, kulturális és sporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozik.

Az ajánlatkérő szerv pályázati kiírást tesz közzé, amely megfelel a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó szabályoknak. Az információk cseréje és tárolása során biztosítani kell az adatok sértetlenségét és bizalmas kezelését. Az ajánlatkérő szerv csak a benyújtási határidő lejárta után szerez tudomást az egyes projektek tartalmáról.

Az értékeléshez világos és megkülönböztetéstől mentes szempontokat kell meghatározni, biztosítva ezzel, hogy tényleges verseny jöjjön létre. A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell ugyanezzel a szakképesítéssel. A bírálóbizottság döntéseit önállóan hozza meg: ennek során a projekteket meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja meg. A résztvevők névtelenségét egészen a végső döntés meghozataláig biztosítani kell.

Háttér

A tagállamokban kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban a lehető legerőteljesebb verseny és a belső piac által kínált előnyök teljes körű kihasználása érdekében szükség van az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Közbeszerzési szerződés: egy ajánlatkérő szerv és egy gazdasági szereplő által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása.
  • Koncesszió (építési vagy szolgáltatási): olyan szerződés, amely a közbeszerzési szerződéstől abban tér el, hogy a gazdasági szereplőnek járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a hasznosítás joga, vagy pedig e jog pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
  • Ajánlatkérő szerv: az állam, területi vagy települési önkormányzat, illetve olyan közjogi intézmény, amely jogosult közbeszerzési eljárás indítására (és az ezek által létrehozott bármilyen társulás).
  • Gazdasági szereplő: az a vállalkozó, szállító vagy szolgáltató, aki/amely ajánlattételi felhívásra jelentkezik.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2004/18/EK irányelv

2004.4.30.

2006.1.31.

HL L 134., 2004.4.30.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2005/75/EK irányelv

2005.12.9.

2006. 1. 31.

HL L 323., 2005.12.9.

2083/2005/EK rendelet

2006.1.1.

HL L 333., 2005.12.20.

2006/97/EK irányelv

2007.1.1.

2007.1.1.

HL L 363., 2006.12.20.

1422/2007/EK rendelet

2008.1.1.

HL L 317., 2007.12.5.

2009/81/EK irányelv

2009.8.21.

2011.8.21.

HL L 216., 2009.8.20.

1177/2009/EK rendelet

2010.1.1.

HL L 314., 2009.12.1.

1251/2011/EU rendelet

2012.1.1.

HL L 319., 2011.12.2.

A 2004/18/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Utolsó frissítés: 15.02.2012
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére