RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 9 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Közösségi védjegy

A belső piac megfelelő működésének elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy az Európai Unió egész területén egységes oltalmat biztosító, közös védjegyrendszer álljon a vállalkozások rendelkezésére. Ez a rendelet az e cél eléréséhez szükséges rendelkezéseket írja elő.

JOGI AKTUS

A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) [Hivatalos Lap L 78., 2009.3.24.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet meghatározza a közösségi védjegy megadásakor követendő szabályokat és eljárásokat.

Védjegyjog

Nyilvántartásba vétel útján közösségivédjegy-oltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, a közjogi szervezeteket is ideértve. Közösségivédjegy-oltalom tárgya lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés (így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája), ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

A közösségivédjegy-oltalom egységes, amennyiben az Európai Unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik.

A jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít, és a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki kereskedelmi célokra használ:

  • a közösségi védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
  • olyan megjelölést, amely másik védjeggyel összetéveszthető;
  • a közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a megjelölés használata kihasználja a védjegy jó hírnevét vagy megkülönböztető képességét.

A közösségi védjegy tulajdonosa ugyanakkor nem tilthat el mást attól, hogy kereskedelmi céllal felhasználja:

  • saját nevét vagy címét;
  • az áru vagy a szolgáltatás jellemzőire, például fajtájára, minőségére vagy mennyiségére vonatkozó jelzést;
  • a védjegyet, ha a cél – különösen tartozékok vagy alkatrészek tekintetében – az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzése.

A közösségi védjegy jogosultja köteles a védjegy tényleges használatát a lajstromozástól számított öt éven belül megkezdeni. Ellenkező esetben a használat elmaradásáért szankciókkal sújtható.

A közösségivédjegy-bejelentés

A bejelentő a közösségivédjegy-bejelentést benyújthatja:

  • a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (BPHH) (DE) (EN) (FR), többek között elektronikus úton (elektronikus úton történő benyújtás);
  • a tagállam központi iparjogvédelmi szervezetéhez;
  • a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalhoz (EN) (FR) (NL).

A közösségivédjegy-bejelentést az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani. A bejelentőnek ezenkívül meg kell jelölnie egy második nyelvet, amely egyben a Hivatal nyelveinek egyike (angol, francia, német, olasz és spanyol), és amelynek használatát a bejelentő az eljárások lehetséges nyelveként elfogadja.

A központi iparjogvédelmi szervezetekhez vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéseket a benyújtás időpontjától számított két héten belül továbbítják a Hivatalnak.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

  • a lajstromozás iránti kérelmet;
  • a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
  • az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;
  • a megjelölést.

A bejelentőnek ezenfelül bejelentési díjat kell fizetnie. Az iratok benyújtását és a díj kifizetését követően elismerik a bejelentés napját.

Azt, aki védjegyoltalom iránt bejelentést tett a Párizsi Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben részes államban, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbség illeti meg arra, hogy ugyanazon védjegy tekintetében közösségivédjegy-bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított hat hónapos határidőn belül.

Ha a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy jogosultja, aki az említett védjeggyel azonos megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránt bejelentést tesz, igényelheti a korábbi nemzeti védjegy szenioritását.

Lajstromozási eljárás

A bejelentés benyújtását követően a Hivatal megvizsgálja, hogy az kielégíti-e a közösségi védjegy elismeréséhez előírt követelményeket. A bejelentés ezt követő közzététele nyomán harmadik felek a felszólalási eljárás keretében – a korábbi jogok alapján – felléphetnek a védjegy elismerése ellen.

Amennyiben a közösségivédjegy-bejelentés valamennyi előírt követelménynek eleget tesz, és azzal szemben nem nyújtottak be, illetve fogadtak el felszólalást, a védjegyet nyilvánosságra hozzák.

A közösségivédjegy-oltalom időtartama, megújítása, módosítása és megosztása

A közösségi védjegy oltalma a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. A megújítási kérelmet az oltalmi idő lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani. A megújítás az oltalom lejártának napját követő naptól hatályos.

A védjegy sem az oltalom időtartama alatt, sem annak megújításakor nem változtatható meg, kivéve, ha a jogosult neve vagy címe módosul, és feltéve, hogy ezek módosítása nem érinti az eredetileg lajstromozott megjelölés azonosságát.

A közösségivédjegy-oltalom jogosultja az egyes áruk és szolgáltatások megosztott lajstromozását kérve meg is oszthatja a védjegyoltalmat.

Lemondás, megszűnés és törlés

A jogosult a közösségivédjegy-oltalomról lemondhat az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében. A jogosult jogvesztését kell megállapítani, ha:

  • a védjegy tényleges használatát az Európai Unióban öt éven át elmulasztja;
  • ha a védjegy egy adott áru vagy szolgáltatás szokásos nevévé vált;
  • ha a védjegy az érintett áruk vagy szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően megtévesztővé vált.

Ez a rendelet továbbá meghatározza a védjegy tekintetében feltétlen vagy viszonylagos törlési okokat.

Fellebbezés

A jó hírnevet sértő határozat ellen az arról szóló értesítés napjától számított tíz hónapon belül írásbeli fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Amennyiben a fellebbezést elfogadhatónak nyilvánítják, azt vizsgálat és határozathozatal céljából továbbítják a fellebbezési tanácshoz.

A fellebbezési tanács határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg, az alábbi esetekben:

  • hatáskör hiánya;
  • lényeges eljárási szabálysértés;
  • a Szerződés, a rendelet vagy az ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértése;
  • hatáskörrel való visszaélés.

A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül az eljárásban érintett valamennyi személy benyújthatja. A Hivatal köteles figyelembe venni a Bíróság végleges határozatait.

Együttes közösségi védjegy

A lajstromozási bejelentés benyújtásakor megjelölhető, hogy a védjegy együttes közösségi védjegy. Együttes közösségivédjegy-bejelentést az alábbiak szövetségei tehetnek:

  • gyártók;
  • előállítók;
  • szolgáltatást nyújtók;
  • forgalmazók;
  • közjogi személyek.

Joghatóság és eljárás a közösségi védjegyekkel összefüggő jogvitákban

A közösségi védjegyekkel és a közösségivédjegy-bejelentésekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és közösségi védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a 44/2001/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tagállamok kötelesek kijelölni a védjegyekkel kapcsolatos eljárásokban illetékes bíróságokat. Ezek a bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a közösségi védjegy bitorlásával és a közösségi védjegy érvényességével összefüggő perekben.

Átalakítás nemzetivédjegy-bejelentéssé

A közösségivédjegy-bejelentés bejelentője, illetve a közösségi védjegy jogosultja bizonyos esetekben kérheti közösségivédjegy-bejelentésének, illetve közösségi védjegyének nemzetivédjegy-bejelentéssé való átalakítását.

A védjegyek nemzetközi lajstromozása

A nemzetközi lajstromozás keretében a védjegy jogosultja a saját védjegyoltalmi hivatalához közvetlenül benyújtott egyetlen bejelentés alapján több megjelölt országban is védjegyoltalomhoz juthat. A bejelentést továbbítják a svájci Genfben található Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (WIPO (EN) (ES) (FR)), amely értesíti a megjelölt országokat a nemzetközi lajstromozásról.

Ezt a rendeletet kell alkalmazni a Madridi Jegyzőkönyv (EN) (ES) (FR) szerinti valamennyi nemzetközi lajstromozási bejelentésre; a jegyzőkönyv az Európai Unió általi 2004-es aláírása óta lehetővé teszi a következőket:

  • nemzetközi bejelentés benyújtása a WIPO részére közösségivédjegy-bejelentés vagy közösségi védjegy lajstromozása alapján;
  • az Európai Unió megjelölése a Madridi Jegyzőkönyv valamely részes felének szellemitulajdon-védelmi hivatalához benyújtott nemzetközi bejelentésben (lásd a jelenlegi tagok (EN ) (ES ) (FR ) jegyzékét).

Ez a rendelet a hatályon kívül helyezi a 40/94/EK rendeletet (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV).

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

207/2009/EK tanácsi rendelet

2009.4.13.

HL L 78., 2009.3.24.

Utolsó frissítés: 17.11.2009
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére