RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A szellemi tulajdonjogok érvényesítése

A szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén a közelmúltig nem létezett európai szintű harmonizáció. Ez az irányelv ezért célul tűzte ki, hogy a végrehajtási intézkedéseknek az Európai Unió egész területén történő összehangolása révén egyenlő feltételeket teremtsen a szellemi tulajdonjogok tagállami alkalmazásához. Célja továbbá a tagállami jogszabályok harmonizációja, amellyel a szellemi tulajdon egyenlő szintű védelmét kívánja biztosítani a belső piacon.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez idáig a szellemi tulajdonjogok területén megvalósított európai közösségi fellépés elsősorban a nemzeti anyagi jogok harmonizációjára és egy egységes, közösségi szintű jog létrehozására korlátozódott. Ennek tudható be, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő egyes tagállami jogok, például a védjegyek, a formatervezési minták, a biotechnológiai találmányok szabadalmai, valamint a szerzői és a kapcsolódó jogok egyes vonatkozásainak harmonizációja megtörtént. A közösségi fellépés magában foglalta továbbá egységes, közösségi szintű jogok létrehozását, amelyek az Európai Közösség egész területén közvetlenül érvényesek, úgymint a közösségi védjegy és újabban a közösségi formatervezési minták. A Miniszterek Tanácsa már tárgyalásokat folytat egy közösségi szabadalom létrehozásáról.

Noha a szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jog fokozatos harmonizációja előmozdította az áruk tagállamok közötti szabad mozgását és átláthatóbbá tette az alkalmazandó szabályokat, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó eszközök harmonizációjára ez idáig nem került sor. Ezért született meg ez az irányelv.

A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás, illetve átfogóbb szinten a szellemi tulajdonjogok megsértése egyre terjedő jelenség, amely mára nemzetközi méreteket öltött. Ennélfogva komoly veszélyt jelent a nemzeti gazdaságokra. Az európai belső piacon ezek a jelenségek különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó eszközök tekintetében a tagállamok között létező esetleges különbségeket használják ki. Ez azt jelenti, hogy a hamisított és kalóztermékek gyártására és árusítására jellemzően azokban az országokban kerül sor, amelyek kevésbé hatékonyan lépnek fel a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás ellen.

Célkitűzések

Az irányelv fő célján túl, miszerint biztosítani kívánja a tagállamokban a szellemi tulajdon egyenlő szintű védelmét, további célokat is megfogalmaz. Ezek többek között:

  • az innováció és a vállalkozások versenyképességének előmozdítása. A hamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni hatékony szankciók hiányában fennáll a veszélye, hogy e jelenségek nyomán a szolgáltatók elveszítik a belső piacba vetett bizalmukat. Ez a helyzet arra ösztönözheti az alkotókat és a feltalálókat, hogy visszafogják a közösségi szintű innovációt és alkotótevékenységet;
  • az európai foglalkoztatás védelme. Társadalmi szempontból a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás miatt a vállalkozások által elszenvedett károk közvetetten befolyásolják, hogy utóbbiak hány alkalmazottat foglalkoztatnak;
  • az adóveszteségek és a piacok destabilizálódásának megakadályozása. A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás jelentős adóveszteségeket okoz. Ez a jelenség komolyan veszélyezteti a gazdasági egyensúlyt, mivel az általa sújtott piacok leggyengébbikeinek (például a textilipari termékek piaca) destabilizálódásához vezethet. A multimédiás termékiparban a hamisítás és az internetes kalózkodás folyamatosan nő, és már jelenleg is tetemes károkat okoz;
  • a fogyasztók védelmének biztosítása. A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás rendszerint együtt jár a fogyasztók szándékos megtévesztésével atekintetben, hogy milyen minőséget várhatnak például egy ismert márkajelzést viselő terméktől. Ennek az az oka, hogy a hamisított és kalóztermékek gyártása során nem alkalmazzák az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseket, ezért ezek a termékek nem tesznek eleget a minőségi minimumkövetelményeknek. Amennyiben a fogyasztó a feketepiacon szerzi be ezeket a termékeket, elvben nem élhet a garancia és az értékesítés utáni szolgáltatások előnyeivel, valamint kár esetén hatékony jogorvoslattal. Ezenfelül az ilyen tevékenységek akár ténylegesen veszélyeztethetik a fogyasztó egészségét (gyógyszerhamisítás) vagy biztonságát (játékok, illetve autó- vagy repülőgép-alkatrészek hamisítása);
  • a közrend fenntartásának biztosítása. A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás sérti a munkaügyi (illegális munkavégzés) az adóügyi (kieső állami adóbevételek), az egészségügyi, valamint a termékbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat.

Hatály

Az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket a közösségi jogban és/vagy az érintett tagállam nemzeti jogában foglalt bármely szellemi tulajdonjog megsértése esetén alkalmazni kell. Ezzel szemben az irányelvet a szerzői jog és kapcsolódó jogok terén a közösségi jogszabályokban foglalt, jogérvényesítésről és kivételekről szóló rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

Az irányelv továbbá nem érinti:

  • a szellemi tulajdonra vonatkozó közösségi anyagi jogi rendelkezéseket;
  • a tagállamok nemzetközi megállapodásokból, különösen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásból (TRIPS-megállapodás) fakadó kötelezettségeit;
  • a szellemi tulajdonjogok megsértéshez kapcsolódó büntetőeljárásokra és büntetésekre vonatkozó tagállami rendelkezéseket.

Általános kötelezettség

A tagállamoknak rendelkezniük kell azon eljárásokról, amelyek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükségesek, és a hamisítást és szerzői jogi kalózkodást végzőkkel szemben megfelelő intézkedéseket kell alkalmazniuk. Ezeknek az intézkedéseknek és eljárásoknak kellően elrettentőnek kell lenniük, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy a velük való visszaélés esetére biztosítékokat kínáljanak.

Az intézkedések és eljárások kérelmezésére jogosult személyek

A szellemi tulajdonjogok védelmét célzó intézkedéseket kérelmezhetik a szellemi tulajdonjogok jogosultjai, azok képviselői, valamint minden más személy, aki a vonatkozó jogszabályok értelmében ilyen jogok használatára jogosult. Amennyiben a szellemi tulajdonjog jogosultjának képviseletében járnak el, a jogkezelő szervezetek és a szakmai szervezetek is kérelmezhetnek ilyen intézkedéseket.

Bizonyítékok

Bizonyos körülmények között a feleket kötelezhetik olyan bizonyítékok bemutatására, amelyek felett rendelkeznek. Ezenkívül a tagállamok kötelesek az illetékes bíróságok számára lehetővé tenni, hogy valamely fél kérelmére elrendelhessék azon banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, amelyek felett az ellenérdekű fél rendelkezik.

Amennyiben bizonyíthatóan fennáll a szellemi tulajdonjog megsértésének veszélye, az illetékes bíróságok még az ügy érdemében lefolytatandó eljárás megindítása előtt azonnali ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bizonyítékok biztosítása érdekében.

Tájékoztatáshoz való jog

A tulajdonjog jogosultjának kérésére az illetékes bíróságok bármely személyt kötelezhetnek arra, hogy a feltételezhetően szellemi tulajdonjogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól tájékoztatást adjanak. Ez az intézkedés arra a személyre alkalmazandó:

  • aki jogsértő árukat üzletszerűen birtokolt;
  • aki jogsértő szolgáltatásokat üzletszerűen vett igénybe;
  • aki üzletszerűen nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez;
  • aki állítólagosan részt vett jogsértő áruk előállításában, gyártásában vagy terjesztésében, vagy ilyen szolgáltatások nyújtásában.

Ideiglenes és óvintézkedések

A felperes kérésére a bíróságok ideiglenes intézkedést rendelhetnek el a feltételezett jogsértő ellen:

  • a szellemi tulajdonjogot fenyegető sérelem megakadályozására;
  • ideiglenes jelleggel a feltételezett jogsértés folytatásának megtiltására;
  • a jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja.

Bizonyos esetekben a bíróságok elrendelhetik a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, beleértve bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását.

Érdemi határozaton alapuló intézkedések

A felperes kérésére a bíróságok elrendelhetik azon áruk visszahívását, amelyekről megállapították, hogy szellemi tulajdonjogot sértenek. Az érintett áruk, valamint az előállításuk során felhasznált anyagok és eszközök kereskedelmi csatornákból való végleges kivonása is elrendelhető. Végül, a bíróságok elrendelhetik a hamisított és kalóztermékek megsemmisítését.

Amennyiben bírósági határozat szellemi tulajdonjog megsértését állapítja meg, az illetékes bíróságok eltiltó határozattal eltilthatják a jogsértőt a további jogsértéstől. Az eltiltó határozat be nem tartása esetén indokolt esetben pénzbírságot vethetnek ki a teljesítés kikényszerítése érdekében.

Az illetékes bíróságok az áruk kereskedelmi forgalomból történő kivonása vagy megsemmisítése helyett pénzbeli kártérítés megfizetését is elrendelhetik a sértett fél javára. Ez abban az esetben lehetséges, ha az alperes nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, és ha az intézkedések végrehajtása számára aránytalan kárt okozna.

Kártérítés és költségek

Az illetékes bíróságok a sértett fél kérelmére elrendelhetik, hogy a jogsértő a jogosult számára az elszenvedett károkért kártérítést fizessen.

Az eljárási költségeket, ügyvédi tiszteletdíjakat és a nyertes fél oldalán esetlegesen felmerülő egyéb költségeket főszabályként a vesztes fél viseli.

Tagállami jogkövetkezmények

A Bizottság kezdeti javaslatával szemben az elfogadott irányelv nem tartalmaz a hamisítókkal szembeni büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezéseket. Mindössze annyit ír elő, hogy a jogsértők felelősségre vonása érdekében a tagállamok a felsorolt rendelkezéseken túl egyéb jogkövetkezményeket is előírhatnak.

Háttér

1998 októberében a Bizottság kiadta a belső piacon folyó hamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemről szóló zöld könyvet, hogy az érdekelt felek körében vitát indítson a kérdésről. A konzultáció eredménye megerősítette, hogy a szellemi tulajdonjogot szabályozó tagállami rendszerek közötti eltérések kedvezőtlenül befolyásolják a belső piac megfelelő működését. A konzultációt követően a Bizottság 2000 novemberében közleményt adott ki a zöld könyv nyomon követéséről, amelyben javaslatot tett a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem javítását és erősítését célzó cselekvési tervre. A cselekvési tervben foglalt kezdeményezések egyike volt a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének eszközeivel kapcsolatos nemzeti rendelkezések harmonizációját célzó irányelv kidolgozása.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
2004/48/EK irányelv

2004.6.22.

2006.4.29.

HL L 195., 2004.6.2.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2005/295/EK nyilatkozata a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkéről [Hivatalos Lap L 94., 2005.4.13.].
Ez a bizottsági nyilatkozat meghatározza, hogy mely szellemi tulajdonjogok tartoznak a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv hatálya alá.
Ezek a következők:

  • szerzői jog;
  • a szerzői joggal szomszédos jogok;
  • az adatbázis-készítők sui generis joga;
  • a félvezető termékek topográfiáját létrehozók jogai;
  • védjegyoltalmi jogok;
  • formatervezési mintaoltalmi jogok;
  • szabadalmi jogok, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat;
  • földrajzi árujelzők;
  • használati mintaoltalmi jogok;
  • növényfajta-oltalmi jogok;
  • kereskedelmi nevek, amennyiben ezeket az érintett nemzeti jogban kizárólagos tulajdonjog védi.
Utolsó frissítés: 17.05.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére