EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A szellemi tulajdonjogok érvényesítése

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2004/48/EK irányelv – a szellemi tulajdonjogok érvényesítése

MI ENNEK AZ IRÁNYELVNEK A CÉLJA?

Az irányelv meghatározza az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok azon minimális körét, amely lehetővé teszi a szellemi tulajdonjogok érvényesítését Unió-szerte, szabványos védelmi szintet biztosítva az egész belső piacon.

2017-ben az Európai Bizottság elfogadott egy intézkedéscsomagot a szellemi tulajdonjogok alkalmazásának és érvényesítésének javítására és a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelem előmozdítására. Különösen közzé tett egy útmutatásról szóló közleményt, amely tisztázza a jelen irányelvben megállapított szabályokat azokban az esetekben, ahol az uniós országok között eltérő értelmezés létezett. Az intézkedések egy tízpontos cselekvési tervet követnek a szellemi tulajdonjogok EU-ban való érvényesítéséhez a Bizottság által 2014-ben megállapítottak szerint.

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

Az irányelv fő célkitűzése annak biztosítása, hogy az egész EU-ban azonos eszközök álljanak rendelkezésre az alkotók és innovátorok számára annak érdekében, hogy érvényesíteni tudják szellemi tulajdonjogukat. A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás kezelésén túl azonban segíti más célkitűzések elérését is, többek között:

  • innováció és a vállalkozások versenyképességének előmozdítása – a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás hatékony büntetése segíthet biztosítani az egységes piacba vetett bizalmat;
  • a foglalkoztatás védelme Európában – a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás miatt a vállalkozások által elszenvedett károk tükröződnek abban, hogy hány alkalmazottat foglalkoztatnak;
  • fogyasztóvédelem biztosítása – a fogyasztókat szándékosan megtévesztik az egészségre (pl. hamisított gyógyszerek vagy kozmetikumok) és biztonságra (pl. hamisított játékok vagy elektromos berendezések) kockázatot jelentő terméktől elvárható minőséget illetően, és kár esetén elvben nem élvezik a garancia, vevőszolgálat vagy hatékony jogorvoslat előnyeit;
  • a közrend fenntartásának biztosítása – a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás sérti a munkaügyi (illegális munkavégzés), az adóügyi (kieső állami adóbevételek), az egészségügyi, valamint a termékbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat.

Az irányelv hatálya

Az irányelv az uniós jogban és/vagy az érintett uniós ország nemzeti jogában foglalt bármely szellemi tulajdonjog megsértésére vonatkozik.

Az irányelv nem vonatkozik a következőkre:

  • a szerzői jogot érintő, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok érvényesítésére vonatkozó uniós szabályok;
  • a szellemitulajdon-jogra vonatkozó anyagi jogot szabályozó uniós szabályok (vagyis a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket meghatározó jog);
  • a tagállamok nemzetközi megállapodásokból, különösen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásból (más néven „TRIPS-megállapodás”) fakadó kötelezettségeit;
  • az uniós országok szellemi tulajdonjogok megsértéshez kapcsolódó büntetőeljárásokra és büntetésekre vonatkozó nemzeti rendelkezései.

Általános kötelezettség

  • Az uniós országoknak rendelkezniük kell azon eljárásokról és jogorvoslatokról, amelyek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükségesek, és a hamisítást és szerzői jogi kalózkodást végzőkkel szemben megfelelő intézkedéseket kell alkalmazniuk.
  • Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak hatékonynak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy a velük való visszaélés esetére biztosítékokat kínáljanak.

Védelem iránti kérelem

A szellemi tulajdonjog védelmére irányuló intézkedések iránti kérelmet benyújthatja:

  • a szellemi tulajdonjog birtokosa;
  • az érintett jogok használatára jogosult bármely személy (pl. licenciavevő) és a szellemi tulajdonjog birtokosát képviselő testületek (szellemi tulajdonjogok kollektív kezelését végző szervezetek és a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakmai szervezetek) az alkalmazandó joggal összhangban.

Tájékoztatáshoz való jog

Az igényjogosult kérésére a bíróság elrendelheti a szellemi tulajdonjogot vélhetően sértő árukra és szolgáltatásokra, valamint forgalmazási vagy ellátási hálózatukra vonatkozó információk benyújtását a jogsértő vagy egyéb személy által, ha az érintett személy:

  • jogsértő árukat kereskedelmi nagyságrendben birtokolt;
  • jogsértő szolgáltatásokat kereskedelmi nagyságrendben vett igénybe;
  • jogsértő tevékenységekben használt szolgáltatásokat kereskedelmi nagyságrendben nyújtott;
  • állítólagosan részt vett jogsértő áruk előállításában, gyártásában vagy terjesztésében, vagy ilyen szolgáltatások nyújtásában.

A bizonyítékok felkutatására és biztosítására vonatkozó szabályok

A kérelmező kérésére a bíróság elrendelheti, hogy az ellenérdekű fél nyújtsa be a birtokában lévő bizonyítékokat a bizalmas információk védelme mellett. A bíróság a releváns bizonyítékok biztosítására vonatkozó intézkedéseket is kiadhat az állítólagos jogsértés tekintetében.

Ideiglenes és óvintézkedések

A kérelmező kérésére a bíróság ideiglenes intézkedést* rendelhet el:

  • a szellemi tulajdonjogot fenyegető sérelem megakadályozására;
  • ideiglenes jelleggel a feltételezett jogsértés folytatásának megtiltására;
  • a feltételezett jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja.

Bizonyos esetekben a bíróságok elrendelhetik a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, beleértve bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását.

Az ügyben hozott határozaton alapuló intézkedések

A kérelmező kérésére a bíróság elrendelhet korrekciós intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a jogsértő áruk piacról történő visszahívását vagy eltávolítását, illetve megsemmisítésüket.

A bíróság állandó felfüggesztő végzést is kiadhat, amely megakadályozza a jogsértés folytatódását, vagy kártérítést ítél meg a sértett félnek.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2004. május 20. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2006. április 29-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

Ideiglenes intézkedés: ideiglenes bírósági rendelkezés, amely előírja valamely fél számára meghatározott intézkedések megtételét, vagy megakadályozza azt addig, amíg nem születik az ügyben jogerős ítélet.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45–86. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes vonatkozásaival kapcsolatos iránymutatás (COM(2017) 708 final, 2017.11.29.)

utolsó frissítés 11.06.2018

Top