EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Javaslatok az Európai Unió Bíróságának hatásköréről

A Bizottság által bemutatott első javaslat célja, hogy az Európai Unió Bíróságát kizárólagos hatáskörrel ruházza fel a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogviták rendezése tekintetében.

A javaslat szerint a Bíróság hatásköre az alábbi területekre fog kiterjedni:

• a közösségi szabadalom bitorlásával és érvényességével kapcsolatos perek;
• egy találmánynak a közösségi szabadalmi bejelentés közzétételét követő felhasználása vagy a találmányra vonatkozó előhasználati jogok;
• a bizonyítékokkal kapcsolatos átmeneti és védelmi intézkedések a hatáskörbe tartozó területeken;
• kártérítés a fenti esetekben;
• az ítélet vagy rendelet be nem tartása esetén kényszerítő bírság.

Tekintve, hogy a Közösségi Szabadalmi Bíróságot csak egy átmeneti időszakot követően (legkésőbb 2010-ben) hozzák létre, a javaslat tartalmaz egy átmeneti rendelkezést, amely alapján a nemzeti bíróságok rendelkeznek a fenti hatáskörökkel ez alatt az időszak alatt. Továbbá az Európai Unió Bíróságának hatáskörrel való felruházása nem fogja érinteni azokat a jogvitákat, amelyekkel a nemzeti bíróságok az átmeneti időszak alatt már foglalkoznak.

Javaslat egy Közösségi Szabadalmi Bíróság létrehozására

A második javaslat létrehozza az Európai Unió Bírósága égisze alá helyezett Közösségi Szabadalmi Bíróságot. A Bíróság hatásköre a Tanács határozatán alapul, amelynek javaslata a fentiekben található, és amely az Európai Unió Bíróságát felruházza a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogviták rendezésének hatáskörével. A Bíróság hatáskörébe fognak tartozni tehát első fokon az e határozatban megadott területek (lásd fentebb).

A javaslatban a Bíróságot három bíró alkotja, akiket hat évre neveznek ki. A bírákat a tagállamok által bemutatott jelöltek közül választják ki. A Miniszterek Tanácsa nevezi ki őket szabadalmi jogi bírói hatáskörük alapján, egy tanácsadó bizottsággal történő konzultációt követően. Az ilyen módon kinevezett bírák választják ki maguk közül három évre a Bíróság elnökét, aki újraválasztható.

A Bíróság három bírából álló tanácsokban ülésezik. Egyes esetekben kibővített tanácsban vagy egyesbíróként is ülésezik.

A Bíróság az ügy lényegére vonatkozó eljárások megkezdése előtt hozhat átmeneti intézkedéseket.

Az eljárás nyelve, általános szabályként, annak a tagállamnak a hivatalos nyelve, amelyben az alperes lakhelye található.

A Bíróság határozata elleni fellebbezést az Elsőfokú Bírósághoz ennek értesítésétől számított két hónapon belül lehet tenni. Javasolt létrehozni az Elsőfokú Bíróságon belül egy szakosított tanácsot, amely a Közösségi Szabadalmi Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezésekkel kapcsolatosan hoz ítéleteket. A fellebbezés vonatkozhat jogi kérdésekre (például az eljárás során tapasztalat szabálytalanság) vagy ténykérdésekre (például tények vagy bizonyítékok újraértékelése).

Meg kell jegyezni, hogy e közösségi bíróság létrehozása komoly változást jelez, mivel az Európai Unió Bíróságának ezáltal kiterjed a hatásköre a magánfeleket szembeállító perek rendezésére. Márpedig mindmáig a Bíróság ezeket a fajta jogvitákat csak az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések keretében ismerte.