RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Közösségi szabadalom

A közösségi szabadalom létrehozásának célja, hogy lehetővé tegye a feltalálók számára az Európai Unió egész területén jogszerűen érvényes, egységes szabadalom megszerzését. Egy ilyen szabadalom létrehozásával jelentősen csökkenthetők a szabadalmaztatási költségek (elsősorban a fordítás és a benyújtás költségei), valamint egy egységes eljárásnak, illetve egy egységes és központosított jogvita-rendezési rendszer felállításának köszönhetően egyszerűbbé válik a találmányok Európa egész területére kiterjedő oltalma.

JAVASLAT

Javaslat: a Tanács rendelete (2000. augusztus 1.) a közösségi szabadalomról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér

Az Európai Unióban a szabadalmi oltalmat jelenleg két rendszer biztosítja, amelyek egyike sem közösségi jogi eszközön alapszik: a nemzeti szabadalmi rendszerek és az európai szabadalmi rendszer.

A nemzeti szabadalom harmonizációja a gyakorlatban már megtörtént több nemzetközi egyezmény, köztük az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. évi egyezmény (müncheni egyezmény) aláírásával, amely utóbbihoz az Unió valamennyi tagállama csatlakozott.

A müncheni egyezmény bevezeti az európai szabadalmak megadásával kapcsolatos egységes eljárást. Emellett létrehozta az Európai Szabadalmi Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal). A Hivatal által megadott szabadalmak a nemzeti szabályok hatálya alá tartozó nemzeti szabadalommá válnak. Az Európai Szabadalmi Hivatal jelenleg 31 tagországot számlál.

Noha a müncheni egyezmény létrehozta a szabadalmak megadásának egységes rendszerét, a közösségi jogrend részét képező közösségi szabadalom továbbra sem létezik. Egy ilyen, a Közösség egésze számára egységes szabadalom segítségével Európa iparági és kereskedelmi előnyre válthatná a kutatási eredményeket, valamint az új tudományos és műszaki ismereteket. További célkitűzés, hogy Európa behozza az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben a magánberuházások és a K+F terén fennálló lemaradását.

A rendeletre irányuló javaslat a közösségi szabadalomról és az európai szabadalmi rendszerről szóló 1997. júniusi zöld könyvhöz kapcsolódó egyeztetések eredménye. Az egyeztetésről nagy vonalakban beszámol a Bizottság 1999. februári, „A közösségi szabadalomról és az európai szabadalmi rendszerről szóló zöld könyvet követő szükséges intézkedések” című közleménye.

Az új közösségi rendszer általános működése

A javasolt rendszer célja nem az, hogy a nemzeti rendszerek és a meglévő európai rendszer helyébe lépjen, hanem hogy ezekkel párhuzamosan működjön. A feltalálók továbbra is szabadon megválaszthatják az oltalom számukra legkedvezőbb formáját.

E javaslat lényege az, hogy „szimbiózist” teremtsen a két rendszer: a közösségi szabadalomról szóló rendeletben, illetve a müncheni egyezményben foglalt rendszer között.

A rendelet kiegészíti a müncheni egyezményt. A közösségi szabadalmat európai szabadalomként a Hivatal adja meg, az egyes tagállamok helyett a Közösség egész területére vonatkozóan. E rendelet alkalmazása megkívánja, hogy a Közösség aláírja a müncheni egyezményt, valamint ennek az egyezménynek a felülvizsgálatát is annak érdekében, hogy a Hivatal jogosulttá váljon közösségi szabadalmak megadására.

E rendelet elfogadását követően a közösségi szabadalommal kapcsolatos külső hatáskör a Közösség kizárólagos hatáskörébe fog tartozni.

A közösségi szabadalom alapvető jellemzői

A közösségi szabadalom egységes és önálló jellegű, ami azt jelenti, hogy a Közösség egész területén azonos joghatásokkal bír. Kizárólag a Közösség egészére vonatkozóan adható meg, ruházható át vagy érvényteleníthető.

A szabadalom megadásának feltételei

A szabadalom megadásának feltételeit, például a szabadalmaztathatósági kritériumokat a müncheni egyezmény állapítja meg.

Szabadalmi jog

A közösségi szabadalmi jog a feltalálót vagy jogutódját illeti. Amennyiben a feltaláló munkaviszonnyal rendelkezik, a szabadalmi jogot azon tagállam joga határozza meg, amelyben a feltaláló fő tevékenységét végzi, illetve ha a fő tevékenységének helye szerinti tagállam nem határozható meg, akkor a munkáltató létesítményének helye szerinti tagállam joga.
Rendelkezések vonatkoznak továbbá az együttes szabadalom megszerzésére és a közösségi szabadalom feletti tulajdonjog változására.

Közösségi szabadalom kérelmezése

A kérelmet a müncheni egyezmény rendelkezéseivel összhangban kell benyújtani. A Hivatal megvizsgálja a kérelmet és a megadott szabadalommal együtt közzéteszi a Közösségi Szabadalmi Lajstromban és/vagy a Közösségi Szabadalmi Közlönyben.

A közösségi szabadalom joghatása

A közösségi szabadalom értelmében a szabadalom jogosultja megakadályozhatja, hogy hozzájárulása nélkül:

  • a találmányt közvetlenül hasznosítsák többek között előállítsák, felkínálják, forgalomba hozzák, importálják, stb.;
  • a találmányt közvetve hasznosítsák, például bérbe adják, stb.

A közösségi szabadalom joghatásainak korlátozása

A közösségi szabadalom által biztosított jogok nem terjednek ki a rendeletre irányuló javaslatban meghatározott néhány területre, különösen a magánjellegű és nem kereskedelmi célú tevékenységekre.

Ezenfelül az említett jogok nem terjednek ki az érintett szabadalom tárgyát képező termékkel kapcsolatos olyan tevékenységekre sem, amelyeket azt követően végeznek a tagállamok területén, hogy a szóban forgó terméket a szabadalom jogosultja vagy annak hozzájárulásával más személy a Közösségben forgalomba hozta, kivéve, ha ezt jogszerű indokok támasztják alá.

A szabadalmi jog a találmány korábbi használatára nem alkalmazandó. Következésképpen, ha valamely személy – jóhiszeműen és saját üzleti céljaira – a benyújtást megelőzően hasznosítja a találmányt vagy ennek érdekében komoly és tényleges előkészületeket tesz, ez a személy a tervezett módon folytathatja a szóban forgó találmány használatát vagy hasznosítását.

Szerződéses engedélyek

A közösségi szabadalom teljes egészében vagy részben a Közösség egész területére vagy egy részére érvényes engedély tárgyát képezheti. Ezek az engedélyek lehetnek kizárólagosak és nem kizárólagosak. A közösségi szabadalom által biztosított jogok hivatkozási alapul szolgálhatnak az engedélyezési szerződésben foglalt korlátozások bármelyikét megsértő engedélyessel szemben.

Jogok engedélyezése

A közösségi szabadalom jogosultja a Bizottság által meghatározott ellenérték fejében bárki számára engedélyezheti a találmány hasznosítását. Az engedély a Hivatalhoz benyújtott írásbeli nyilatkozattal adható meg – és vonható vissza –, és a szabadalom éves fenntartási díjának csökkenését eredményezi.

A tagállamoknak nem áll jogában, hogy a közösségi szabadalomra vonatkozó jogosultságokat engedélyezzenek.

Kötelező engedélyek

A Bizottság kötelező engedélyt adhat ki a közösségi szabadalom hasznosításának hiányára vagy elégtelen hasznosítására vonatkozóan, illetve függő szabadalmak esetén. Ezenfelül bizonyos konkrét esetekben engedélyezheti a közösségi szabadalom hasznosítását: válság idején, más szélsőségesen sürgős helyzetekben vagy akkor, ha bírósági vagy közigazgatási eljárásban a versenyjoggal ellentétesnek minősített gyakorlat orvosolására van szükség.

A közösségi szabadalmi oltalom fenntartása

A közösségi szabadalmi oltalom fenntartásáért éves díjat kell fizetni a Hivatalnak. A díjak összegét egy a díjakról szóló rendelet útján határozzák meg, amelyet egy szabályozó bizottság fog elfogadni.

Közösségi szabadalom lemondása

A közösségi szabadalom kizárólag teljes egészében vonható vissza. A visszavonásról a szabadalom jogosultjának a Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatot kell tennie, és az kizárólag a Közösségi Szabadalmi Lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

A közösségi szabadalom érvényességének megszűnése

A közösségi szabadalom a kérelem benyújtásának dátumától számított húsz évig érvényes. A szabadalom megsemmisül, ha az éves díjat vagy a pótdíjat határidőn belül nem fizetik meg.

Közösségi szabadalom megsemmisítése

Megsemmisítésre az alábbi okok miatt kerülhet sor:

  • a szabadalom tárgya a müncheni egyezmény 52–57. cikkei szerint nem szabadalmaztatható;
  • a szabadalomban a találmány bemutatása nem kellően egyértelmű és teljes körű ahhoz, hogy azt egy szakember végre tudja hajtani;
  • a szabadalom tárgya nem felel meg a benyújtott kérelem tartalmának.

A szabadalom megsemmisítése visszamenőleges hatályú, kivéve a bitorlás tárgyában hozott jogerős ítélet esetében, ha azt a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően végrehajtották. A megsemmisítés visszamenőleges hatálya a megsemmisítés tárgyában hozott határozatot megelőzően megkötött és teljesedésbe ment szerződéseket sem érinti. Bizonyos helyzetekben ugyanakkor a szerződés alapján már megfizetett összegek visszakövetelhetők.

A megsemmisítést bármely személy kérheti, kivéve, ha a jogosultnak a szabadalom megszerzésére vonatkozó jogát vitatják. Ebben az esetben a megsemmisítést kérelmezőnek jogosultnak kell lennie arra, hogy a Közösségi Szabadalmi Lajstromban a szabadalom jogosultjaként vagy – bármely más, társjogosultságra jogosult személlyel együtt – annak társjogosultjaként bejegyezzék.

Megsemmisítési eljárás már érvénytelen szabadalom esetén is kezdeményezhető.
A szabadalom teljes egészében vagy részben is megsemmisíthető.

Jogi keret

A javaslat a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó központosított közösségi bíróság létrehozását javasolja, hogy ezáltal biztosítsa a jogi egységességet és az ítélkezési gyakorlat következetességét. A bíróság két szintet foglalna magában: az elsőfokú és a fellebbviteli bíróságot.

A szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó közösségi bíróság hatásköre

A központosított bíróság bizonyos intézkedések, többek között a közösségi szabadalom bitorlásával és érvényességével kapcsolatos perek tekintetében kizárólagos jogkörökkel rendelkezik majd. A bíróság elsősorban magánjogi peres ügyekben fog eljárni, és szankciókat írhat elő, valamint kártérítés fizetésére kötelezhet.

Bitorlási per

Bitorlási per a szabadalom által biztosított jogok feltételezett megsértése alapján indítható. A pert kezdeményezheti a szabadalom jogosultja, illetve bizonyos esetekben az engedély kedvezményezettje.

Korlátozási kérelem

A jogosult kérésére a közösségi szabadalom az igénypontok, a leírás vagy a rajzok módosításának formájában végrehajtott korlátozás tárgyát képezheti. Ehhez valamely dologi jog kedvezményezettjének vagy a Közösségi Szabadalmi Lajstromban bejegyzett engedély jogosultjának a beleegyezése szükséges.

A Bizottság szerepe a közösségi bíróság előtt

A Bizottságnak jogában áll egy ügyben eljárni, ha az a Közösség érdekeit veszélyezteti. A bíróságnál kezdeményezheti a szabadalom megsemmisítését, és valamennyi folyamatban lévő bírósági eljárásban részt vehet.

Szankciók és kártérítés

A közösségi bíróság többféle szankcióval élhet. Bitorlás esetén elrendelheti például:

  • hogy az alperes szüntesse be a bitorlási tevékenység folytatását;
  • a bitorlással érintett termékek lefoglalását;
  • a találmány hasznosítását lehetővé tevő áruk, anyagok stb. lefoglalását.

A nemzeti bíróságok hatásköre

A nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel minden olyan kérdésben, amely nem tartozik az Európai Bíróság, illetve a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó közösségi bíróság kizárólagos hatáskörébe. A nemzeti bíróságok tehát többek között az alábbiak területén illetékesek:

  • a munkáltató és a munkavállaló közötti szabadalmi jogokkal kapcsolatos eljárások;
  • a közösségi szabadalom végrehajtásával kapcsolatos eljárások.

Választottbírósági eljárás

A tagállamok választottbíróságra vonatkozó nemzeti szabályai alkalmazandók.
Választottbírósági eljárásban közösségi szabadalom nem semmisíthető meg, illetve nem érvényteleníthető.

Nyelvi szabályozás

A szabadalmat a müncheni egyezménnyel összhangban a Hivatal valamely eljárási nyelvén (angolul, németül vagy franciául) kell megadni, és ezen a nyelven kell közzétenni, a kérelmeket pedig a másik két eljárási nyelvre (olaszra és spanyolra) is le kell fordítani.

A szabadalmat nem szükséges a közösség valamennyi nyelvére lefordítani, noha a szabadalom jogosultja a szabadalom fordítását a tagállamok más hivatalos nyelvein is elkészítheti és benyújthatja. Ezeket a fordításokat a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják. Ennek az intézkedésnek a célja, hogy megelőzze a magas költségeket, amelyek visszatartanának a közösségi szabadalom használatától.

Jelenleg úgy tűnik, nehéz lesz végleges megállapodást elérni az aktáról. A legfőbb akadály a szabadalmi kérelmek fordításának kérdése. A szöveg értelmében a szabadalmi kérelmet – amely valójában a szabadalom legrövidebb, ugyanakkor legfontosabb része, mivel ez határozza meg az oltalom hatókörét – az EU minden hivatalos nyelvére le kell fordítani. Ezenkívül az európai miniszterek pillanatnyilag nem tudnak kompromisszumra jutni abban a kérdésben, ki határoz a fordítások jogszerűségéről, és hogyan kezelendők a hibás fordítás joghatásai.

Nézeteltérés mutatkozik annak meghatározását illetően is, hogy mennyi idő álljon rendelkezésre a fordítások benyújtásához. Ez a kérdés létfontosságú, ugyanis a javasolt szabályok értelmében amennyiben a fordításokat nem nyújtják be a meghatározott időn belül, a közösségi szabadalom érvényét veszíti.

HIVATKOZÁSOK ÉS ELJÁRÁS

Javaslat Hivatalos Lap Eljárás
COM(2000) 412 végleges

HL C 337. E, 2000.11.28.

CNS/2000/0177 konzultációs eljárás

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Megerősített együttműködés

A Tanács 2011/167/EU határozata (2011. március 10.) az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról [Hivatalos Lap L 76., 2011.3.22.].
Ez a határozat a 25 tagállam azon hajlandóságát tanúsítja, hogy az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megerősített együttműködést hozzanak létre.
Ezen együttműködés célja olyan egységes szabadalom létrehozása, amely a részt vevő tagállamok területén egységes oltalmat biztosít. A szabadalom fordításának részletes szabályai még megállapításra várnak.

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról [COM(2011) 215 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
E javaslat célja az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén a 2011/167/EU határozatban foglalt felhatalmazásnak megfelelően megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtása. Meghatározza az európai szabadalmak jellemzőit annak érdekében, hogy azok a részt vevő tagállamokban egységes joghatással bírjanak.

Javaslat: a Tanács rendelete az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról [COM(2011) 216 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
E javaslat célja, hogy az egységes joghatással bíró európai szabadalmakra alkalmazandó fordítási szabályokra vonatkozóan egyszerűsített eljárást vezessen be. A szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) három hivatalos nyelvén teszik közzé, és két további nyelvre is lefordítható. Jogvita esetén, illetve ha a bejelentő az európai szabadalomra vonatkozó kérelmét az ESZH hivatalos nyelveitől eltérő nyelven nyújtotta be, a szabadalom az Unió más hivatalos nyelvére is lefordítható. Ebben az esetben a fordítás költségeit az ESZH által irányított kompenzációs rendszerben figyelembe veszik.

Közösségi Szabadalmi Bíróság

Proposal for a Council Decision of 23 December 2003 conferring jurisdiction on the Court of Justice in disputes relating to the Community patent [COM(2003) 827 final – not published in the Official Journal] (Javaslat: a Tanács határozata (2003. december 23.) a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogviták rendezése tekintetében a Bíróság hatáskörrel való felruházásáról [COM(2003) 827 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Proposal for a Council Decision of 2 December 2003 establishing the Community Patent Court and concerning appeals before the Court of First Instance [COM(2003) 828 final – not published in the Official Journal]. (Javaslat: A Tanács határozata (2003. december 2.) a Közösségi Szabadalmi Bíróság létrehozásáról és az Elsőfokú Bíróság előtti fellebbezésekről [COM(2003) 828 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
A közösségi szabadalom létrehozásával összefüggésben az Európai Bíróság égisze alá helyezett Közösségi Szabadalmi Bíróság létrehozásának célja, hogy kiegészítse az Unióban működő szabadalmi oltalmi rendszert. A Szabadalmi Bíróság létrehozásának egyik kedvező következménye, hogy lehetőség nyílik a peres eljárások központosítására és ezáltal a bitorlással és a közösségi szabadalmak érvényességével kapcsolatos jogviták eredményesebb rendezésére.

Utolsó frissítés: 22.03.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére