RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az európai kutatási térség és az űrpolitika

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Unió (EU) fellépéseit a kutatás területén. Kitűzött célja egy tényleges európai kutatási térség létrehozása. Ezen túlmenően a Lisszaboni Szerződés megteremti a jogalapját annak, hogy az Unió európai űrpolitikát folytathasson.

A kutatás területe különösen fontos az Unió számára. Már a lisszaboni stratégiában (2000) is fontos szerepet kapott. Az új Európa 2020 stratégia is ezt az irányt követi, és azt a célt tűzi ki az Unió elé, hogy az az ismeretek fejlődésén és az innováción alapuló intelligens gazdasággá váljon. E célkitűzés elérése szempontjából a kutatás és a technológiai fejlődés jelenti a legfontosabb területeket.

AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG

A Lisszaboni Szerződés jogalapot hoz létre az európai kutatási térség megteremtéséhez. Ez a térség lehetővé tenné a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabad áramlását. Ennek érdekében az Unió törekszik a kutatás terén folytatott együttműködést korlátozó jogi és adóügyi akadályok megszüntetésére.

A Lisszaboni Szerződés emellett lehetővé teszi, hogy a Tanács és a Parlament minden szükséges intézkedést megtehessen az európai kutatási térség megvalósítása érdekében. E két intézmény rendes jogalkotási eljárás keretében fogadja el a vonatkozó intézkedéseket.

A Tanácsnak és a Parlamentnek tehát többéves keretprogramról kell megállapodnia, amely lehetővé teszi a kutatás terén megvalósuló összes európai projekt finanszírozását. A keretprogramot rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el. A hetedik keretprogram (2007–2013) költségvetése eléri az 50,5 milliárd eurós összeget, ami jól mutatja, milyen fontos szerepet tulajdonítanak a kutatásnak az Unióban. Voltaképpen ez a világ legjelentősebb nemzetközi kutatási programja.

Végezetül a kutatás területét illetően különleges módon oszlanak meg a hatáskörök az Unió és a tagállamok között. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. cikke értelmében az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörrel rendelkeznek a kutatás és az űrkutatás területén. Mindamellett – ellentétben a megosztott hatáskörökre vonatkozó alapvető szabállyal – az a tény, hogy az Unió gyakorolja hatáskörét, semmilyen mértékben nem korlátozza a tagállamok hatásköreit, amelyek tehát a maguk részéről szabadon eljárhatnak.

EURÓPAI ŰRPOLITIKA

A Lisszaboni Szerződés új cikket vezet be, amely lehetővé teszi az európai űrpolitika kialakítását (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 189. cikke). Az űrpolitika célja különösen a tudományos és műszaki haladás és az ipari versenyképesség előmozdítása.

Az európai űrpolitika ezért kutatási, technológiafejlesztési, valamint világűr-kutatási és -hasznosítási tevékenységeket foglal magában. A Tanács és az Európai Parlament űrprogramot hozhat létre, amely összefogja az ezen a területen rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott intézkedéseket.

Ezenkívül az európai űrpolitika szorosan kapcsolódik az Európai Űrügynökség (EN) tevékenységéhez. Emlékeztetőül: ez az ügynökség az Uniótól teljesen független nemzetközi szervezet. Feladata különösen közös programok kidolgozása és megvalósítása annak érdekében, hogy fejlessze az európai államok közötti együttműködést az űrkutatás terén.

A Lisszaboni Szerződés tehát megerősíti az Unió és az Európai Űrügynökség közötti együttműködést. Ez az együttműködés egy 2004 májusa óta hatályos keretmegállapodáson alapul, amely az EU Tanácsa és az Európai Űrügynökség képviselőiből álló Űrtanács létrehozását eredményezte.

Utolsó frissítés: 12.05.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére