RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Közös biztonság- és védelempolitika

BEVEZETÉS

A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) a korábbi európai biztonság- és védelempolitikát (EBVP) váltja fel. A Lisszaboni Szerződés az elnevezés megváltoztatásával egyidejűleg új szakaszt szentel e szakpolitikának az alapító szerződésekben. A Lisszaboni Szerződés ily módon hangsúlyozza a KBVP fontosságát és célzott jellegét, amely ugyanakkor továbbra is a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) szerves részét képezi.

Azontúl, hogy elismeri ezt az új szakpolitikát, a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseket is bevezet, amelyek célja a KBVP fejlesztése. A főbb újítások egy közös európai védelmi politika fokozatos megteremtését szolgálják.

A tagállamok katonai és humanitárius missziókban is részt vehetnek, és ezentúl az európai védelmi kérdésekben szolidaritási záradék köti őket. Ezen a téren szorosabb együttműködésre is lehetőségük van, elsősorban az Európa Védelmi Ügynökség keretében vagy állandó strukturált együttműködés formájában.

A korábbi szerződések szellemében a KBVP továbbra is alapvetően kormányközi kérdés. Az EU Tanácsa a legtöbb esetben egyhangúlag határoz. Ezenkívül a KBVP keretében végrehajtott missziók finanszírozását és műveleti eszközeit a tagállamok biztosítják.

A KBVP KERETÉBEN VÉGREHAJTOTT MISSZIÓK BŐVÍTÉSE

A KBVP olyan együttműködési keretet kínál, amelynek köszönhetően az EU harmadik országokban műveleti feladatokat végezhet. E feladatok célja elsősorban a békefenntartás és a nemzetközi biztonság megerősítése, és azokat a tagállamok által biztosított polgári és katonai eszközök felhasználásával valósítják meg.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt a következő feladatokat lehetett végrehajtani a KBVP keretében:

  • humanitárius és mentési feladatok;
  • konfliktusmegelőzést és békefenntartást célzó feladatok;
  • harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatai.

A fenti listát a Lisszaboni Szerződés további három feladattal egészíti ki:

  • közös leszerelési műveletek;
  • katonai tanácsadási és segítségnyújtási feladatok;
  • a konfliktusok lezárását követően a helyzet stabilizálására irányuló műveletek.

A Tanács meghatározza az említett missziók céljait és végrehajtásuk általános feltételeit. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Tanács valamely misszió végrehajtásával megbízhatja a misszióban részt venni szándékozó, és az annak ellátásához szükséges polgári és katonai eszközökkel rendelkező tagállamok egy csoportját is. A műveletek végrehajtásával megbízott tagállamoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell a Tanácsot a misszió alakulásáról. Ennek során együttműködnek a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel is.

A Lisszaboni Szerződés arra is lehetőséget ad, hogy a többnemzetiségű erők is részt vegyenek a KBVP végrehajtásában. Ezeket az erőket egyes tagállamok katonai szövetségei alkotják, amelyek úgy döntöttek, hogy egyesítik képességeiket, felszereléseiket és személyi erejüket. A főbb európai haderők a következők:

  • a Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország szárazföldi erőit tömörítő Eurofor;
  • a Belgium, Franciaország, Luxemburg, Németország és Spanyolország szárazföldi erőit tömörítő Eurocorps;
  • a Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország tengeri erőit tömörítő Euromarfor;
  • a Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Spanyolország légi erőit tömörítő Európai Légi Csoport.

KÖLCSÖNÖS VÉDELMI ZÁRADÉK

A Lisszaboni Szerződés első alkalommal kölcsönös védelmi záradékot vezet be, amely az EU tagállamaira nézve kötelező erejű. Ennek értelmében, ha egy tagállamot saját területén fegyveres támadás ér, számíthat a többi tagállam támogatására és segítségnyújtására, amelyek kötelesek az érintett országnak segítséget nyújtani.

A záradék előírásait két korlátozás enyhíti:

  • a kölcsönös védelmi záradék nem érinti egyes tagállamok, mégpedig a hagyományosan semleges tagállamok biztonság- és védelempolitikáját;
  • a kölcsönös védelmi záradék nem befolyásolja az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) (EN) (FR) keretében vállalt kötelezettségeket.

AZ EURÓPAI VÉDELMI ÜGYNÖKSÉG

A Lisszaboni Szerződés kibővíti és részletesen ismerteti az Európai Védelmi Ügynökség hatásköreit. Az Ügynökség fő célkitűzése a tagállamok katonai képességeinek javítása. E cél érdekében az Ügynökség:

  • meghatározza a katonai képességekkel kapcsolatos, valamennyi tagállamra vonatkozó közös célkitűzéseket;
  • a meghatározott célkitűzések elérése érdekében programokat hoz létre és biztosítja azok lebonyolítását;
  • összehangolja a tagállamok műveleti szükségleteit és ezáltal javítja a katonai felszerelések beszerzésének módjait;
  • irányítja a védelmi technológiával kapcsolatos kutatási tevékenységeket;
  • elősegíti a védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítését, valamint a katonai kiadások hatékonyabb felhasználását.

AZ ÁLLANDÓ STRUKTURÁLT EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az állandó strukturált együttműködés az egyes tagállamok közötti még szorosabb védelmi együttműködési formát jelöl. Az együttműködés e formáját a Lisszaboni Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv ismerteti.

Ennek keretében a részt vevő tagállamok vállalják, hogy még intenzívebben fejlesztik védelmi képességüket, és harci egységeket biztosítanak a tervezett missziókhoz. A részt vevő tagállamok hozzájárulásait az Európai Védelmi Ügynökség rendszeresen értékeli.

Az állandó strukturált együttműködést a Tanács engedélyezi, amely a részt vevő tagállamok kérésére minősített többséggel határoz. Az együttműködés bármely számú tagállammal létrejöhet. Valamennyi tagállam szabadon kiléphet az együttműködésből vagy csatlakozhat ahhoz, feltéve, hogy teljesíti a kötelezettségvállalási követelményeket.

Utolsó frissítés: 07.05.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére