RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Közös kül- és biztonságpolitika

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés törekszik az Európai Unió (EU) nemzetközi szerepének megerősítésére. A Szerződés által bevezetett reformok célja ezért az Unió közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) koherenciájának és ismertségének növelése.

Ennek érdekében a Lisszaboni Szerződés két jelentősebb újítást vezet be:

E két újítás mellett a Lisszaboni Szerződés más, kisebb horderejű módosításokat is bevezet, különösen a KKBP végrehajtásának szabályait illetően.

AZ UNIÓ MÁSODIK PILLÉRÉNEK FELSZÁMOLÁSA

Korábban a KKBP jelentette az Unió régi felépítésének második pillérét. A politikát kormányközi együttműködés formájában folytatták, amely keretében a döntéseket nagyobbrészt a Tanács vagy az Európai Tanács egyhangú szavazatával hozták meg.

A Lisszaboni Szerződés megreformálja az Unió régi felépítését: felszámolja a három pillér közötti különbségtételt (lásd a „hatáskörök megosztása” című tájékoztatót). A pillérek összeolvadása azonban nem jár következményekkel a KKBP-vel összefüggő döntéshozatali eljárásra nézve. A Szerződés fenntartja mind az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa vezető szerepét, mind az egyhangú döntéshozatal elvét.

Ezen túlmenően a pillérek összeolvadása következtében eltűnik az Európai Közösség, és helyébe az Európai Unió lép. Ezáltal az Unió jogi személyiséget kap, amivel eleddig csak az Európai Közösség rendelkezett. Ez a jogi személyiség új jogokkal ruházza fel az Uniót a nemzetközi színtéren. Ezentúl például jogában áll nemzetközi megállapodásokat kötni és csatlakozni különböző nemzetközi szervezetekhez vagy egyezményekhez.

A KKBP ESZKÖZEI

A Lisszaboni Szerződés módosítja a KKBP keretében elfogadott aktusok típusait. A régi eszközök – a közös stratégiák, a közös álláspontok és a közös fellépések – helyébe újak lépnek. Ezentúl az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa kizárólag határozatokat fogad el az alábbi területek vonatkozásában:

  • az Unió stratégiai érdekei és célkitűzései;
  • az Unió által végrehajtandó fellépések;
  • az Unió által képviselendő álláspontok;
  • az Unió fellépésére és álláspontjaira vonatkozó végrehajtási szabályok.

Emlékeztetőül: a KKBP területén nem lehet jogalkotási aktust elfogadni.

A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT

A Lisszaboni Szerződés nem módosítja érdemben a KKBP-re vonatkozó döntéshozatali folyamatot. Így továbbra is az Európai Tanács marad az Unió általános iránymutatásait és stratégiáit meghatározó intézmény. Ennek alapján az EU Tanácsának feladata a végrehajtási intézkedések kidolgozása és megvalósítása.

A KKBP tekintetében a tagállamok és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kezdeményezési joggal rendelkeznek. A főképviselő ezt a jogát a Bizottság támogatásával gyakorolhatja. Ezen túlmenően a főképviselő rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és konzultál azzal a KKBP végrehajtásáról; sőt gondoskodnia kell arról, hogy a Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék.

Ezen túlmenően az egyhangú döntéshozatal marad az általános elv a Tanács és az Európai Tanács KKBP-vel kapcsolatos határozatainak elfogadása tekintetében. A Lisszaboni Szerződés ugyanakkor különös áthidaló klauzulát vezet be a KKBP egésze vonatkozásában, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású határozatokat. Ennek az áthidaló klauzulának köszönhetően az Európai Tanács engedélyezheti a Tanácsnak bizonyos intézkedések minősített többséggel történő elfogadását.

Az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikke emellett négy további kivételről rendelkezik, amelyek kérdésében a Tanács minősített többséggel dönt.

A BÍRÓSÁG SZEREPE

A KKBP-vel összefüggésben a Lisszaboni Szerződés fenntartja a Bíróság esetében a hatáskör hiányának elvét (az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikke). Mindamellett rendelkezik két olyan kivételről, amelyek tekintetében a Bíróság bírósági felülvizsgálatot gyakorolhat:

  • a természetes vagy jogi személyekre vonatkozóan az Unió által elfogadott korlátozó intézkedések jogszerűségének felülvizsgálata (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikke), és
  • annak ellenőrzése (az Európai Unióról szóló szerződés 40. cikkében foglaltak szerint), hogy a KKBP végrehajtása során tiszteletben tartják-e az uniós intézmények hatásköreinek terjedelmét.

Ezen túlmenően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke szerint ki lehet kérni a Bíróság véleményét az egyes nemzetközi megállapodásoknak az Unió alapító szerződéseivel való összeegyeztethetőségéről.

A KKBP FINANSZÍROZÁSA

A Lisszaboni Szerződés nem módosítja a KKBP-vel összefüggő kiadások finanszírozási rendszerét: a katonai vagy védelmi vonatkozású kiadásokat a tagállamok finanszírozzák, minden más kiadást pedig az Unió költségvetéséből fedeznek.

Ezzel szemben a Lisszaboni Szerződés két új mechanizmust vezet be a legsürgősebb fellépések gyors finanszírozásának garantálása érdekében:

  • az uniós költségvetéstől függő sürgős fellépések esetében megnyitja a sürgős finanszírozási eljárások alkalmazásának lehetőségét, amelyek szabályait a Tanács határozza meg;
  • a tagállami finanszírozástól függő sürgős fellépések tekintetében pedig létrehozza a tagállami hozzájárulásokból fenntartott induló alapot.
Utolsó frissítés: 26.04.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére