RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés meg kívánja erősíteni egy olyan közös európai térség megvalósítását, amelyen belül a személyek szabadon mozoghatnak, és hatékony jogvédelmet élvezhetnek. E térség létrehozása hatást gyakorol számos olyan területre, amelyeket illetően az uniós polgároknak komoly elvárásaik vannak: ilyen többek között a bevándorlás, valamint a küzdelem a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen. Ezek a problémák jelentős nemzetközi dimenzióval rendelkeznek, ezért hatékony európai szintű együttműködést tesznek szükségessé.

A Lisszaboni Szerződés ezért négy kategóriába osztja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel összefüggő kérdéseket:

  • a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák;
  • igazságügyi együttműködés polgári ügyekben;
  • igazságügyi együttműködés büntetőügyekben;
  • rendőrségi együttműködés.

Emlékeztetőül: ezek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés hatókörébe tartozó kérdések alkották régebben az Európai Unió (EU) kormányközi együttműködés tárgyát képező harmadik pillérét. A harmadik pillér tekintetében az európai intézmények nem rendelkeztek hatáskörrel, így sem rendeleteket, sem irányelveket nem volt joguk elfogadni. A Lisszaboni Szerződés véget vet ennek a megkülönböztetésnek, és a jövőben a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel összefüggő minden kérdésben lehetővé teszi az Unió beavatkozását.

A HATÁROK ELLENŐRZÉSE, MENEKÜLTÜGY ÉS BEVÁNDORLÁS

A Lisszaboni Szerződés új hatáskörökkel ruházza fel az európai intézményeket, amelyek immár a következőkkel összefüggésben is elfogadhatnak intézkedéseket:

  • az Unió külső határai közös igazgatási rendszerének bevezetése, különösen az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, azaz a Frontex (EN) megerősítésén keresztül;
  • egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása; ez a rendszer egységes európai jogálláson, valamint a menedékjog megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokon alapul;
  • a jogszerű bevándorlásra vonatkozó szabályok, feltételek és a kapcsolódó jogok megállapítása.

IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS POLGÁRI ÜGYEKBEN

A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az uniós intézmények számára, hogy új intézkedéseket fogadjanak el az alábbiakat illetően:

  • a kölcsönös elismerés elvének megvalósítása: minden igazságszolgáltatási rendszernek érvényesként és alkalmazandóként kell elismernie a más tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei által elfogadott határozatokat;
  • az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés;
  • alternatív módszerek kidolgozása a jogviták rendezésére;
  • a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzése.

IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS BÜNTETŐÜGYEKBEN

Az Unió harmadik pillérének felszámolásával az uniós intézmények a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egésze tekintetében felhatalmazást kaptak a jogalkotásra.

Pontosabban az európai intézmények ezentúl szabályozási minimumokat állapíthatnak meg a legsúlyosabb bűncselekmények és büntetési tételek meghatározása tekintetében. Ezen túlmenően az Unió részt vehet a büntetőeljárás lefolytatásával kapcsolatos közös szabályok megállapításában is, például a bizonyítékok elfogadhatóságát vagy a személyek jogait illetően.

A Lisszaboni Szerződés az Eurojust (EN) szerepét is meg kívánja erősíteni az Unióban. Emlékeztetőül: az Eurojust feladata elősegíteni a nyomozások és büntetőeljárások tagállamok illetékes hatóságai közötti összehangolását. Az Eurojust csupán javaslattételi hatáskörrel rendelkezik: nyomozások és büntetőeljárások megindítását kérheti a nemzeti hatóságoktól. A Lisszaboni Szerződés immár lehetővé teszi az uniós intézmények számára, hogy az Eurojust feladatait és hatásköreit rendes jogalkotási eljárás keretében kiterjesszék.

A Lisszaboni Szerződés mindezeken felül foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy egy valódi európai ügyészséget hozzon létre az Eurojustból. Ez az ügyészség jelentős hatáskörökkel rendelkezne, mert felhatalmazása lenne a bűncselekmények tetteseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra. Az Európai Ügyészség ráadásul a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatok ellátására is jogosult lenne.

Mindamellett a Lisszaboni Szerződés még nem hozza létre az Európai Ügyészséget. Mindössze felhatalmazza a Tanácsot, hogy egyhangúlag rendeletet fogadhasson el ezzel kapcsolatban. Ha a Tanácsnak nem sikerül egyhangú határozatot hoznia, akkor legalább kilenc tagállam úgynevezett „megerősített együttműködés” keretében jogosult lehet egy zártkörű európai ügyészség létrehozására.

RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez hasonlóan a rendőrségi együttműködés is a harmadik pillér felszámolásával jött létre. Az európai intézmények ezentúl elfogadhatnak rendeleteket és irányelveket ezen a területen.

A rendes jogalkotási eljárást tehát a rendőrségi együttműködés minden nem operatív területére kiterjesztették. Ezzel szemben az operatív együttműködés a Tanács egyhangú döntését megkívánó különleges jogalkotási eljárás tárgyát képezi. A Lisszaboni Szerződés mindamellett lehetőséget biztosít megerősített együttműködésre is, amennyiben a Tanácsnak nem sikerül egyhangúlag határoznia.

A Lisszaboni Szerződés fokozatosan meg kívánja erősíteni az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol (EN)) szerepét. A Szerződés – akárcsak az Eurojust esetében – feljogosítja a Tanácsot és a Parlamentet arra, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében kiterjessze az Europol feladatait és hatásköreit. Az Europol szerepe jelenleg a tagállamok hatóságai közötti együttműködés megkönnyítésére korlátozódik. A Lisszaboni Szerződés előírja, hogy új feladatköre kiterjedhet operatív fellépések összehangolására, szervezésére és végrehajtására is.

MENTESSÉGEK

Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia eltérhetnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel összefüggésben elfogadott összes intézkedéstől. Ennek a három országnak ugyanis jogában áll nem részt venni a vonatkozó jogalkotási eljárásokban. Az elfogadott intézkedések ezért rájuk nézve nem kötelezőek.

Az Egyesült Királyságra, Írországra és Dániára ezenfelül két eltérést biztosító záradék is vonatkozik:

  • egy „részvételi záradék, amely mindegyiküknek eseti alapon lehetővé teszi egy-egy intézkedés elfogadását vagy egy már elfogadott intézkedés alkalmazását. Ebben az esetben az adott intézkedés ugyanolyan kötelező rájuk nézve, mint a többi tagállamra; és
  • egy „kívülmaradási záradék”, amely bármikor lehetővé teszi számukra, hogy ne alkalmazzanak egy-egy intézkedést.
Utolsó frissítés: 09.04.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére