RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Unió Bírósága

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés célja az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszere működésének javítása az európai jog fejlődéséhez igazítása révén. Az Európai Unió Bírósága ennek megfelelően a bírói hatóságok szerkezetét és elnevezését érintő belső reformon esett át. A Lisszaboni Szerződés növeli a Bíróság bírósági felülvizsgálati szerepét is azáltal, hogy további hatáskörökkel ruházza fel, valamint azáltal, hogy felülvizsgálati jogkörét kiterjeszti az EU más szerveire.

BÍRÓI HATÓSÁGOK

A Lisszaboni Szerződés módosítja az EU hatóságainak elnevezését. Az Európai Unió Bírósága ezentúl az EU igazságszolgáltatási rendszerének azt az együttesét jelenti, amely a következőkből áll:

  • a Bíróság;
  • a Törvényszék, korábban: „Elsőfokú Bíróság”;
  • a különös hatáskörű törvényszékek, korábban: „bírói különtanácsok”.

E névváltoztatások célja az EU igazságszolgáltatási rendszerének egyértelművé tétele az adott bírói hatóságok előjogainak módosítása nélkül.

A Lisszaboni Szerződés az EU igazságszolgáltatási rendszerének rugalmasságát is javítja. A Bíróság alapokmányának módosítása és az új, különös hatáskörű törvényszékek létrehozása így a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá, nem pedig a Tanács egyhangúlag hozott határozatainak hatálya alá tartozik.

A bírák és főtanácsnokok kinevezési eljárása is jelentősen módosult. A Lisszaboni Szerződés a kinevezésükhöz tanácsadó bizottságot hoz létre. A jelenleg 8 főtanácsnok száma ezenkívül 11-re emelkedett.

BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT

A Lisszaboni Szerződés kiterjeszti a Bíróság bírósági felülvizsgálati jogkörét az Európai Unió Tanácsának jogi aktusaira. Ezenfelül harmonizálja az EU ügynökségeinek és szerveinek jogi aktusaira vonatkozó rendelkezéseket. Ezek a jogi aktusok a továbbiakban az Európai Unió Bírósága elé terjesztett keresetek tárgyát képezhetik.

A Lisszaboni Szerződés új felperesek számára is biztosít keresetindítási lehetőséget. A nemzeti parlamentek és a Régiók Bizottsága is kérhetik azoknak a jogi aktusoknak a törlését, amelyeket a szubszidiaritás elvével ellentétesnek ítélnek. A Régiók Bizottsága ezenkívül az Európai Unió Bíróságához fordulhat saját előjogainak védelme érdekében is.

A Lisszaboni Szerződés kis kiigazítást hajt végre a magánszemélyek által benyújtott keresetek tekintetében. Ez utóbbiaknak a továbbiakban lehetőségük van arra, hogy keresetet nyújtsanak be a végrehajtási intézkedést nem igénylő szabályozási aktusok ellen. Fennmaradnak viszont azok az elfogadhatósági feltételek, amelyek megkövetelik, hogy a magánszemélyeket közvetlenül és egyénileg érintse a megtámadott jogi aktus.

Végezetül a Lisszaboni Szerződés egyszerűsíti az ítélet végrehajtásának elmulasztása esetén alkalmazandó szankcionálási mechanizmust. A Bizottság ezentúl a Bírósághoz fordulhat, miután előzetesen felszólította a tagállamot az ítélet végrehajtására. A közbenső szakasz, amelyben a Bizottságnak indokolással ellátott véleményt kellett benyújtania, megszűnt.

A Lisszaboni Szerződés a kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárást is egyszerűsíti azokban az esetekben, amikor egy tagállam elmulasztja az átültetést célzó nemzeti intézkedések közlését. Ebben az esetben a Bizottság egy időben nyújthat be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet és pénzbeli szankció kiszabására irányuló kérelmet, míg korábban két különböző eljárás volt szükséges.

HATÁSKÖRÖK

A Bíróság bírósági felülvizsgálati hatásköre kiterjed a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre. A vízummal, a menedékjoggal és a bevándorlással, valamint a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikákkal kapcsolatos jogi aktusok ezentúl kereset tárgyát képezhetik, ami fontos előrelépést jelent az európai integrációban. A Lisszaboni Szerződés ugyanakkor korlátozásokat is felállít erre az új bírósági felülvizsgálatra vonatkozóan. A Bíróság ugyanis nem hozhat határozatot a tagállami rendőrségi intézkedéseivel, illetve a tagállamok olyan felelősségi köreivel kapcsolatban, amelyek a közrend fenntartására vagy a belbiztonság megőrzésére vonatkoznak.

A közös kül- és biztonságpolitika területén a Bíróság hatásköre elvi szinten továbbra is ki van zárva. A Lisszaboni Szerződés ugyanakkor bevezet két kivételt, amelyek esetében a Bírósághoz lehet fordulni:

  • a természetes vagy jogi személyekre vonatkozóan elfogadott korlátozó intézkedéseket előíró határozatok (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikke);
  • nemzetközi megállapodások; amennyiben a Bíróság véleménye kedvezőtlen, a szóban forgó megállapodás nem léphet hatályba annak módosítása vagy a szerződések felülvizsgálata nélkül (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke).

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT

CikkTárgy

Az Európai Unióról szóló szerződés

19.

Az Európai Unió Bíróságának szerepe és összetétele

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

251281.

Az Európai Unió Bíróságának működési módja és jogkörei

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen; továbbra is a referenciadokumentum marad az egyetlen kötelező erejű jogalap.

Utolsó frissítés: 22.01.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére