RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Unió egyéb intézményei és szervei

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés széles körű intézményi reformot hajt végre, különösen az Európai Tanács, a Bizottság, a Tanács, a Parlament és a Bíróság tekintetében. A Szerződés azonban kisebb mértékben az Unió két tanácsadó bizottságának összetétele és működése kapcsán is rendelkezik bizonyos módosításokról, az Európai Központi Bank pedig intézményi jogállásra tesz szert.

Az EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (EGSZB) a tagállamoknak fenntartott mandátumok száma nem haladhatja meg a 350-et. Ezeknek a helyeknek a tagállamok közötti megoszlásáról immár nem rendelkeznek a Szerződések, mint azelőtt tették. A parlamenti képviselői helyek elosztása esetében követendő eljáráshoz hasonlóan a Tanácsnak egyhangúlag kell elfogadnia az EGSZB összetételére vonatkozó szabályokat előíró határozatot. Ezen túlmenően a Lisszaboni Szerződés 4 évről 5 évre emeli fel az EGSZB tagjai megbízatásának időtartamát, a biztosok és a parlamenti képviselők mandátumához igazodva. Következésképpen az EGSZB tagjai sem kettő, hanem két és fél évre választják meg maguk közül a bizottság elnökét és tisztségviselőit.

Tanácsadói feladatai keretében a Gazdasági és Szociális Bizottság ezentúl már véleményeket tehet közzé az Európai Parlament felkérésére.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

A Gazdasági és Szociális Bizottsághoz hasonlóan a tagállamoknak fenntartott mandátumok száma a Régiók Bizottságában sem haladhatja meg a 350-et, és a helyeknek a tagállamok közötti elosztásáról a Tanácsnak egyhangúlag kell döntenie. A Régiók Bizottságának tagjait immár 4 év helyett 5 éves időszakra nevezik ki, elnökét és tisztségviselőit pedig két és fél évre választják meg.

A Lisszaboni Szerződés ezenfelül a Régiók Bizottsága hatáskörének kibővítésével megerősíti annak tanácsadói szerepét. A polgári védelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy és az általános érdekű szolgáltatások is felkerültek azon területek listájára, amelyekkel kapcsolatban ki kell kérni a Régiók Bizottságának véleményét. Egyébként a Bizottsággal és a Tanáccsal azonos alapon a Parlament is kikérheti a Régiók Bizottságának véleményét.

A Régiók Bizottsága immár új hatáskörökkel is rendelkezik az Unióban, annak köszönhetően, hogy kétféle keresetet is benyújthat az Európai Unió Bíróságához. Egyrészt a Régiók Bizottsága válik a szubszidiaritás elvének egyik letéteményesévé az Unióban. Ennek értelmében a Bíróságtól kérheti minden olyan aktus megsemmisítését, amely nem felel meg a szubszidiaritás elvének (a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 8. cikke). Ez a jog azonban csak azokra az aktusokra korlátozódik, amelyek tekintetében kötelező jelleggel konzultálni kell a Régiók Bizottságával. Másrészt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke felhatalmazza a Régiók Bizottságát, hogy keresetet indítson saját előjogainak megóvása érdekében. Így tehát rendelkezik azokkal az igazságügyi eszközökkel, amelyek segítségével az Európai Unió intézményeivel szemben kikényszerítheti ahhoz való jogát, hogy konzultáljanak vele.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK

Az EKB ezentúl uniós intézményi jogállással rendelkezik, akárcsak az Európai Tanács, a Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság és a Számvevőszék. Ráadásul a Bank az egyetlen jogi személyiséggel rendelkező intézmény.

Az EKB-t három fő testület igazgatja:

  • az EKB Kormányzótanácsa, amely az EKB Igazgatóságának tagjaiból és az euroövezet tagállamai nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll. Ez az első számú döntéshozó szerv. A Kormányzótanács irányítja az euroövezet monetáris politikáját;
  • az Igazgatóság, amelynek hat tagját a blokkolás kockázatának csökkentése érdekében ezentúl az Európai Tanács nevezi ki minősített többségi határozattal;
  • az Általános Tanács, amelynek tagjai az igazgatósági tagok, valamint az összes tagállam központi bankjának elnökei.

A Lisszaboni Szerződés rögzíti az EKB két legfontosabb feladatát is:

  • az EKB és az uniós tagállamok központi bankjai alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). A KBER elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, emellett támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát;
  • az EKB és azon tagállamok központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, alkotják az eurorendszert. A KBER-rel ellentétben az eurorendszer alakítja ki és irányítja az Unió monetáris politikáját. Az eurorendszer fogalmát az EKB ez idáig csak nem hivatalos jelleggel használta. Mostantól a Lisszaboni Szerződés teljes mértékben elismeri ezt a szervezetet.

Végezetül a Lisszaboni Szerződés megerősíti az EKB függetlenségét, amelyet az igazgatósági tagok viszonylag hosszú mandátuma (nyolc év) garantál, valamint az a tény, hogy az EKB-nak és a nemzeti központi bankoknak tilos utasításokat elfogadniuk a többi uniós intézménytől, a tagállamok kormányaitól vagy bármely más szervezettől.

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT

CikkTárgy

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

282284.

Az Európai Központi Bank összetétele és hatáskörei

301304.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele és hatáskörei

305307.

A Régiók Bizottságának összetétele és hatáskörei

Utolsó frissítés: 22.01.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére