RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Parlament

BEVEZETÉS

A képviselői helyek tagállamok közötti elosztása és a Parlament számára a jogalkotási folyamatban biztosított hatáskör gyakran állt a viták középpontjában a Szerződések előző felülvizsgálatai során.

Az Európai Unió (EU) sorozatos bővítései folyamán a parlamenti képviselők száma folyamatosan nőtt, és a tagállamok közötti hosszas tárgyalások témája volt. Az európai parlamenti képviselők hatásköre egyébként az együttdöntési eljárás általánossá válása miatt jelentős mértékben megnőtt.

A Lisszaboni Szerződés új eljárást vezet be a parlamenti képviselői helyek elosztása tekintetében, és az Unió döntéshozatali eljárásainak módosítása útján nagymértékben növeli a Parlament jogalkotási és költségvetési hatáskörét.

ÖSSZETÉTEL

A parlamenti képviselői helyek tagállamok közötti elosztása bonyolult kérdés. Az elosztás során mindenekelőtt a tagállamoknak juttatott mandátumok száma és a tagállamok népessége közötti kielégítő arányosságra kell törekedni. A parlamenti képviselők száma nem haladhat meg egy bizonyos küszöböt, hogy ne romoljon a Parlament munkájának hatékonysága.

A parlamenti képviselői helyek száma tehát sok vita tárgyát képezte, és a különböző módosító szerződések hagyományosan részletesen szabályozták a mandátumok tagállamonkénti megoszlását. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a képviselői helyek megoszlása már nem szerepel a Szerződésekben: arra ezentúl a Parlament tesz javaslatot, amelyet az Európai Tanácsnak egyhangúlag el kell fogadnia.

A Lisszaboni Szerződés tehát az Európai Parlamentre bízza a saját mandátumainak elosztására vonatkozó javaslattételt. Mindamellett megállapítja azokat az alapvető szabályokat, amelyek keretében ezt el kell végeznie:

  • a képviselők száma legfeljebb 751 fő lehet, beleértve a Parlament elnökét is;
  • a tagállamonkénti mandátumok száma legkevesebb 6 lehet, oly módon, hogy még a kisebb népességű tagállamokban is az összes fontos politikai irányvonalnak lehetősége legyen arra, hogy képviseltesse magát;
  • a tagállamonkénti mandátumok száma legfeljebb 96 lehet;
  • a mandátumok elosztásának a „csökkenő arányosság” elvén kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb egy-egy tagállam népessége, annál több képviselője van, és annál magasabb lesz az egy-egy képviselő által képviselt állampolgárainak száma.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

A 2009-ben megválasztott Európai Parlamentnek a Nizzai Szerződés rendelkezései értelmében 736 tagja van. Az Európai Tanács mindamellett a Parlament összetételére vonatkozó átmeneti intézkedések meghozatalával készült a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére. Ezért 2008. december 11–12-i következtetéseiben előírja, hogy a parlamenti képviselők száma a 2009–2014 közötti ciklus végére 754-re emelkedik. A módosítást az összes tagállamnak ratifikálnia kell. A képviselők e nagyobb számának végleges elfogadásáig a 18 új európai képviselő csak megfigyelői jogállással rendelkezik majd.

HATÁSKÖRÖK

A Lisszaboni Szerződés az Unió demokratikus jellegének megerősítése érdekében kiterjeszti az Európai Parlament hatásköreit. Az együttdöntési eljárás, amelyben a Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként vesz részt, ezentúl „rendes jogalkotási eljárás” néven szerepel. Ezt az eljárást több új szakpolitikai területre is kiterjesztik, így például a mezőgazdaságra, az igazságügyre és a bevándorlásra (lásd a „Jogalkotási eljárások” című tájékoztatót). A Parlamentnek ezenfelül megmarad a konzultációs és hozzájárulási eljárások (azaz új megnevezésük szerint: „különleges jogalkotási eljárások”) keretében elfogadott aktusok jóváhagyásának joga.

A nemzetközi színtéren a Parlamentnek kell jóváhagynia egy egész sor megállapodást: ilyenek többek között a társulási megállapodások, illetve minden olyan, a rendes vagy különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó területet érintő megállapodás, amelyhez parlamenti egyetértésre van szükség. Ezenfelül a Parlamentet minden más típusú nemzetközi megállapodásról is tájékoztatni kell, és azokról konzultálni kell vele.

A Parlamentnek megerősödött a költségvetési hatásköre is. Az Unió éves költségvetésének elfogadási eljárásában immár a Tanáccsal egyenrangú félként jár el. Eltörölték ugyanis a „nem kötelező kiadások” és a „kötelező kiadások” közötti különbségtételt: az előbbiek esetében előzőleg a Parlamenté volt az utolsó szó, míg az utóbbi esetében csak módosításokra tehetett javaslatot. Az eljárás is egyszerűbbé vált: a szövegek adott esetben immár egyetlen parlamenti és tanácsi olvasat után az egyeztetőbizottság elé kerülnek (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke).

A Parlament megőrizte az Európai Bizottság feletti erőteljes politikai ellenőrzését. A Bizottság elnökét a Parlament választja meg, és szintén a Parlamentnek kell jóváhagynia a Bizottság egészének felhatalmazását. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikke értelmében a Parlament fel is oszlathatja a Bizottságot, amennyiben bizalmatlansági indítványt szavaz meg vele szemben.

Végezetül a Parlament nagyobb hatáskört kapott az Unió alapító szerződéseinek felülvizsgálatát illetően. Immár rendelkezik kezdeményezési jogkörrel, így javasolhatja a Tanácsnak a Szerződések felülvizsgálatát. Tagja annak a konventnek, amely megvizsgálja a Szerződések rendes felülvizsgálati eljárása keretében benyújtott tervezeteket. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében – ahol nincsen szükség konvent összehívására – a Szerződések módosításához továbbra is szükség van a Parlamenttel folytatott konzultációra.

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT

CikkTárgy
Az Európai Unióról szóló szerződés

14.

A Parlament szerepe és összetétele
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

223234.

A Parlament működése és hatáskörei
Utolsó frissítés: 07.01.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére