RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Bizottság

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés megerősíti a Bizottság legfontosabb hatásköreit, így a kezdeményezési jogát, valamint végrehajtási, ellenőrzési és képviseleti funkcióit. Bizonyos változtatások történtek azonban a Bizottság összetételét illetően. Az egyik legfontosabb újítást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tisztségének létrehozása jelenti. Egyebekben a Lisszaboni Szerződés törekedett arra, hogy kielégítő módon megoldja a biztosok számának kérdését, amelyről az Amszterdami és a Nizzai Szerződés kapcsán hosszadalmas viták folytak. Végül – a megelőző módosító szerződésekkel való folytonosságot biztosítva – a Szerződés megerősítette az elnök pozícióját és hatásköreit.

ÖSSZETÉTEL

A 2009-ben a Lisszaboni Szerződés értemében kinevezett első Bizottság tagállamonként egy-egy biztosból áll. Mindamellett a Lisszaboni Szerződés úgy rendelkezik, hogy 2014-től kezdve a Bizottságnak kevesebb tagja lesz, mint ahány tagállam van. A Bizottság tagjait egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint fogják kiválasztani, amelynek szabályait az Európai Tanács fogadja el egyhangú határozattal, az alábbi elvek szem előtt tartásával:

  • a biztosok számának meg kell egyeznie a tagállamok számának kétharmadával;
  • a tagállamokat egyenlően kell kezelni atekintetben, hogy állampolgáraik milyen sorrendben és időtartamra válnak a biztosi testület tagjává. A testületnek semmi esetre sem lehet két azonos állampolgárságú tagja;
  • az egymást követő biztosi testületeket úgy kell összeállítani, hogy a lehető legjobban tükrözzék az EU tagállamai összességének demográfiai és földrajzi sokszínűségét.

Ez a rotációs rendszer az Európai Unióról szóló szerződésben megállapított főszabály. Mindamellett a Szerződés kivételről is rendelkezik, mivel az Európai Tanács egyhangú határozattal dönthet a biztosok számának módosításáról. Ezzel a lehetőséggel már éltek is. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének megkönnyítése érdekében a 2008. december 11–12-i Európai Tanács lehetővé tette egy olyan határozat elfogadását, amelynek értelmében a Bizottságnak 2014 után is lehet minden tagállam képviseletében egy-egy tagja.

A Lisszaboni Szerződés egy új funkciót is létrehoz a Bizottságban: nevezetesen az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tisztségét, aki a külügyi biztos és egyben a volt közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő helyébe lép. Feladata az Unió külpolitikájának irányítása. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő tölti be a Külügyek Tanácsa elnökének tisztét, és egyben a Bizottság egyik alelnöke. A főképviselőt az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel, a Bizottság elnökével egyetértésben. Emellett – a Bizottság elnökéhez és többi tagjához hasonlóan – a főképviselő kinevezésének jóváhagyását a Parlamentnek is meg kell szavaznia.

A KINEVEZÉSI ELJÁRÁS

A Bizottság elnöke jelölésének módja nem változott. Személyére az Európai Tanács tesz javaslatot minősített többséggel, majd az Európai Parlament hagyja jóvá. Mindazonáltal a Lisszaboni Szerződés annyi újítást vezet be, hogy közvetlen kapcsolatot teremt az európai parlamenti választások eredményei és a Bizottság elnöki tisztjére jelölt személy kiválasztása között. Ezentúl a Bizottság elnökének kinevezendő személy jelölésekor az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie a parlamenti választások eredményeit is. Ez a változás növeli a Parlament súlyát az elnök jelölésében, így növeli az európai választások politikai tétjét.

A Tanács a megválasztott elnökkel egyetértésben ezután elfogadja azoknak a személyeknek a listáját, akiket a Bizottság tagjának kíván kinevezni (a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kivételével). A bizottsági tagokat általános alkalmasságuk és függetlenségük figyelembevételével választják ki. A Lisszaboni Szerződés új kritériumot ír elő a jelöltek Európa iránti elkötelezettségét illetően.

AZ ELNÖK SZEREPE

Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés nagymértékben kiterjesztette a Bizottság elnökének hatásköreit. Voltaképpen ő határozza meg a testület politikai iránymutatásait, és ő dönt a Bizottság belső szervezetéről. Az elnök osztja ki tehát a feladatokat a különböző biztosoknak, és megbízatásának ideje során átalakíthatja azok felelősségi területeit. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kivételével ő nevezi ki az alelnököket a Bizottság tagjai közül. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta joga van a testület jóváhagyása nélkül is lemondásra felszólítani a biztosokat.

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT

CikkTárgy

Az Európai Unióról szóló szerződés

17.

A Bizottság szerepe és összetétele; a Bizottság elnökének jelölése és hatáskörei

18.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jelölése és hatáskörei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

244250.

A Bizottság működése

Utolsó frissítés: 22.12.2009
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére