Az Európai Bizottság
BEVEZETÉS
A Lisszaboni Szerződés megerősíti a Bizottság legfontosabb hatásköreit, így a kezdeményezési jogát, valamint végrehajtási, ellenőrzési és képviseleti funkcióit. Bizonyos változtatások történtek azonban a Bizottság összetételét illetően. Az egyik legfontosabb újítást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tisztségének létrehozása jelenti. Egyebekben a Lisszaboni Szerződés törekedett arra, hogy kielégítő módon megoldja a biztosok számának kérdését, amelyről az Amszterdami és a Nizzai Szerződés kapcsán hosszadalmas viták folytak. Végül – a megelőző módosító szerződésekkel való folytonosságot biztosítva – a Szerződés megerősítette az elnök pozícióját és hatásköreit.
ÖSSZETÉTEL
A 2009-ben a Lisszaboni Szerződés értemében kinevezett első Bizottság tagállamonként egy-egy biztosból áll. Mindamellett a Lisszaboni Szerződés úgy rendelkezik, hogy 2014-től kezdve a Bizottságnak kevesebb tagja lesz, mint ahány tagállam van. A Bizottság tagjait egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint fogják kiválasztani, amelynek szabályait az Európai Tanács fogadja el egyhangú határozattal, az alábbi elvek szem előtt tartásával:
- a biztosok számának meg kell egyeznie a tagállamok számának kétharmadával;
- a tagállamokat egyenlően kell kezelni atekintetben, hogy állampolgáraik milyen sorrendben és időtartamra válnak a biztosi testület tagjává. A testületnek semmi esetre sem lehet két azonos állampolgárságú tagja;
- az egymást követő biztosi testületeket úgy kell összeállítani, hogy a lehető legjobban tükrözzék az EU tagállamai összességének demográfiai és földrajzi sokszínűségét.
Ez a rotációs rendszer az Európai Unióról szóló szerződésben megállapított főszabály. Mindamellett a Szerződés kivételről is rendelkezik, mivel az Európai Tanács egyhangú határozattal dönthet a biztosok számának módosításáról. Ezzel a lehetőséggel már éltek is. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének megkönnyítése érdekében a 2008. december 11–12-i Európai Tanács 
lehetővé tette egy olyan határozat elfogadását, amelynek értelmében a Bizottságnak 2014 után is lehet minden tagállam képviseletében egy-egy tagja.
A Lisszaboni Szerződés egy új funkciót is létrehoz a Bizottságban: nevezetesen az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tisztségét, aki a külügyi biztos és egyben a volt közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő helyébe lép. Feladata az Unió külpolitikájának irányítása. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő tölti be a Külügyek Tanácsa elnökének tisztét, és egyben a Bizottság egyik alelnöke. A főképviselőt az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel, a Bizottság elnökével egyetértésben. Emellett – a Bizottság elnökéhez és többi tagjához hasonlóan – a főképviselő kinevezésének jóváhagyását a Parlamentnek is meg kell szavaznia.
A KINEVEZÉSI ELJÁRÁS
A Bizottság elnöke jelölésének módja nem változott. Személyére az Európai Tanács tesz javaslatot minősített többséggel, majd az Európai Parlament hagyja jóvá. Mindazonáltal a Lisszaboni Szerződés annyi újítást vezet be, hogy közvetlen kapcsolatot teremt az európai parlamenti választások eredményei és a Bizottság elnöki tisztjére jelölt személy kiválasztása között. Ezentúl a Bizottság elnökének kinevezendő személy jelölésekor az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie a parlamenti választások eredményeit is. Ez a változás növeli a Parlament súlyát az elnök jelölésében, így növeli az európai választások politikai tétjét.
A Tanács a megválasztott elnökkel egyetértésben ezután elfogadja azoknak a személyeknek a listáját, akiket a Bizottság tagjának kíván kinevezni (a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kivételével). A bizottsági tagokat általános alkalmasságuk és függetlenségük figyelembevételével választják ki. A Lisszaboni Szerződés új kritériumot ír elő a jelöltek Európa iránti elkötelezettségét illetően.
AZ ELNÖK SZEREPE
Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés nagymértékben kiterjesztette a Bizottság elnökének hatásköreit. Voltaképpen ő határozza meg a testület politikai iránymutatásait, és ő dönt a Bizottság belső szervezetéről. Az elnök osztja ki tehát a feladatokat a különböző biztosoknak, és megbízatásának ideje során átalakíthatja azok felelősségi területeit. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kivételével ő nevezi ki az alelnököket a Bizottság tagjai közül. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta joga van a testület jóváhagyása nélkül is lemondásra felszólítani a biztosokat.
ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT
| Cikk | Tárgy | |
|---|---|---|
|
Az Európai Unióról szóló szerződés |
17. |
A Bizottság szerepe és összetétele; a Bizottság elnökének jelölése és hatáskörei |
|
18. |
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jelölése és hatáskörei |
|
|
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés |
A Bizottság működése |