RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Bizottság eljárási szabályzata

A biztosokból és tisztviselőkből álló független és testületi intézmény, az Európai Bizottság feladata az Európai Unió (EU) érdekeinek képviselete és védelme. Az EU Tanácsával megosztott végrehajtói hatáskörök birtokában a Bizottság jogszabályokra irányuló javaslatok benyújtására, az európai politikák és költségvetés végrehajtására, valamint a szerződések végrehajtásának ellenőrzésére jogosult.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) működéséről szóló szerződés 249. cikke értelmében a Bizottság eljárási szabályzatot fogad el annak érdekében, hogy ő maga és szervezeti egységei megfelelően működjenek.

Ez a 29 cikkből álló dokumentum bemutatja az intézmény adminisztrációs felépítését, belső döntéshozatali folyamatát, a biztonságra és a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket. A Bizottság meghatározza eljárási szabályzata végrehajtási szabályait és a működésére vonatkozóan további intézkedéseket fogadhat el.

A BIZOTTSÁG SZERVEZETE

Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a „Bizottság” kifejezésnek kettős jelentése van. Egyrészről jelenti a Bizottság tagjait, vagyis a tagállamok és a Parlament által arra kijelölt nőket és férfiakat, hogy vezessék az intézményt és meghozzák annak határozatait (a biztosok „testülete”). Másrészről jelenti magát az intézményt és annak szervezeti egységekbe van szervezett személyzetét.

A Bizottság vagy a biztosok testülete

A Bizottság az elnök által megállapított politikai iránymutatásoknak megfelelően „testületként” jár el. A testületi szellemiség elve azon alapul, hogy a Bizottság tagjai az intézmény döntéshozatalában való részvételben egyenlők. Ez azt jelenti, hogy a határozatokat közösen hozzák, amelyekért valamennyi tag testületileg felelős.

A testület az elnök által megállapított politikai iránymutatásoknak megfelelően maga határozza meg több évre szóló stratégiai célkitűzéseit, politikai stratégiáját és éves munkaprogramjait. Az elnöknek kiemelt szerepe van, hiszen képviseli az intézményt és minden biztosnak kijelöl egy-egy tárcát (például: belső piac, regionális politika, közlekedés, környezetvédelem, mezőgazdaság, kereskedelem stb.). Az elnök a kijelölt területeket bármikor megváltoztathatja.

Az elnök különleges területek vonatkozásában továbbá munkacsoportokat alakíthat ki, amelynek kijelöli az elnökét (például: tervezéssel és kommunikációval foglalkozó biztosok csoportja, az alapvető jogokkal foglalkozó biztosok csoportja, a Lisszaboni Szerződéssel foglalkozó biztosok csoportja stb.).

A Bizottság szervezeti egységei

A Bizottság a testület hivatali tevékenységének előkészítése és végrehajtása érdekében különböző részlegekbe, úgynevezett „főigazgatóságokba” van szervezve. Ezek a főigazgatóságok „igazgatóságokból”, az igazgatóságok pedig „csoportokból” állnak. E különböző szervezeti szintek élén a főigazgató, az igazgató és a csoportvezető áll.

Mint ahogy minden intézménynek, a Bizottságnak is van egy „főtitkársága”. Ezt a főtitkár vezeti, akinek fontos szerepe van abban, hogy segítse az elnököt az ülések előkészítésében és a határozatok végrehajtásában. A főtitkár biztosítja a munkafolyamatok során az egyes szervezeti egységek közötti koordinációt. Emellett a főtitkár felel a többi intézménnyel való hivatalos kapcsolattartásért, azokra a hatáskörökre is figyelemmel, amelyeket a Bizottság határozata szerint maga gyakorol, illetve amelyeket tagjaira vagy szervezeti egységeire ruház át.

BELSŐ DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT

Döntések előkészítése

A testülettel szemben minden biztos különösen felelős területe munkájának előkészítéséért. A biztosok saját kabinettel rendelkeznek, amely segíti feladataik ellátásában és a testület határozatainak előkészítésében. A biztosok utasításokat adnak az érintett szervezeti egységeknek vagy főigazgatóságoknak.

Egy dokumentumnak a többi biztos elé történő terjesztése előtt a felelős szervezeti egység megfelelő időben konzultál a kapcsolódó vagy érdekelt szervezeti egységekkel. Amennyiben nem sikerül egyetértésre jutni, a felelős szervezeti egység javaslatához mellékeli e szervezeti egységek eltérő véleményét. A Jogi Szolgálatnak minden javaslatot át kell vizsgálnia.

A Bizottság a javaslatok (irányelv, rendelet vagy határozat), közlemények, illetve az irányítási vagy igazgatási határozatok elfogadására 4 belső eljárással rendelkezik. A Bizottság ülése jelenti a „fő” eljárást. Ez a legfontosabb javaslatokat érinti, ahol az elfogadás előtt testületen belüli szóbeli tanácskozásra van szükség.

A Bizottság ülése, illetve a szóbeli eljárás

A Bizottság üléseit az elnök legalább hetente egyszer (általában szerdánként) hívja össze, illetve minden olyan esetben, amikor ez szükséges. Ezek az ülések nem nyilvánosak, és a tanácskozások titkosak.

A Bizottság ülésein valamennyi biztos, valamint a főtitkár vesz részt. Valamely biztos távolléte esetén kabinetfőnöke vehet részt az ülésen, és az elnök felkérésére előadhatja a távol lévő tag véleményét. A testület bármilyen egyéb személy meghallgatásáról határozhat.

A Bizottság minden egyes ülésének napirendjét az elnök határozza meg.

A biztosok bármely, általuk megtárgyalni szükségesnek ítélt pont napirendre vételét javasolhatják, amennyiben a Bizottság által meghatározott feltételekkel erről értesítik az elnököt. A testület az elnök javaslata alapján megtárgyalhat bármilyen kérdést, amely nem szerepel a napirenden vagy amellyel kapcsolatban a szükséges dokumentumokat csak késedelmesen kézbesítették.

A testület egy vagy több biztos javaslata alapján határoz. Határozatait általában konszenzussal hozza. Amennyiben bármely biztos kéri, a testület szavazást tart. Ebben az esetben a határozatokat a biztosok egyszerű többségével fogadják el. A tanácskozások eredménye bekerül az ülésről vezetett jegyzőkönyvbe.

Az egyéb eljárások célja a legtöbb esetben, hogy mentesítse a testületet a napi ügyek intézésétől, amelyek nem igényelnek tanácskozást.

Egyéb határozathozatali eljárások

  • Írásbeli eljárás: a Bizottság tagjainak egyetértése az egy vagy több tagja által benyújtott tervezettel kapcsolatban írásbeli eljárás útján is megszerezhető. Az olyan javaslat, amellyel kapcsolatban az írásbeli eljárásra előírt határidő lejártáig egyik biztosnak sem volt ellenvetése, illetve az ellenvetését nem tartotta fenn, a Bizottság által elfogadottnak tekintendő.
  • Felhatalmazási eljárás: a testület felhatalmazhatja egy vagy több tagját, hogy nevében irányítási vagy igazgatási intézkedéseket tegyen. A Bizottság egy vagy több tagját azzal is megbízhatja, hogy fogadja, illetve fogadják el bármely jogi aktus vagy az egyéb intézmények elé terjesztendő javaslat végleges szövegét, amelynek lényeges tartalmát tanácskozásai során a Bizottság már meghatározta.
  • Hatáskör-átruházási és továbbruházási eljárás: a testület átruházhatja a főigazgatókra azt a hatáskört, hogy nevében irányítási vagy igazgatási intézkedéseket tegyenek. A főigazgatók ezt a hatáskört meghatározott feltételekkel továbbruházhatják szolgálataik vezetőire.

Eredmény és a határozatok végrehajtása

A Bizottság valamennyi üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a testület a későbbi ülésein hagyja jóvá, majd az elnök és a főtitkár aláírásaival hitelesítik.

Csakúgy, mint a Bizottság munkájának előkészítéséért, a testülettel szemben minden biztos különösen felelős a határozatok területükön történő végrehajtásáért. Kabinetje támogatása mellett utasításokat ad az érintett szervezeti egységeknek vagy főigazgatóságoknak a ráruházott feladatok végrehajtására.

A főtitkár gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. A főtitkár biztosítja, hogy az érintettek hivatalos értesítést kapjanak a Bizottság jogi aktusairól, és azokat az EU Hivatalos Lapjában kihirdessék, valamint hogy azok eljussanak a többi intézményhez.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Bizottság eljárási szabályzata

2001.1.1.

HL L 308., 2000.12.8.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Bizottság 2010/138/EU határozata

2010.3.6.

HL L 55., 2010.3.20.

A Bizottság 2011/737/EU határozata

2011.11.16

-

HL L 296., 2011.11.15

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 904/2012/EU, Euratom rendelete (2012. szeptember 24.) a Bizottság elnökének és tagjainak, a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének, valamint az Elsőfokú Bíróság elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének, továbbá az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének járandóságairól szóló 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendelet módosításáról [Hivatalos Lap L 269., 2012.10.4.].

Utolsó frissítés: 18.02.2013
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére