RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata

Az Európai Parlament az Európai Unió polgárok által közvetlenül megválasztott egyik jogalkotó szerve. A Tanáccsal közösen jogalkotói és költségvetési jogkörrel rendelkezik, valamint biztosítja a demokratikus ellenőrzést. Az eljárási szabályzat meghatározza az Európai Parlament működését és szervezetét.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Parlament eljárási szabályzata meghatározza az intézmény belső szervezetét és működését. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 232. cikke értelmében az Európai Parlament elfogadja saját eljárási szabályzatát.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÖSSZETÉTELE

Az európai képviselők

Az európai parlamenti képviselők megbízatásukat független módon és (a 2002/772/EK határozattal módosított) 1976. szeptember 20-i okmányban szereplő összeférhetetlenségekre figyelemmel gyakorolják. Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvnek megfelelően kiváltságokat és mentességeket élveznek.

Az Európai Parlament elnökét, 14 alelnökét és 5 quaestorát titkos szavazással a képviselők választják. A jelöléshez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Megbízatásuk két és fél évre szól.

Az Európai Parlament elnöke:

  • irányítja az Európai Parlament valamennyi tevékenységét, és ellátja a Parlament képviseletét;
  • megnyitja, felfüggeszti és berekeszti az üléseket;
  • irányítja a parlamenti vitákat;
  • döntést hoz a módosítások plenáris ülésen történő elfogadhatóságáról, a Tanácsnak és a Bizottságnak feltett kérdésekről, illetve arról, hogy a jelentések e szabályzattal összhangban állnak-e;
  • a bizottságokhoz utalja a tevékenységüket érintő közleményeket.

Az eljárási szabályzat által előírt esetekben, például ha az elnök részt kíván venni a vitában, az alelnökök átvehetik az elnöklést. A quaestorok igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el.

Irányító szervek

Az Európai Parlament több irányító szervvel rendelkezik. A legfontosabbak ezek közül:

  • az Elnökség: az elnökből, a 14 alelnökből és (tanácsadói minőségben) a quaestorokból álló Elnökség az Európai Parlamentet érintő pénzügyi, igazgatási és szervezeti határozatokat hoz;
  • az Elnökök Értekezlete: az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből, a képviselőcsoportok elnökéből és egy független képviselőből áll, aki az üléseken szavazati jog nélkül vesz részt. Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotási tervezésről, elkészíti az ülések napirendjét, meghatározza a bizottságok összetételét és hatáskörét, valamint engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését. Emellett felel az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel, valamint a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért.

Működik ezenkívül két további értekezlet is, amelyek egyike a bizottsági elnököket, a másik pedig a parlamenti küldöttségek elnökeit tömöríti. A két értekezlet ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének.

Képviselőcsoportok és politikai pártok

Az Európai Parlament képviselőcsoportjai politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott legalább 25 képviselőből áll. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők számára titkárságot, technikai, műszaki feltételeket, valamint a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokat bocsátanak rendelkezésre.

Az európai szintű politikai pártok jogállását 2004-ben fogadták el. Az Európai Parlament eljárási szabályzata mindössze a Parlament irányító szerveit e pártok vonatkozásában megillető hatásköröket ismerteti. Az európai szintű politikai pártokkal való kapcsolattartásban a Parlamentet az elnök képviseli, az Elnökség pedig határoz a benyújtott támogatási igényekről.

AZ EURÓPAI PARLAMENT SZERVEZETE

A parlamenti bizottságok

Az Európai Parlament szervezetét és működését a parlamenti bizottságok biztosítják. Három különböző típusú parlamenti bizottság létezik:

  • állandó bizottságok. Ezek a bizottságok végzik a Parlament jogalkotó munkáját (az eljárási szabályzat VII. melléklete). Az állandó bizottságok a tevékenységi területük szerint hozzájuk utalt kérdéseket vizsgálják meg. Ha egy kérdés több területet is érint, az egyidejűleg legfeljebb három bizottsághoz utalható;
  • különbizottságok. Ezek hatáskörét, összetételét és megbízatásának idejét a bizottság létrehozásával egyidejűleg határozzák meg; megbízatásuk nem haladhatja meg a tizenkét hónapot;
  • vizsgálóbizottságok. Ezek a bizottságok eseti bizottságok, amelyeket a parlamenti képviselők egynegyedének kérelmére állítanak fel, és amelyek feladata az uniós jog állítólagos megsértésének vagy az uniós jog alkalmazása során elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálása.

Az állandó és különbizottságokat az Elnökök Értekezletének javaslatára hozzák létre. Állandó és póttagjaikat azután választják meg, hogy a képviselőcsoportok és a független képviselők benyújtották tagjelöléseiket. A bizottságok összetételének lehetőség szerint tükröznie kell a Parlament összetételét.

Parlamentközi küldöttségek

Léteznek továbbá állandó parlamentközi küldöttségek is, amelyeket az Elnökök Értekezletének javaslata alapján hoznak létre, és azok jellegéről és tagjaik számáról az Elnökök Értekezlete határoz. Az Európai Parlament ezenkívül parlamenti vegyes bizottságokat hozhat létre az Unióval társult államok vagy olyan államok parlamentjeivel, amelyekkel a csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek.

Parlamenti ülések

A parlamenti ciklus minden évben egy 12 ülésből álló ülésszaknak felel meg; az ülések egybeesnek a Parlament havonta összehívott plenáris üléseivel. A havi ülések ülésnapokra oszthatók.

Az Európai Parlament székhelye Strasbourgban található. Itt tartják a Parlament 12 havi ülését. A további üléseket, valamint a parlamenti bizottságok üléseit Brüsszelben tartják.

Minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni. A szókérést és a felszólalási időt szigorúan szabályozzák.

Az Elnökök Értekezlete elkészíti a napirendtervezetet. A végleges napirendet ezt követően az egyes ülések kezdetén fogadják el. A napirendi pontokról vitát nyithatnak, azokra vonatkozóan módosítási indítványt nyújthatnak be, vagy vita nélkül, egyetlen szavazással dönthetnek azokról.

JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK

Az Európai Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg (lásd a XIV. mellékletet). A bizottsági javaslat előterjesztését követően az Európai Parlament jogalkotási eljárásának kezdetén körültekintően megvizsgálják az alapvető jogok, a szubszidiaritás és az arányosság elve, valamint a megfelelő anyagi forrásokra vonatkozó előírás tiszteletben tartását.

A jogalkotási jelentések tekintetében az Európai Parlament elnöke a bizottsági javaslatokat, a konzultációkat, a véleménykéréseket és a Tanács közös álláspontjait megküldi az adott területen illetékes parlamenti bizottságnak, amely először a jogalapot vizsgálja meg. A bizottság ezt követően előadót jelöl ki, aki az esetleges módosítástervezeteket is tartalmazó jelentést, jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és adott esetben indokolást készít. A bizottság elnöke a javaslat első vitát követő módosítás nélküli jóváhagyását is javasolhatja, ha a bizottsági tagok legalább egytizede nem emel kifogást.

A nem jogalkotási jelentések, például a saját kezdeményezésű jelentések vagy vélemények esetében szintén előadót jelölnek ki. Az előadó jelentést készít, amely magában foglal egy állásfoglalási indítványt, egy pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolást, valamint a plenáris ülésen előterjesztendő állásfoglalási indítványok szövegét.

A saját kezdeményezésű jelentéseket, amelyeket jogszabályjavaslat előterjesztése céljából megküldenek a Bizottságnak, az Elnökök Értekezletének előzetesen jóvá kell hagynia. Az Elnökök Értekezlete két hónapon belül határoz, és az engedély megtagadását indokolja.

Jogalkotási eljárások

A Bizottság valamennyi jogalkotási javaslatát átadják az illetékes parlamenti bizottságnak, amely jelentést készít. E jelentés alapján a Parlament elfogadhatja a szöveget, módosításokat javasolhat vagy elutasíthatja a javaslatot.

Emlékeztetőül: a rendes jogalkotási eljárásban a Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt társjogalkotói szerepet tölt be. A két intézmény ezt követően első vagy második olvasatban elfogadja a jogalkotási aktusokat. Ha a két intézmény a második olvasat után sem ért egyet, egyeztetőbizottságot hívnak össze.

Létezik olyan különleges jogalkotási eljárás is, amelyben az Európai Unió Tanácsa az egyetlen jogalkotó, és a Parlament csupán társult szervként kapcsolódik az eljáráshoz. A Parlament tanácsadói szerepben vesz részt, és a jogalkotási javaslatot jóvá kell hagynia.

Határozatképesség és szavazás

A Parlament akkor határozatképes, ha az ülésteremben a képviselők egyharmada jelen van. A Parlament általában kézfelemeléssel szavaz, de bizonyos esetekben név szerinti, elektronikus vagy titkos szavazásra is sor kerülhet.

Egyéb eljárások

A különösen érzékeny területekre, például a költségvetési és külkapcsolati kérdésekre külön eljárás vonatkozik.

A költségvetés tekintetében az Európai Parlament kulcsszerepet játszik: részt vesz az Európai Unió költségvetésének elfogadásában, ellenőrzi a költségvetés végrehajtását és a végrehajtásra vonatkozóan mentességet ad a Bizottságnak.

A Parlament ezenkívül fontos szerepet tölt be a nemzetközi megállapodások megkötésében. Többek között ajánlásokat fogalmazhat meg, és valamennyi nemzetközi megállapodás aláírásáról véleményt kell nyilvánítania vagy jóvá kell hagynia az aláírást.

KAPCSOLATOK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ÉS A POLGÁROKKAL

Kapcsolatok más európai intézményekkel és szervekkel

A Bizottság elnökét és a biztosok testületét az Európai Parlament választja. A biztosokat kinevezésüket követően felkérik, hogy a plenáris ülésen és az illetékes bizottságok előtt ismertessék politikai szándékaikat. Az Európai Parlament bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő és szavazhat meg, amelyet követően a Bizottság lemond. A XIII. melléklet tartalmazza a Parlament és a Bizottság kapcsolatára vonatkozó keretmegállapodást.

A Parlament a Számvevőszék és az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagjainak kinevezését is véleményezi.

Emellett általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben konzultációt folytathat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EGSZB) és a Régiók Bizottságával. A Parlamentnek jogában áll valamely európai ügynökség felé megkereséssel élni, és keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságára.

Az eljárások tökéletesítése vagy egyértelműbbé tétele céljából a Parlament intézményközi megállapodásokat köthet. Az intézményekkel más módon is kapcsolatba léphet, mivel kérdéseket intézhet a Tanácshoz és a Bizottsághoz, amelyek a vita során szóbeli választ adnak, illetve a Parlament kérésére írásban válaszolnak. A Parlament az Európai Központi Bankhoz is intézhet írásbeli választ igénylő kérdést.

Kapcsolat a nemzeti parlamentekkel

Az Európai Parlament rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a tagállamok nemzeti parlamentjeit. Egy európai parlamenti küldöttség az Európai ügyekkel foglalkozó bizottságok konferenciája keretében találkozik a tagállami küldöttségekkel.

Kapcsolat a polgárokkal

Az Európai Unió polgárainak vagy az Unióban lakóhellyel rendelkező személyeknek meghatározott kereteken belül hozzáférési joga van a Parlament dokumentumaihoz. Az Európai Unió tevékenységének átláthatóságát és nyilvánosságát a bizottsági viták és plenáris ülések nyilvános jellege, valamint az ülésekről a Hivatalos Lapban közzétett beszámolók biztosítják.

Bármely uniós polgár, valamint az Unióban lakóhellyel rendelkező személy petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az Európai Unió tevékenységi területére tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben. A petíciókat az illetékes bizottság vizsgálja meg, amely dönthet arról, hogy jelentést készít vagy más módon nyilvánít véleményt.

Az európai polgárok ezenkívül az európai intézmények és szervek tevékenységével kapcsolatos bármely panasszal fordulhatnak az európai ombudsmanhoz.

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen; továbbra is a referenciadokumentum marad az egyetlen kötelező erejű jogalap.

Utolsó frissítés: 10.12.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére