RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Unió Tanácsának eljárási szabályzata

Az Európai Unió Tanácsa, vagy ismertebb nevén a Tanács, európai intézmény. Az Európai Parlamenttel együtt az Unió jogalkotó szerve, amely az intézkedések végrehajtását a Bizottságra ruházza. Általános szabály szerint határozatait tagjainak többségi szavazatával fogadja el. A Tanácsot különböző formációiban tagállamonként egy-egy minisztériumi képviselő alkotja.

JOGI AKTUS

A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió Tanácsának (a továbbiakban: a Tanács) működését és szervezetét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 240. cikkének (3) bekezdése biztosítja számára az önszabályozás jogát. Az eljárási szabályzat jelenlegi kiadása 28 cikkből áll, amelyet hat melléklet egészít ki.

A Tanácsot a következő négy alapegység alkotja: a tanácsi formációk, az elnökség, az állandó képviselők bizottsága (Coreper) és a Főtitkárság.

A tanácsi formációk

A szakterületek függvényében a Tanács különböző formációkban ülésezik. A Tanácsot tagállamonként egy-egy miniszter alkotja, akik kormányuk nevében kötelezettségvállalásokat tehetnek. Az Általános Ügyek Tanácsán és a Külkapcsolatok Tanácsán kívül a többi formáció listáját az Európai Tanács határozata tartalmazza. Egy ilyen határozat elkészültéig az Általános Ügyek Tanácsa 2009/878/EU határozatában az alábbi tíz formációt nevezi meg:

  • általános ügyek;
  • külügyek;
  • gazdasági és pénzügyek;
  • bel- és igazságügy;
  • foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy és fogyasztói ügyek;
  • versenyképesség (belső piac, ipar, kutatás és ürpolitika);
  • közlekedés, távközlés és energia;
  • mezőgazdaság és halászat;
  • környezetvédelem;
  • oktatás, ifjúság, kultúra és sport.

Minden egyes tagállam maga dönti el, miként képviselteti magát a Tanácsban. Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet teljes jogú tagként.

Általános Ügyek Tanácsa

Az Általános Ügyek Tanácsa:

  • gondoskodik a Tanács formációiban végzett munka egységességéről és összhangjáról;
  • előkészíti az Európai Tanács üléseit és gondoskodik az üléseket követő intézkedésekről.

Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokat legkésőbb két héttel az ülés előtt el kell juttatni az Általános Ügyek Tanácsának.

Külkapcsolatok Tanácsa

A Külkapcsolatok Tanácsa a következőkért felel:

  • közös kül- és biztonságpolitika (KKBP);
  • európai biztonság- és védelempolitika (EBVP);
  • közös kereskedelempolitika;
  • fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

A Külkapcsolatok Tanácsának elnökségét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője látja el.

A Tanács egyéb formációinak elnökségét egy 18 havonta cserélődő, három tagállam alkotta csoport tölti be. A csoport tagjai – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – az elnökséget hat hónapos időszakonként, egymást váltva látják el. Az elnökség a tanácsi munka lebonyolításának motorjaként szolgál. A Tanács soros elnökségének várományosaiként a három tagállam alkotta csoportnak és a főképviselőnek ki kell dolgoznia a tanácsi tevékenységek programtervezetét. A tervezetet az Általános Ügyek Tanácsának jóvá kell hagynia. Ezenfelül az elnökségnek a mandátuma idejére ütemezett ülések ideiglenes napirendjét is el kell készítenie.

Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását, és ügyel a viták megfelelő lefolyására. Szükség esetén korlátozhatja a jelenlévők számát, meghatározhatja a vitákra szánt időt, közös álláspont kiválasztását és írásbeli észrevételek benyújtását kérheti. A Tanácsot az Európai Parlamentben szintén az elnökség képviseli.

Állandó képviselők bizottsága (Coreper), bizottságok és munkacsoportok

A Corepert a tagállamok állandó képviselői vagy helyetteseik alkotják. A Coreper előkészíti a Tanács munkáját és végrehajtja az általa adott megbízatásokat. Elnökségét a Tanács elnökségét betöltő ország képviselője látja el. A Coreper biztosítja az Európai Unió politikáinak és fellépéseinek összhangját, továbbá ügyel az alábbiak betartására:

  • a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásának elvei;
  • az Unió intézményeinek és szerveinek hatáskörét meghatározó szabályok;
  • költségvetési rendelkezések;
  • az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok. A szövegezés minőségét illetően a jogi aktusok ellenőrzése a Tanács Jogi Szolgálatának feladata.

A Coreper:

  • előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének minden napirendi pontját. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszt. Megállapodás esetén a napirendi pontot felveszik az „A” napirendi pontok közé, amelyeket a Tanács feltehetően vita nélkül is elfogad;
  • előkészítő munkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából bizottságokat vagy munkacsoportokat hozhat létre.

A Főtitkárság

A Főtitkárságot be kell vonni a Tanács munkájának szervezésébe, koordinálásába, ellenőrzésébe és a munka koherenciájának biztosításába, valamint a Tanács munkaprogramjának végrehajtásába. A Főtitkárság irányításáért a Tanács által minősített többséggel kinevezett főtitkár felel. A főtitkár feladata továbbá a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezet kidolgozása és az intézményt érintő előirányzatok kezelése.

A Tanács működése

A Tanácsot a Tanács elnöke hívja össze. Az ülések időpontját az elnökség a hivatalba lépése előtt hét hónappal jelenti be. A Tanács székhelye Brüsszel, április, június és október hónapban azonban üléseit Luxembourgban tartja. Az ülésekre a Tanács vagy az állandó képviselők bizottságának egyhangú döntése esetén más helyszínen is sor kerülhet.

Az elnök összeállítja az egyes ülések ideiglenes napirendjét. A végleges napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. A napirend két részre tagolódik: az első rész címe „Jogalkotási döntéshozatal”, a másodiké pedig „Nem jogalkotási tevékenységek”. Ezt a két rész tovább bontható „A” és „B” napirendi pontokra. „A” napirendi pontként szerepelnek azok a pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása vita nélkül is lehetséges.

A szavazás megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a Tanács határozatképes. Ennek feltétele, hogy a tagok többsége jelen legyen.

A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz. A szavazás a Tanács által egyhangúlag meghatározott sorrendben történik, azzal a taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökség után következik.

Sürgős ügy esetén a Tanács jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók. Ilyen esetben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag határoz ilyen eljárás alkalmazásáról. Az elnök szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását, ha azzal a Tanács valamennyi tagja egyetért.

A Tanács munkájának nyilvánosságra hozatala, a jogi aktusok közzététele és az azokról szóló értesítés

A Tanács határozatai nyilvánosak, amennyiben azok jogalkotási aktus tervezetére vonatkoznak; ez alapján tesznek különbséget a napirend jogalkotási és nem jogalkotási része között.

A Tanács ülései bizonyos típusú határozatok esetén kötelezően nyilvánosak. Ezek a következők:

  • közérdekű vita a Tanács munkaprogramjáról;
  • az egyéb tanácsi formációk keretében a prioritásokról tartott irányadó viták;
  • a Bizottság beszámolója ötéves programjáról, éves munkaprogramjáról és éves politikai stratégiájáról;
  • az Európai Unió és polgárai érdekeit érintő kérdésekről szóló viták, amennyiben a Tanács vagy a Coreper minősített többséggel így határoz;
  • az elnökség által kellően fontosnak ítélt bizonyos nem jogalkotási javaslatok, feltéve, hogy a Tanács és a Coreper ezzel egyetért.

A Tanács által elfogadott jogi aktusokat, az Unió által megkötött nemzetközi megállapodásokhoz hasonlóan a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni. Az egyéb jogi aktusok kihirdetéséről a Tanács vagy a Coreper határoz.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2009/937/EU határozat

2009.12.1.

-

HL L 325., 2009.12.11.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2010/594/EU határozat

2010.9.16.

HL L 263., 2010.10.6.

2010/795/EU

határozat

2010.12.23.

-

HL L 338., 2010.12.22.

2011/900/EU határozat

2011.12.31.

-

HL L 346., 2011.12.30.

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen; továbbra is a referenciadokumentum marad az egyetlen kötelező erejű jogalap.

Utolsó frissítés: 28.03.2013
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére