EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A szabályzat meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek a Bíróságnak a Szerződésekhez csatolt 3. jegyzőkönyvben szereplő alapokmányának alkalmazásához és kiegészítéséhez szükségesek.

A Bíróság az egyike annak a három bírósági ágnak, amely az Európai Unió Bíróságát, az Unió és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) igazságszolgáltatási intézményrendszerét alkotja. A másik két bírósági ág a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék. Ezeknek a szerveknek a feladata biztosítani a jogok tiszteletben tartását a Szerződések értelmezésében és alkalmazásában, többek között azáltal, hogy ellenőrzik az Unió jogi aktusainak törvényességét.

A Bíróság szervezete

A Bíróság szervezete a következő módon épül fel:

• a Bíróság összetétele: a Bíróság 27 bíróból és 8 főtanácsnokból áll, akiket hat évre neveznek ki. A főtanácsnokok feladata, hogy támogassák a Bíróság munkáját, és jogi véleményt adjanak. A Bíróság elnökét és alelnökét a bírák választják meg hároméves időtartamra. Az elnök feladata a Bíróság képviselete és a Bíróság munkájának irányítása; az alelnök segíti őt e feladatai ellátásában.
• a tanácsok megalakítása és az előadó bírák kijelölése: a Bíróság szervezetén belül öt bíróból álló tanácsokat hoz létre, ezek elnökét három évre választják meg; valamint három bíróból álló tanácsokat is felállít, ezek elnöke egy évig viseli tisztségét. Az egyes ügyekhez a Bíróság elnöke előadó bírát jelöl ki, míg a főtanácsnokokat az első főtanácsnok jelöli ki. Amennyiben szükséges, a Bíróság segédelőadókat nevezhet ki.
• a hivatalvezető szerepe: a Bíróság a hivatalvezetőt hat évre nevezi ki. A hivatalvezető felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, és ő felel az irattárért. Ezenkívül segíti a Bíróság tagjainak munkáját, gondozza a Bíróság kiadványait. Végső soron a hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – irányítja az intézmény szervezeti egységeit.
• a Bíróság működése: az ügyeket a teljes ülés, a nagytanács, illetve az öt vagy három bíróból álló tanács elé utalják. Ugyanazon ítélkező testület határozhat több ügyről együttesen. A Bíróság határozatai titkosak.
• a nyelvhasználat szabályai: egy ügyhöz egy eljárásnyelv van rendelve. A közvetlen keresetekben a felperes választhatja ki ezt a nyelvet az Unió huszonhárom hivatalos nyelve közül. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve a nemzeti bíróság nyelve.

Az eljárás jellemzői

A Bíróság előtti eljárás alapvetően a következő szakaszokból áll:

• az eljárás írásbeli szakasza: ebben a szakaszban a felek között beadványváltásra kerül sor. A beadványok tartalmát szabályok határozzák meg. Az eljárás e szakaszának lezárását követően az előadó bíró előzetes jelentést nyújt be a Bíróság általános értekezletéhez.
• a bizonyításfelvétel: a Bíróság dönthet bizonyításfelvételről, ide a részt vevő felek személyes megjelenése, tájékoztatás és dokumentumok benyújtásának kérése, tanúvallomás, szakértői vélemény és helyszíni szemle tartozhat. Jegyzőkönyv készül minden olyan tárgyalásról, amelyen bizonyításfelvétel történt.
• az eljárás szóbeli szakasza adott esetben a bizonyításfelvétel után kezdődik. A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti. Az eljárás szóbeli szakasza történhet a nyilvánosság kizárásával.
• a főtanácsnok indítványa: az eljárás e szakaszát követően a főtanácsnok ismerteti indítványát.
• a végső határozat: a Bíróság ítéletet vagy végzést hoz. Csak az ítéletet hirdetik ki nyilvános ülésen. Az ítéletek és végzések különböző információkat tartalmaznak, többek között a tények összefoglalását vagy az indokolást. Ezt követően a felek egy-egy másolatot kapnak.

A szabályzat ezenkívül külön rendelkezéseket tartalmaz a Bíróság előtt zajló különböző eljárásokra vonatkozóan: előzetes döntéshozatali eljárás, közvetlen keresetek, fellebbezések a Törvényszék határozatai ellen, a Törvényszék határozatainak felülvizsgálata, véleménynek, valamint egyéb különleges eljárások.

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem

A nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmet adhatnak be a Bírósághoz, hogy kérdést tegyenek fel az uniós jog érvényességére vagy értelmezésére vonatkozóan. Az előzetes döntéshozatali kérelem keretében többek között az alábbiak tehetnek észrevételeket:

• az eljárásban részt vevő felek;
• a tagállamok;
• az Európai Bizottság;
• az intézmény, amely elfogadta a vitatott érvényességű jogi aktust.

A Törvényszék határozatai elleni fellebbezés

A Törvényszék határozata ellen lehetőség van fellebbezni. Ebben az esetben keresetlevelet kell benyújtani a Hivatalhoz, amely tartalmazza többek között a felhozott jogalapokat és érveket. A keresetlevélnek a határozat teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésére kell irányulnia.

A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata

Két esetben, például ha fellebbezést nyújtottak be a Közszolgálati Törvényszék határozata ellen, a Bíróság felülvizsgálhatja a Törvényszék határozatait. Egy öt bíróból álló tanácsot jelölnek ki egy évre, hogy a felülvizsgálatot elvégezze.