RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Költségvetési rendelet

Az Európai Unió költségvetésének igazodnia kell a különböző szakpolitikai területeken folytatott programjainak és projektjeinek finanszírozási szükségleteihez. Az Unió a kiadásai finanszírozásához saját forrásokkal (vámokkal, mezőgazdasági lefölözésekkel, hozzáadottérték-adóval [héa], a bruttó nemzeti jövedelmen [GNI] alapuló forrással) rendelkezik. Az Unió általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó szabályokat ez a rendelet határozza meg.

JOGI AKTUS

A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről [Hivatalos Lap L 248., 2002.9.16.] [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet az 1977. évi költségvetési rendelet helyébe lép, hogy eleget tegyen a jogalkotási és igazgatási téren támasztott egyszerűsítési követelményeknek, valamint az európai pénzgazdálkodás területén támasztott szigorítási követelményeknek. Ez az új költségvetési rendelet az európai költségvetést szabályozó átfogó elvek és alapvető szabályok meghatározására korlátozódik. A technikai rendelkezéseket és a részleteket a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság által elfogadott rendelet határozza meg.

A költségvetési gazdálkodásra és a pénzgazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályokon kívül a rendelet megállapítja az elszámolások vezetésére és az elszámolások bemutatására, a közbeszerzési szerződések odaítélésére és a támogatásnyújtásra vonatkozó szabályokat, meghatározza az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők és a belső ellenőrök felelősségi köreire vonatkozó szabályokat, valamint rögzíti a külső ellenőrzésre és a mentesítési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat. A rendelet végezetül megállapítja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra, a strukturális alapokra, a kutatásra és a külső fellépésekre vonatkozó külön rendelkezéseket.

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

A költségvetési rendelet ismételten megerősíti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt költségvetési jogi alapelveket, és a kivételeket a lehető legkevesebbre korlátozza, szigorú feltételek mellett.

Az egységesség és a teljesség elve

Ezek az elvek kimondják, hogy az Unió valamennyi bevétele és kiadása szerepeljen a költségvetésben.

A költségvetésben szerepelnek az Unió kiadásai és bevételei, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos intézményi igazgatási kiadásokat is. A KKBP területén felmerülő működési kiadásokat akkor is szerepeltetni kell, ha azok az Unió költségvetését terhelik.

Az évenkéntiség elve

Ez az elv azt jelenti, hogy a költségvetésben szereplő kiadások egyetlen – január 1-jétől december 31-ig terjedő – költségvetési év időtartamára engedélyezettek. Ezt a szabályt enyhíti a differenciált és nem differenciált előirányzatok megkülönböztetésének fenntartása. A többéves fellépések szükségessége ugyanis kötelezővé teszi a differenciált előirányzatok fogalmának használatát, amelyek – a nem differenciált előirányzatokkal ellentétben – kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat keletkeztetnek. A kötelezettségvállalási előirányzatok olyan előirányzatok, amelyek az egy pénzügyi évnél hosszabb megvalósítási idejű fellépések esetében fedezik a folyó pénzügyi év során tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét. A kifizetési előirányzatok a folyó pénzügyi év vagy a korábbi pénzügyi évek során az említett kötelezettségvállalások végrehajtásából fakadó kiadásokat fedezik.

A könyvelés éve szerinti költségvetési év végén fel nem használt előirányzatokat elvileg törölni kell. Ezek az előirányzatok azonban átvihetők a következő pénzügyi év költségvetésébe. A rendelet meghatározza az átvitel feltételeit és a korlátait. Ez a differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási előirányzataira, valamint azokra a pénzügyi év zárásakor még le nem kötött nem differenciált előirányzatokra vonatkozik, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási jogi aktus előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott, vagy amennyiben a pénzügyi év utolsó negyedévében azokra vonatkozóan alap jogi aktus elfogadására került sor. Az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatok előtti vagy azokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezése érdekében a kifizetési előirányzatok is átvihetők. A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő, nem differenciált előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

Arra az esetre, ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetéig, azaz január 1-jéig még nem fogadták el véglegesen, a rendelet rendelkezik az úgynevezett „ideiglenes tizenkettedek” rendszerének igénybevételéről. Ebben az esetben a kiadások teljesíthetők havonta, költségvetési alcímenként, az előző pénzügyi év költségvetésében meglévő előirányzatok tizenkettede erejéig.

Az egyensúly elve

Ez az elv azt jelenti, hogy a költségvetésnek egyensúlyban kell lennie a bevételek és a kiadások tekintetében, mivel az Unió nem vehet fel hitelt a kiadásai fedezésére. Ez a rendelkezés nem sérti a hitelnyújtási és a hitelfelvételi műveleteket.

Az elszámolási egység elve

Az európai költségvetés megállapítására, végrehajtására és elszámolására vonatkozó elszámolási egység elvileg az euró. Egyes műveletek azonban végrehajthatók nemzeti valutában is a költségvetési rendelet végrehajtási szabályaiban meghatározott feltételek mellett.

A globális fedezet elve

A globális fedezet elve azt jelenti, hogy a költségvetés összes bevétele fedezi az összes kiadást. Ez az elv két fontos szabályt tartalmaz: a célhoz nem kötöttséget és a bruttó elszámolást.

A célhoz nem kötöttség szabálya megakadályozza, hogy egy meghatározott bevétel egy meghatározott kiadást finanszírozzon. A költségvetési rendelet rendelkezik ettől az elvtől való eltérésekről. Ilyen különösen a tagállamok bizonyos kutatási programokhoz való hozzájárulása, sőt a harmadik országok uniós tevékenységekben való részvétele is, például az Európai Gazdasági Térség keretében.

A bruttó elszámolás elve arról rendelkezik, hogy a bevételek és a kiadások nem igazíthatók ki egymással szemben a költségvetés kimerítő és teljes bemutatása érdekében. Így a bevételek és a kiadások teljes összegükben szerepelnek. Csak a költségvetési rendeletben és a végrehajtási szabályaiban engedélyezett kivételek elfogadottak.

Az egyediség elve

A különböző előirányzatok összetévesztésének elkerülése érdekében minden egyes előirányzatot meghatározott célhoz és meghatározott kiadáshoz kell rendelni. A költségvetés szakaszokból, címekből, alcímekből, jogcímcsoportokból és jogcímekből áll. Mivel azonban elengedhetetlen, hogy az intézmények bizonyos gazdálkodási rugalmassággal rendelkezzenek, a költségvetési rendelet rendelkezik az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó szabályokról. Az átcsoportosításokra vonatkozhat az intézmény önálló joga, az előzetes tájékoztatás kötelezettsége vagy a költségvetési hatóság (a Tanács és a Parlament) határozata.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

Ezt az elvet a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elvére való hivatkozással kell meghatározni. Ennek az elvnek a végrehajtása valódi célkitűzések meghatározásával történik, amelyeket – az eszközorientált gazdálkodásról eredményorientált gazdálkodásra való áttérés érdekében – mérhető teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni. Az intézményeknek előzetes és utólagos értékeléseket kell végezniük a Bizottság által meghatározott iránymutatásokkal összhangban.

Az átláthatóság elve

Ennek lényege az átláthatóság biztosítása a költségvetés megállapítása és végrehajtása során, valamint az elszámolások bemutatása esetében. Ez az átláthatóság többek között a költségvetésnek és a költségvetés-módosításoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét jelenti. A közzétételre a költségvetés Európai Parlament általi végleges elfogadásának napját követő két hónapon belül kerül sor.

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

A költségvetés megállapítása

Az intézményeknek el kell készíteniük kiadásaik és bevételeik becslését, és azt minden év július 1-jéig továbbítaniuk kell a Bizottságnak. Ezeket a becsléseket tájékoztatási céllal továbbítják a költségvetési hatóságnak is.

A Bizottság ezt követően – legkésőbb minden év szeptember 1-jéig – előzetes költségvetési tervezetet nyújt be a Tanácsnak. Ez az előzetes tervezet tartalmazza valamennyi intézmény becsléseit, és ismerteti az Unió kiadásainak és bevételeinek általános összefoglalását. A Tanácshoz be lehet nyújtani az előzetes költségvetési tervezethez kapcsolódó módosító indítványt.

A Tanács és az Európai Parlament ezt követően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkében foglalt eljárás szerint fogadja el az Unió költségvetését. Az eljárás lezárulásakor az Európai Parlament elnöke véglegesen elfogadja a költségvetést. Az elfogadás időpontjától kezdődően a tagállamoknak a saját források rendszere keretében előírt feltételek mellett kell összegeket befizetniük.

A költségvetési rendelet bizonyos rendkívüli körülmények esetén rendelkezik a módosító tervezetek megállapításának lehetőségéről. A pótköltségvetés és a költségvetés-módosítás közötti különbségtétel megszűnt.

A költségvetés szerkezete és bemutatása

A költségvetés tartalmi elemei:

  • általános bevételi és kiadási kimutatás;
  • az egyes intézmények bevételi és kiadási kimutatására osztott szakaszok.

A Bizottság bevételei, valamint a többi intézmény bevételei és kiadásai a típusuktól vagy a rendeltetésüktől függően címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként és jogcímenként vannak besorolva. A bizottsági szakaszban a kiadási kimutatás az előirányzatok rendeltetése szerinti besorolásban szerepel. Egy cím egy szakpolitikai területnek, egy alcím pedig egy tevékenységnek felel meg. A rendelet tehát tevékenységalapú költségvetés-tervezési (azaz „activity-based budgeting”) módszert vezet be. A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket. A költségvetés bizottsági szakasza legfeljebb 200 millió euró értékben tartalmazhat „negatív tartalékot”, amely kötelezettségvállalási előirányzatokra és kifizetési előirányzatokra vonatkozhat.

A bizottsági szakasz a következőket tartalmazza:

  • harmadik országok számára sürgősségi segélyre képzett tartalék;
  • az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra képzett céltartalék.

A költségvetés az általános bevételi és kiadási kimutatásban a következőket tartalmazza:

  • az adott pénzügyi évre vonatkozó tervezett bevételek;
  • az előző pénzügyi évre előirányzott bevételek és az n–2. évi bevételek;
  • az adott pénzügyi évre és az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;
  • az n–2. évben kötelezettséggel vállalt kiadások és a kifizetett kiadások;
  • (a korábbi pénzügyi években teljesítendő) esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása;
  • megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében.

A költségvetésben emellett a következők szerepelnek:

  • a költségvetés egyes szakaszaira vonatkozó létszámterv;
  • a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek;
  • azon bevételek és kiadások költségvetési sorai, amelyek a külső fellépésekre képzett garanciaalap felhasználásához szükségesek.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait a saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre. A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely uniós fellépésre akkor használhatók fel, ha azt alap jogi aktus (másodlagos jogi aktus) elfogadása előzi meg. Az alábbi előirányzatok azonban felhasználhatók alap jogi aktus nélkül:

  • kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai;
  • a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai;
  • a Bizottság által – az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében rá ruházott, a jogalkotási kezdeményezési jogától eltérő intézményi szintű előjogaiból eredő feladatok, valamint az e Szerződések által közvetlenül rá ruházott különös hatáskörök alapján – végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai;
  • az egyes intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

Végrehajtási módszerek

A Bizottság a költségvetést a következőképpen hajtja végre:

  • centralizált alapon.
    A végrehajtási feladatokat vagy közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, vagy közvetett módon a Bizottság által létrehozott végrehajtó ügynökségek, az Unió által létrehozott szervek hajtják végre, feltéve, hogy a küldetésük összeegyeztethető az alap jogi aktusban meghatározott küldetéssel, illetve bizonyos feltételek mellett nemzeti közjogi szervek és a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatokat ellátó szervezetek hajtják végre;
  • megosztott vagy decentralizált igazgatással.
    A végrehajtási feladatokat (megosztott igazgatás esetén) a tagállamokra vagy (decentralizált igazgatás esetén) harmadik államokra ruházzák át. A Bizottság számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért;
  • nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással.
    A Bizottság egyes végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruház át.

Ezen túlmenően a Bizottság a költségvetés végrehajtásáért vállalt felelőssége miatt nem ruházhatja át a politikai döntéssel járó mérlegelési jogköröket tartalmazó hatósági feladatait. Így a közjogi szervek – a közfeladatot ellátó közjogi szervek kivételével – csak műszaki szakértői szolgáltatásokat és előkészítő vagy kiegészítő feladatokat teljesíthetnek.

Pénzügyi szereplők

A feladatok elkülönítésének elve érvényesül. Ily módon az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlenek.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételek és a kiadások végrehajtásáért a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesüljenek. Ezt a feladatot maga az intézmény látja el. Az intézmény belső igazgatási szabályaiban meghatározza azt a megfelelő szintű személyzetet, amelyre átruházza ezt a feladatot (az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatát). Az engedélyezésre jogosult tisztviselő létrehozza a szervezeti felépítést és a saját feladatainak teljesítéséhez igazított belső igazgatási és ellenőrzési eljárásokat.

Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki a következőkért felelős:

  • a kifizetések megfelelő teljesítése, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;
  • a beszámolók elkészítése és bemutatása;
  • a könyvvezetés;
  • a számviteli szabályok és módszerek megállapítása és a számlatükör elkészítése;
  • a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására megállapított rendszerek érvényesítése;
  • a pénztárkezelés.

Ezen túlmenően bizonyos bevételek beszedésére és kis összegek kifizetésére előlegszámlákat lehet létrehozni. Az előlegszámoló tisztviselőket ebben az esetben az intézmény számvitelért felelős tisztviselője jelöli ki.

A pénzügyi szereplők felelőssége

Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, minden engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő, illetve előlegszámoló tisztviselő bármikor, ideiglenesen vagy véglegesen felfüggeszthető a feladatai ellátása alól. Minden engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegelszámoló tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapított feltételek szerint. A pénzügyi szabálytalanságok és azok esetleges következményeinek meghatározása érdekében minden intézmény szakosított testületet hoz létre.

Bevételi műveletek

A saját forrásokból képzett bevételekre vonatkozó becslés euróban szerepel a költségvetésben. Ezeket a bevételeket egy külön rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

Minden olyan intézkedés vagy helyzet tekintetében, amelyek az Uniónak fizetendő követelést eredményezhetnek vagy módosíthatnak, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először elkészíti az esedékessé váló követelésre vonatkozó becslést. Ettől eltérve, azokról a saját forrásokról, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek, nem kell esedékessé váló követelésre vonatkozó előzetes becslést készíteni. Azokról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalványt állít ki.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ezután a következőképpen állapítja meg az esedékessé váló követeléseket:

  • ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;
  • meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás tényét és összegét;
  • ellenőrzi a tartozás esedékességének feltételeit.

A beszedés engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt az általa megállapított, esedékessé váló követelés beszedésére.

A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselő úgy szedi be az összegeket, hogy ellentételezi azon egyenértékű követelésekkel, amelyek az Unió oldalán az olyan adósokkal szemben állnak fenn, akiknek szintén vannak az Unióval szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléseik. Amennyiben a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult, illetékes tisztviselő egy megállapított követelés behajtásáról való teljes vagy részleges lemondást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos legyen, és megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének.

Kiadási műveletek

Minden kiadás a következő négy eljárás valamelyike során történik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés. Azon előirányzatok esetét kivéve, amelyeket alap jogi aktus hiányában is teljesíteni lehet, a kiadások lekötését az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak meg kell megelőznie.

A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amelynek során előjegyzik a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot. A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez. A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja jóvá, kivéve megfelelően indokolt esetekben, a végrehajtási szabályokban előírtak szerint.

A kiadások érvényesítése az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

  • ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;
  • meghatározza vagy ellenőrzi a követelés tényét és összegét;
  • ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

A kiadások engedélyezése az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzését követően – kifizetési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt az általa érvényesített kiadások összegének kifizetésére.

A kiadások kifizetése annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépés az alap jogi aktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban van, és a következő műveletek közül egyre vagy többre vonatkozik:

  • a teljes esedékes összeg kifizetése;
  • az esedékes összegek kifizetése az alábbi módok valamelyikével: esetlegesen több kifizetésre bontható előfinanszírozás; egy vagy több időközi kifizetés; az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése.

A kiadási műveletek határidőit a végrehajtási szabályok állapítják meg, amelyek meghatározzák a késedelmesen kifizetett hitelezők késedelmi kamatra való jogosultságának feltételeit is; ezt a kamatot azon tételre kell elszámolni, amelyből a megfelelő kiadást elsősorban kifizették.

Belső ellenőr

Minden intézmény létrehoz egy belső ellenőrzési funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő. Az intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. Nem feladata, hogy e műveletek felett ellenőrzést gyakoroljon az engedélyezésre jogosult tisztviselők határozatai előtt; ez a feladat a jövőben kizárólag az engedélyezésre jogosult tisztviselők hatáskörébe tartozik.

A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával ad tanácsot intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban. A műveletek végrehajtási feltételeinek javítására, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlásokat is tehet.

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE

A közbeszerzési szerződések uniós intézmény és gazdasági szereplő között létrejött visszterhes szerződések. Az uniós intézményt ennek keretében ajánlatkérőnek jelölik ki. A külső fellépések területén és bizonyos feltételek mellett az ajánlatkérő fogalma a közjog hatálya alá tartozó nemzeti vagy nemzetközi szervre is kiterjeszthető.

A rendelet meghatározza a közbeszerzési szerződések hatályát és az odaítélésükre irányadó alapelveket. Meghatározza a nyilvánosságrahozatali kötelezettségeket, valamint a közbeszerzési eljárásokat is. A külső fellépések ágazatában minden közbeszerzésnek szerződés tárgyát kell képeznie, amelyet az ajánlatkérő köt meg a saját nevében vagy egy kedvezményezett harmadik személy nevében, vagy amelyet ez a kedvezményezett vagy az általa meghatalmazott harmadik személy köt meg.

Az átláthatóság érdekében a Bizottság köteles a döntéséről valamennyi részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt tájékoztatni. A megtévesztő vagy csalárd információt szolgáltató személyek, illetve az összeférhetetlenségi helyzetbe került személyek a továbbiakban kizárhatók a közbeszerzésből. A rájuk vonatkozó információk bekerülnek egy olyan adatbázisba, amely a többi uniós intézmény számára is hozzáférhető.

TÁMOGATÁSOK

A rendelet meghatározza a támogatások hatályát, odaítélési eljárásukat, kifizetésüket és ellenőrzésüket. A támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők finanszírozására:

  • az Európai Unió valamely szakpolitikájának részét képező célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység;
  • egy általános európai érdeket szolgáló vagy az Európai Unió valamely szakpolitikájának részét képező célkitűzés érdekében tevékenykedő szervezet működése.

A támogatásnyújtásra az átláthatóság, az egyenlő elbánás, a kumulálás tilalma, a visszamenőleges odaítélés tilalma és a társfinanszírozás elve vonatkozik. Ezenkívül a támogatás nem eredményezhet nyereséget a kedvezményezettje számára. Minden odaítélt támogatást évente közzé kell tenni, a bizalmasság és biztonság követelményeinek kellő figyelembevételével.

BESZÁMOLÓK BEMUTATÁSA ÉS KÖNYVVEZETÉS

Az Unió beszámolóinak tartalmi elemei:

  • az intézmények pénzügyi kimutatása;
  • az összevont pénzügyi kimutatás, amely összesített formában mutatja be az intézmények pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat;
  • az intézmények költségvetésének és az Európai Unió által létrehozott szervek költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentések;
  • a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések.

A Számvevőszék legkésőbb június 15-ig megteszi az egyes intézmények és szervek előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit. Az egyes intézmények és szervek a saját felelősségükre készítik el végleges beszámolójukat, és azt – a végleges összevont beszámoló elkészítése érdekében – legkésőbb a következő pénzügyi év július 1-jéig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

A Bizottság jóváhagyja az összevont végleges beszámolót, és azt a következő pénzügyi év július 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A végleges összevont beszámolót a Számvevőszék által adott megbízhatósági nyilatkozattal együtt a következő pénzügyi év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság a költségvetés végrehajtása során rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetési információkról.

Az intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását. A számlák az általános számlákból és a költségvetési számlákból állnak. E számlákat naptári évenként, euróban kell vezetni.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Európai Unió által létrehozott többi intézmény és szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőivel való konzultációt követően elfogadja a számviteli szabályokat és módszereket, valamint az összes uniós intézmény, hivatal és szerv által alkalmazandó harmonizált számlatükröt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét e szabályok és módszerek megállapításakor a közszektorra vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli előírások vezérlik, de eltérhet ezektől, amennyiben ezt az Unió tevékenységeinek sajátos természete indokolja.

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

Mivel a külső ellenőrzésért a Számvevőszék felelős, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető legrövidebb határidőn belül tájékoztatja a pénzügyi téren elfogadott döntéseiről és jogi aktusairól. A Számvevőszék a Szerződések, a költségvetés, a költségvetési rendelet, a végrehajtási szabályok, valamint a Szerződések szerint elfogadott valamennyi jogi aktus fényében vizsgálja meg a bevételek és a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét.

Az uniós intézmények, az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek, valamint a költségvetésből nyújtott kifizetések végső kedvezményezettjei a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják a következőket:

  • minden, az Unió költségvetéséből finanszírozott közbeszerzési szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot;
  • minden számviteli bejegyzést vagy bizonylatot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat;
  • az Unió minden bevételére és kiadására vonatkozó dokumentumot;
  • minden olyan leltárt és szervezeti ábrát, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél a költségvetési és pénzügyi eredménykimutatás nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéséhez;
  • minden, mágneses adathordozón létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot.

A többi intézménnyel folytatott párbeszédet követően a Számvevőszék éves jelentést, majd a pénzgazdálkodás értékelését tartalmazó különjelentést készít.

Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács javaslata alapján az n+2. év május 15-ig mentesíti a Bizottságot az n. évi költségvetés végrehajtása alól. A mentesítő határozat kiterjed az Unió összes bevételének és kiadásának számláira, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

A rendelet a pénzgazdálkodásra vonatkozóan meghatároz néhány eltérési rendelkezést a következők tekintetében:

  • az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA);
  • az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Halászati Alap (EHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);
  • a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok;
  • a költségvetésből finanszírozott külső fellépések;
  • az európai hivatalok (meghatározott horizontális feladatok teljesítésére, egy vagy több intézmény által létrehozott igazgatási szervezetek);
  • az igazgatási előirányzatok.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A záró rendelkezések többek között a következőket írják elő:

  • a Bizottság megállapítja a rendelet végrehajtásának feltételeit;
  • háromévente, illetve minden olyan alkalommal, amikor ez szükségesnek bizonyul, sor kerül a költségvetési rendelet felülvizsgálatára;
  • a Bizottság költségvetési keretrendeletet fogad el az Unió által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a költségvetést terhelő támogatásokból ténylegesen részesülő szervek számára.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Alkalmazás kezdete Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 2003.1.1. HL L 248., 2002.9.16.
Módosító jogszabály(ok) Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
Az 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelet 2007.1.19. HL L 390., 2006.12.30.
Az 1525/2007/EK tanácsi rendelet 2007.12.27. HL L 343., 2007.12.27.
Az 1081/2010/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 2010.11.29. HL L 311., 2010.11.26.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról [Hivatalos Lap L 357., 2002.12.31.]
E rendeletnek az a célja, hogy kiegészítse az új költségvetési rendeletet, valamint az, hogy az alapelveket és a fogalommeghatározásokat konkrét szabályok formájába öntse. A rendelet következésképp a pénzgazdálkodás alapvető szabályait határozza meg, mivel az új pénzügyi rendelet oly módon egyszerűsödött az 1977. évi költségvetési rendelethez képest, hogy a részleteket érintő valamennyi rendelkezés a végrehajtási szabályok szintjére került.

Utolsó frissítés: 08.04.2011

Lásd még

  • Kiegészítő információkért kérjük, látogassa meg a Költségvetési Főigazgatóság (DE) (EN) (FR) honlapját
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére