RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset

A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset az Európai Unió Bírósága előtt indítható keresetek egyike. Lehetővé teszi a Bíróság számára annak ellenőrzését, hogy a tagállamok eleget tesznek-e az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiknek.

A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset az Európai Unió Bírósága előtt lefolytatott bírósági eljárás. Ezt a keresetet a Bizottság vagy valamely tagállam nyújthatja be olyan tagállam ellen, amely esetlegesen nem tartotta tiszteletben az európai uniós jogot.

A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258260. cikkén alapul.

A kötelezettségszegés jellege

A kötelezettségszegés eredhet jogi aktusokból (törvényekből, rendeletekből, közigazgatási határozatokból stb.) vagy lehet valamilyen tény (közigazgatási gyakorlat stb.) következménye.

Lehet pozitív (cselekvő) vagy negatív (tartózkodó vagy mulasztó) magatartás eredménye. Az ilyen intézkedések közé tartozhat például az európai uniós jognak ellentmondó jogszabály elfogadása vagy az európai uniós jognak ellentmondó intézkedés hatályon kívül helyezésének szándékos visszautasítása. A tartózkodás vagy a mulasztás vonatkozhat például egy irányelv átültetése terén bekövetkezett késedelmekre, vagy arra, hogy a tagállamok nem tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti végrehajtási intézkedésekről.

A cselekménynek a tagállamnak felróhatónak kell lennie. Ennek alapján a Bíróság az állam fogalmát tágan értelmezi, amennyiben ide sorolhatók annak összes szervei, úgymint a kormány, a parlament, a szövetségi egységek és önkormányzatok is stb.

Eljárás

A keresetet benyújthatja akár a Bizottság (ez a leggyakoribb eset), de akár egy tagállam is:

  • amennyiben a Bizottság kezdeményezi az eljárást, indokolással ellátott véleményt kell intéznie ahhoz a tagállamhoz, amely nem tartotta tiszteletben az uniós jogot. Amennyiben bizonyos határidőn túl a tagállam még mindig nem szüntette meg a kötelezettségszegést, a Bizottság keresetet indíthat ellene;
  • amennyiben egy tagállam kezdeményezi az eljárást, először a Bizottsághoz kell fordulnia. A Bizottság az érdekelt tagállamok érveinek meghallgatását követően indokolással ellátott véleményt ad ki. A felperes tagállam ezt követően a Bírósághoz fordulhat.

Ha a kereset benyújtása megtörtént, amennyiben a Bíróság elismeri a kötelességszegés meglétét, először ítéletet hoz, melyben meghatározza tagállam által a helyzet rendezése érdekében elfogadandó intézkedéseket. Ezt követően, ha a Bizottság megítélése szerint a tagállam nem tette meg a szükséges intézkedéseket, második alkalommal is a Bírósághoz fordul. Amennyiben a Bíróság megállapítja, hogy a tagállam nem tartotta magát az első ítélethez, pénzbírságot róhat ki a tagállamra.

A Lisszaboni Szerződés egyedi kereset lehetőségét is bevezeti arra az esetre, ha a tagállam esetlegesen nem tájékoztatja a Bizottságot valamely irányelv átültetésére vonatkozó intézkedésekről. Ilyen esetben a Bíróság már a kötelezettségszegés első körében pénzbírságot róhat ki az érintett tagállamra.

A Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskör-megosztás

Kizárólag a Bíróság rendelkezik hatáskörrel a tagállamok vagy az Európai Bizottság által indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetek tárgyalására.

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen; továbbra is a referenciadokumentum marad az egyetlen kötelező erejű jogalap.

Utolsó frissítés: 08.10.2010

Lásd még

Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére