RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

Ezen rendelet célja, hogy meghatározza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való, az Európai Közösséget (EK) létrehozó szerződés 255. cikkében előírt hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat. Célja továbbá, hogy megállapítsa az e jog gyakorlását biztosító szabályokat és elősegítse a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos helyes igazgatási gyakorlatot.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezen rendelet célja, hogy elősegítse az európai intézmények dokumentumaihoz * való hozzáférést. Előírja, hogy az uniós polgárok a rendeletben meghatározott feltételekkel és kivételek mellett bármilyen típusú dokumentumhoz hozzáférhetnek. A rendelet az intézmények birtokában lévő, azaz az Európai Unió (EU) tevékenységi területeire vonatkozóan általuk kidolgozott vagy átvett, valamennyi dokumentumra vonatkozik.

A jogosultság kiterjed minden uniós polgárra, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyre.

Kivételek és harmadik felek jogai

Az intézmények megtagadhatják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a kiszolgáltatás hátrányosan befolyásolná a következők védelmét:

  • a közérdek a közbiztonság, védelem vagy nemzetközi kapcsolatok tekintetében, valamint a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája;
  • a személyiség és a magánszemély sérthetetlenségének védelme, különösen a személyi adatok védelmére vonatkozó közösségi joganyaggal összhangban;
  • valamely személy kereskedelmi érdekei;
  • bírósági eljárások és jogi tanácsadás;
  • ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja.

Az európai intézmények megtagadhatják valamely dokumentum nyilvánosságra hozatalát, amennyiben azt nyomós közérdek indokolja.

Az intézmény által belső használatra összeállított dokumentumhoz való hozzáférés megtagadható, ha a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a kiszolgáltatáshoz nyomós közérdek fűződik.

A harmadik személyek dokumentumait * illetően az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazható-e kivétel.

A tagállamokban található dokumentumok

Ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel, hogy olyan döntést hozzon, amely nem veszélyezteti a rendelet céljainak megvalósítását. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez.

Kérelmek, a kérelmek feldolgozása és a dokumentumokhoz való hozzáférés

A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az EU valamelyik hivatalos nyelvén, írásban kell előterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.

A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézménynek a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül meg kell adnia a hozzáférést a kért dokumentumhoz, vagy el kell utasítania a kérelmet.

Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri.

A kérelmező helyszíni betekintés vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumokhoz.

Minősített dokumentumok kezelése

A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, „TRÈS SECRET/TOP SECRET”, „SECRET” vagy „CONFIDENTIAL” minősítésű dokumentumok. A minősített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel kizárólag a dokumentumokba betekintésre jogosult személyek foglalkozhatnak. A minősített dokumentumok kizárólag a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki.

Nyilvántartások és ügyviteli gyakorlat

A dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében minden intézmény nyilvános hozzáférést biztosít a dokumentumok nyilvántartásához. A nyilvántartáshoz való hozzáférést elektronikus formában kell biztosítani.

A tagállamok együttműködnek az intézményekkel a polgárok tájékoztatása során. Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy elősegítsék a rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlását. Az intézmények intézményközi bizottságot állítanak fel a legjobb gyakorlat tanulmányozása, a lehetséges konfliktusok kezelése és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében.

A dokumentumok közzététele a Hivatalos Lapban

A következő dokumentumokat teszik közzé a Hivatalos Lapban:

  • bizottsági javaslatok;
  • az EU-Szerződés 251. és 252. cikkének alapján elfogadott közös álláspontok;
  • az Európai Unióról szóló szerződés (EU-Szerződés) 34. cikkében említett kerethatározatok, határozatok és egyezmények;
  • a tagállamok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények;
  • a Közösség által vagy az EU-Szerződés 24. cikkével összhangban megkötött nemzetközi megállapodások.

Jelentések és végrehajtási intézkedések

Minden intézmény évente jelentést tesz közzé az előző évre vonatkozóan, feltünteti azon esetek számát, amikor az intézmény megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést, és feltünteti a megtagadás indokait és a nyilvántartásba be nem jegyzett, minősített dokumentumok számát.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Dokumentum: az (akár papíralapú, akár elektronikus formában vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvételként tárolt) adathordozótól függetlenül, az intézmény feladatkörébe tartozó politikákra, tevékenységekre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adattartalom;
  • Harmadik fél: bármely természetes vagy jogi személy, illetve az érintett intézményen kívüli szervezet, beleértve a tagállamokat, más közösségi vagy a Közösségen kívüli intézményeket és testületeket, valamint harmadik országokat.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete

2001.12.3.

HL L 145., 2001.5.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

2008. április 30-i javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről [COM(2008) 229 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A javaslat módosítani kívánja az 1049/2001/EK rendeletet az Európai Parlamentnek az intézmények szövegeihez való hozzáférésről szóló, 2006. április 4-i állásfoglalásra irányuló javaslatának fényében (A6-0052/2006), az Aarhusi Egyezményről szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendeletet, valamint az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultáció szövegét (SEC(2008) 29/2).
A javaslat az alábbi cikkek tekintetében tartalmaz módosításokat:

  • a rendelet célja, azaz nyilvános hozzáférés biztosítása az intézmények dokumentumaihoz;
  • a rendelet kedvezményezettjei, azaz bárki természetes vagy jogi személy – nemzetiségtől vagy tartózkodási, illetve székhely szerinti országtól függetlenül.
  • a rendelet tárgyi hatálya, ami kizárja a harmadik felek által a bíróságoknak benyújtott dokumentumokat. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a nyomozati iratok sem, amennyiben nem került még lezárásra a nyomozás, vagy nem emelkedett jogerőre a vonatkozó döntés;
  • a „dokumentum” fogalmának meghatározása, miszerint a dokumentumot hivatalosan átadták a címzett(ek)nek, az intézményekben körözték vagy más módon nyilvántartásba vették. A „dokumentum” fogalma kiterjed az elektronikus rendszerekben tárolt adatokra is, ha azok olvasható formában kinyerhetők;
  • a rendelet hatálya alóli kivételek, amelyek körébe környezetvédelemmel, bírósági, választottbírósági vagy vitarendezési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok tartoznak, valamint azok, amelyek az alkalmazottak és szerződő felek kiválasztási eljárásának védelmét célozzák. A közalkalmazottak és érdekképviselők nem szakmai jellegű, személyes adatainak kiszolgáltatása a személyes adatok feldolgozásáról szóló 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik;
  • a konzultációk harmadik felekkel, melynek alapján kötelező azon tagállam hatóságaival egyeztetni, ahonnan a dokumentum származik, kivéve, ha a dokumentum általános alkalmazású jogalkotási vagy nem jogalkotási aktushoz vezető eljárás részét képezi;
  • a dokumentumok iránti kérelmek, amelyek figyelembe veszik, hogy milyen pontos a dokumentum iránti kérelem, és ilyen módon milyen mértékben azonosítható. A megerősítő kérelmek tekintetében a válaszadás határideje a korábbi 15-ről 30 munkanapra emelkedik. A kérelmező akár részleges elutasítás esetén is bírósági eljárást indíthat az intézménnyel szemben és/vagy panasszal fordulhat az európai ombudsmanhoz;
  • a dokumentumhoz a kérelmezést követő hozzáférés, amely nem térhet el az EU-s vagy nemzeti jogszabályokban leírt konkrét módozatoktól, különösen abban az esetben, ha a hozzáférés díjfizetéshez kötött;
  • a dokumentumok aktív terjesztése, melynek alapján közvetlen hozzáférést kell biztosítani azon dokumentumokhoz, amelyek általános alkalmazású jogalkotási vagy nem jogalkotási aktushoz vezető eljárás részét képezik. Minden intézménynek meg kell határoznia a dokumentumok azon kategóriáit, amelyeket közvetlenül elérhetővé tesz a nyilvánosság számára.

Együttdöntési eljárás (2008/0090/COD)

Utolsó frissítés: 28.10.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére