Az európai uniós jog forrásai
Az Európai Uniós jognak összesen három forrása van: az elsődleges források, a másodlagos források és a kiegészítő jog forrásai.
Az elsődleges források, vagy elsődleges jog lényegében az Európai Unió alapító szerződéseit jelenti.
A másodlagos forrásokat a szerződéseken alapuló jog elemei alkotják. A másodlagos jog részei az egyoldalú másodlagos jog, valamint a megállapodáson alapuló jog.
A kiegészítő forrásokat olyan jogelemek alkotják, amelyekről a szerződések nem rendelkeznek. Ezek a Bíróság ítélkezési gyakorlata, a nemzetközi jog és az általános jogelvek.
Az Európai Unió (EU) jogának összesen három forrása van: az elsődleges források, a másodlagos források és a kiegészítő források.
Az elsődleges jog forrásai
Az elsődleges források, vagy más néven az elsődleges jog különösen az „alapító szerződésekből” származnak, vagyis az Európai Unióról szóló szerződésből és az EU működéséről szóló szerződésből. Ezek a szerződések határozzák meg az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást, illetve megalapítják az európai intézmények jogköreit. Ezek azt a jogi környezetet határozzák meg, amelyben az EU intézményei végrehajtják az európai politikákat.
Emellett az elsődleges jogba tartoznak továbbá:
- az EU-t módosító szerződések;
- az alapító szerződésekhez és a módosító szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek;
- az EU tagállamainak csatlakozási szerződései.
A másodlagos jog forrásai
A másodlagos jogba az egyoldalú, illetve a megállapodáson alapuló jogi aktusok tartoznak.
Az egyoldalú jogi aktusok két kategóriába sorolhatók:
- azok, amelyeket az EU működéséről szóló szerződés 288. cikkének osztályozása sorol fel: a rendelet, az irányelv, a határozat, a vélemények és az ajánlások;
- azok, amelyeket az EU működéséről szóló szerződés 288. cikkének osztályozása nem sorol fel. Ezek az úgynevezett atipikus jogi aktusok, mint a közlemények, az ajánlások, valamint a fehér és zöld könyvek.
A megállapodáson alapuló jogi aktusok összefogják az alábbiakat:
- az egyik oldalról az EU, másik oldalról pedig valamely harmadik ország vagy szervezet által aláírt nemzetközi megállapodásokat;
- a tagállamok közötti megállapodásokat;
- az intézményközi, vagyis az EU intézményei által egymás között kötött megállapodásokat.
A kiegészítő jog forrásai
A Bíróság ítélkezési gyakorlatán túlmenően a kiegészítő jog forrásai közé a nemzetközi jog és az általános jogelvek tartoznak. Ezek a források tették lehetővé a Bíróság számára, hogy az elsődleges és/vagy másodlagos jog hiányosságait kitöltsék.
A Bíróság ítélkezési gyakorlatában a nemzetközi jogot forrásként használja. Hivatkozik rá, amikor visszautal az írott jogra, a szokásokra és a gyakorlatra.
Az általános jogelvek a Bíróság ítélkezési gyakorlata által kialakított íratlan források. Lehetővé tették a Bíróság számára, hogy különböző olyan területeken is szabályokat alakítsanak ki, amelyekről nem szólnak a szerződések.