RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A nemzetközi megállapodások elfogadásának eljárásrendje

A nemzetközi megállapodások elfogadása több szakaszban történik: a Tanács elfogadja a Bizottság tárgyalási felhatalmazását meghatározó ajánlásokat. Ezt követően a Bizottság megtárgyalja a megállapodást és a Tanáccsal együtt aláírja azt. A Parlament véleményét minden esetben kikérik, sőt bizonyos esetekben a jóváhagyására is szükség van. Végezetül a megállapodást a Tanács köti meg. A megállapodás érvényességének ellenőrzése céljából esetleg a Bíróság is beléphet az eljárásba.

Az egyrészről az Európai Unió (EU) és másrészről egy harmadik ország vagy szervezet között kötendő nemzetközi megállapodások elfogadásának eljárásrendjét az EU működéséről szóló szerződés 218. cikke határozza meg. Ez több szakaszban történik.

A kezdeményezés

A kezdeményezési jog a Bizottságot illeti meg, az EU általános képviseletére való jogosultsága alapján. A tárgyalások megkezdése céljából a Bizottság ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak. Az ajánlásokat a komitológiai eljárásoknak megfelelően a Bizottság szolgálatai dolgozzák ki, a nemzeti szakértőkkel egyeztetve.

Emellett amennyiben a megállapodás kizárólag a közös kül-és biztonságpolitikára vonatkozik, az ajánlásokat a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő dolgozza ki.

A tárgyalás

A tárgyalásokat a Bizottság vezeti, a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltaknak megfelelően. Ennek megfelelően a Tanács határozatot fogad el a tárgyalások megkezdésének engedélyezésére. A Tanács a Bizottság számára irányelveket határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a tárgyalásokat milyen keretben kell lefolytatni.

Ezt követően a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben lefolytatja a tárgyalásokat. A tagállamok eljárásbéli részvétele a megállapodás által érintett területtől függ:

  • ha a megállapodás olyan területet érint, amelyben az EU-nak kizárólagos hatásköre van, a Bizottság egyedül tárgyalja meg a megállapodást, de a nemzeti szakértők szoros együttműködésben dolgoznak a Bizottsággal a komitológiai eljárásban meghatározott különleges bizottságok keretében;
  • ha a megállapodás olyan területet érint, amelyben az EU-nak megosztott hatásköre van, a tárgyalásokat a Bizottság és a nemzeti szakértők együtt folytatják.

Az Európai Parlament egyetértése vagy konzultáció az Európai Parlamenttel

A Lisszaboni Szerződés jelentősen megnövelte az Európai Parlament szerepét a nemzetközi megállapodások elfogadási eljárásában. Ennek megfelelően a Parlament egyetértése szükséges az alábbi esetekben:

  • a rendes jogalkotási eljárás, vagy az Európai Parlament egyetértéséhez kötött különleges jogalkotási eljárás alkalmazási körébe tartozó területekre vonatkozó megállapodások megkötése;
  • az EU és harmadik országok között társulási megállapodások megkötése;
  • együttműködési eljárások bevezetése útján külön intézményi keretet létrehozó megállapodások megkötése (például ha az érintett megállapodást döntési hatáskörrel rendelkező vegyes bizottság alakította ki);
  • az EU-ra nézve jelentős költségvetési kihatásokkal járó megállapodások megkötése;
  • az EU-nak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására irányuló megállapodás megkötése;
  • egy államnak az EU-hoz történő csatlakozására irányuló megállapodás megkötése.

Minden más megállapodás esetén nem kötelező a Parlament egyetértése, de az eljárás során konzultálni kell a Parlamenttel.

A megállapodás megkötése

Az eljárás három részben folyik:

  • a Bizottság a Tanács utólagos határozatára vonatkozó fenntartással elhelyezi az aláírását a megállapodás szövegén. A Tanácsnak két jogi aktusra vonatkozó javaslatot nyújt be: az egyik a megállapodás aláírására, a másik a megállapodás megkötésére vonatkozik.
  • a Tanács határozatot (esetenként rendeletet) fogad el a megállapodás aláírásáról. Emellett az ideiglenes alkalmazás, amelynek célja a megállapodás mielőbbi alkalmazása az alábbiakból származhat: az aláírásra vonatkozó határozat egyik rendelkezéséből; egy párhuzamosan aláírt ideiglenes megállapodásból.
  • a Tanács a megállapodás tulajdonképpeni megkötéséről határozatot fogad el, amely a megállapodás ratifikálását jelenti. A vegyes megállapodások esetében a megállapodás elfogadását minden egyes tagállam saját alkotmányos szabályainak megfelelő ratifikációs eljárása kíséri.

Elvben a megállapodás megkötéséről szóló határozatot a Tanács a szavazatok minősített többségével fogadja el. Ugyanakkor a Tanács egyhangúlag jár el az alábbi esetekben:

  • az EU és harmadik országok között társulási megállapodások megkötése;
  • olyan megállapodások megkötése, amelyek olyan területre vonatkoznak, ahol egyhangúságra van szükség.

Emellett az EU működéséről szóló szerződés 207. cikke két további külön esetet határoz meg, amikor a Tanács egyhangúlag határozhat:

  • a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások;
  • a szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások.

Konzultáció a Bírósággal

A Tanács, a Bizottság, az Európai Parlament vagy bármelyik tagállam a Bírósághoz fordulhat hogy az ellenőrizze a megállapodás érvényességét. Az ellenőrzés vonatkozik a megállapodás formai érvényességére (tiszteletben tartották-e az elfogadási eljárást) és az érdemi érvényességére (a megállapodás összhangban van-e az európai joggal). A Bíróság nemleges válasza esetén a Hatálybalépéshez felül kell vizsgálni a megállapodást.

Utolsó frissítés: 20.08.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére