EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság meghatározza azt a stratégiai keretet, amelyben az Európai Unió (EU) élelmiszersegélyt nyújt a területén kívüli humanitárius válságok esetén. Ennek az új stratégiának lehetővé kell tennie a segélynyújtási tevékenységek hatékonyságának, valamint a valamennyi részt vevő szereplő együttműködésének a javítását.

A humanitárius élelmiszer-segélyezés fő célkitűzése az élet megmentése és megőrzése, az életfenntartás eszközeinek védelme, valamint az éppen élelmiszerválsággal küzdő vagy a jövőben élelmiszerválságokkal szembenéző népességek ellenálló képességének javítása. Az EU tevékenysége egy sor meghatározott célkitűzést követ:

• a megfelelő, biztonságos és tápláló élelmiszerek rendelkezésre állásának, az azokhoz való hozzáférésnek és fogyasztásának biztosítása;
• az élelmiszer-előállítás és az értékesítési rendszerek védelme;
• a nemzetközi rendszer erősítése annak érdekében, hogy javuljon az élelmiszersegélyek célba juttatásának hatékonysága és eredményessége.

A tevékenységek mindazonáltal nem járhatnak együtt az alábbiakkal:

• függőség kialakulása a segélyezési rendszertől;
• a piacok működésének megzavarása;
• a segélyben részesülők túlzott kockázatoknak történő kitétele;
• a környezetet és a természeti forrásokat érintő túlzott hatások.

Segélynyújtás kezdeményezése

A Bizottság humanitárius élelmiszersegélyekkel válaszolhat az alábbi esetekben:

• a nem megfelelő élelmiszer-fogyasztás következtében elérték vagy az előrejelzések szerint el fogják érni a halálozás vagy az akut alultápláltság kritikus küszöbszintjét;
• a létfenntartáshoz szükséges eszközök hiánya vagy a nem megfelelő túlélési stratégiák (azaz a termelési célt szolgáló eszközök eladása, az elvándorlás, a kockázatos túlélési gyakorlatok stb.) komoly életveszélyt idéznek elő, vagy nagyfokú szenvedéssel fenyegetnek.

A Bizottság ugyanakkor már anélkül is beavatkozhat a válság kezdetén, hogy megvárná a népességet súlyosan fenyegető kockázatok bekövetkeztét vagy a katasztrófa hivatalos bejelentését.

A Bizottság emellett az élelmezésbiztonság krónikus hiányát a fejlesztési segélyezésre irányuló humanitárius beavatkozásokkal együtt is kezelheti, azonban kizárólag az alábbi esetekben:

• ha a helyzet jelentős és azonnali humanitárius veszélyt jelent;
• ha az egyéb szereplők képtelenek fellépni;
• ha rövid távon kedvező hatása lehet a beavatkozásnak.

Az intézkedéseket fokozatosan megszüntetik, amennyiben a mutatók szerint az értékek tartósan visszakerültek a kritikus küszöbszint alá, illetve akkor is, ha egyéb adományozók és nem humanitárius szereplők hosszabb távon el tudják látni a népesség szükségletét.

Az élelmiszer- és táplálkozási szükségletek

Az intézkedések elsődleges célja, hogy az élelmiszerek időben eljussanak a rászorulókhoz. Ugyanakkor a humanitárius élelmiszer-segélyezés több, az élelmezéshez kapcsolódó ágazatba, pl. a mezőgazdaságba vagy az egészségügybe történő beavatkozást is lehetővé tesz.

Emellett biztosítani kell, hogy a népesség megfelelő mennyiségű és minőségű, biztonságos és kiegyensúlyozott étrendnek megfelelő ételekhez jusson hozzá. Az élelmiszerek javasolt típusának a lehetőségek szerint alkalmazkodnia kell a helyi táplálkozási szokásokhoz.

Ezzel egy időben a népességgel meg kell ismertetni a helyes táplálkozást és az ennek megfelelő táplálkozási gyakorlatokat.

Kiegészítő stratégiák

A Bizottság össze kívánja kapcsolni a humanitárius segítségnyújtást, a segélyezési, a helyreállítási és a fejlesztési (LRRD) stratégiát és a katasztrófakockázatok csökkentésére (DRR) irányuló stratégiát. Ehhez hosszú távú támogatásra, valamint a humanitárius és fejlesztési segítségnyújtás szereplői közötti hatékony együttműködésre van szükség.

Az EU a nemzetközi szereplők közötti szorosabb együttműködést, valamint a globális kormányzás megerősítését is támogatja.

Háttér

Ez a stratégiai keret összhangban van a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal. Ezt a fejlesztéshez kapcsolódó élelmiszer-biztonságról szóló közleménnyel összefüggésben terjesztették be.