RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az EU iránymutatása a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről

Ezek az iránymutatások az Európai Unió harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek elindítását és lefolytatását célzó intézkedéseit szabályozzák. A párbeszédek célja az emberi jogi kérdések általános érvényesítése az Unió külpolitikai intézkedéseinek valamennyi vonatkozásában.

JOGI AKTUS

Az EU iránymutatása a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről – Naprakész változat. Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2009. január 19. [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.]

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) célja, hogy külpolitikai intézkedéseinek valamennyi vonatkozásában általánosan érvényesítse az emberi jogokat. Ennek érdekében a harmadik országokkal folytatott párbeszédek és tárgyalások folyamán felveti az emberi jogok kérdését. Az Unió dönthet úgy is, hogy saját kezdeményezés alapján vagy egy harmadik ország kérésére reagálva kifejezetten az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédet indít egy adott országgal.

Az Unió különféle párbeszédeket folytat az olyan harmadik országokkal, amelyekben már foglalkoznak emberi jogi kérdésekkel. Ezek a következők:

  • általános jellegű, szerződéseken, megállapodásokon, egyezményeken vagy stratégiai partnerségeken alapuló párbeszédek;
  • kifejezetten az emberi jogokról szóló strukturált párbeszédek;
  • ad hoc párbeszédek, amelyek a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) felelősségi körébe tartozó kérdésekre irányulnak;
  • kiemelt kapcsolatok keretében folytatott, a nézetek nagyfokú hasonlóságán alapuló párbeszédek.

Az emberi jogi párbeszédek célkitűzései az adott ország helyzetétől függően változnak. Ilyen célkitűzések lehetnek például a következők:

  • közös érdekű kérdések megvitatása és az együttműködés megerősítése a nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ);
  • az emberi jogokkal kapcsolatos problémák felmérése az érintett országban, információgyűjtés, valamint törekvés a helyzet javítására.

Az emberi jogi párbeszédek során tárgyalt kérdéseket eseti alapon kell meghatározni. Bizonyos kiemelt kérdéseket azonban valamennyi párbeszéd esetén napirendre kell tűzni. Ezek a következők:

  • az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogi okmányok aláírása, megerősítése és alkalmazása;
  • a nemzetközi emberi jogi eljárásokkal és mechanizmusokkal való együttműködés;
  • a halálbüntetés, a kínzás és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáért folytatott küzdelem;
  • a gyermekek jogai, különösen a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek jogai;
  • a nők jogai;
  • szólásszabadság;
  • a civil társadalom szerepe;
  • az emberi jogok védelmezőinek védelme;
  • nemzetközi igazságügyi együttműködés, különösen a Nemzetközi Büntetőbírósággal;
  • konfliktusmegelőzés és a jogállamiság előmozdítása;
  • a demokrácia és a jó kormányzás folyamatainak előmozdítása.

Párbeszédek kezdeményezése és a párbeszédekkel kapcsolatos rendelkezések

Az Európai Unió Tanácsa határozza meg a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszéd kezdeményezésére vonatkozó döntést, és az emberi jogi munkacsoport (COHOM) fontos szerepet tölt be ebben a folyamatban. A döntés meghozatala előtt értékelni kell az emberi jogok helyzetét az adott országban, amelynek során figyelembe veszik a következő szempontokat:

  • a kormány emberi jogi kérdésekben tanúsított magatartása;
  • a kormánynak az alkalmazandó nemzetközi egyezmények teljesítése iránti elkötelezettsége;
  • a kormány hajlandósága az ENSZ eljárásaival való együttműködésre;
  • a kormány civil társadalommal szemben tanúsított magatartása;
  • az adott országban az emberi jogok helyzetének alakulásával kapcsolatos általános szempontok.

Az értékelés nem kormányzati szervezetek, az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek, az Európai Parlament és a Bizottság emberi jogokkal kapcsolatos jelentésein alapul. A párbeszéd kezdeményezésére vonatkozó döntés előtt meg kell határozni azokat a konkrét célkitűzéseket, amelyeket az Unió el kíván érni a párbeszéddel, valamint értékelni kell az előrelépés lehetséges módjait, illetve azt, hogy ez a megközelítési mód milyen hozzáadott értéket képvisel.

A párbeszéd helyszínét és gyakoriságát, valamint a megfelelő képviselet szintjét eseti alapon kell meghatározni. Amennyiben lehetséges, az érintett harmadik országnak a kormánya emberi jogi kérdésekkel megbízott tagjaival kell képviseltetnie magát ezeken a tárgyalásokon. Az Uniót a trojka képviseli. A párbeszéd különböző szakaszaiba a civil társadalmat is be lehet vonni. Az üléseket általában az érintett országban tartják, és időtartamuk legalább egy teljes nap. Az elsősorban a közös érdekű kérdések és/vagy az emberi jogi együttműködés megerősítésének megvitatására irányuló párbeszédeket lehetőség szerint Brüsszelben kell megrendezni. Az Unió fenntartja a lehetőséget arra, hogy a harmadik országgal folytatott párbeszéd során egyedi esetekre hivatkozzon, és ezekre választ kérjen, valamint kérje az érintett személyek szabadon bocsátását. A párbeszéd végén az Unió sajtóközleményt bocsáthat ki, vagy az érintett országgal közös sajtótájékoztatót szervezhet.

Az Unió a tagállamok harmadik országokkal folytatott kétoldalú párbeszédei, valamint az Unió által folytatott ilyen párbeszédek közötti kohézió biztosítására törekszik. Ehhez ideális esetben elengedhetetlen az információcsere nem hivatalos, ad hoc találkozók keretében. Véleménycsere útján értékelni kell az Unió általi segítségnyújtás, így például a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) alapjainak felhasználásában megállapítható koherenciát. Ezenkívül az Uniónak biztosítania kell a nemzetközi fórumokon (például az ENSZ Közgyűlése és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa) benyújtott határozatai, valamint az emberi jogokról folytatott párbeszédei közötti koherenciát is.

A párbeszédek értékelése és nyomon követése

A harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédeket lehetőség szerint kétévente kell értékelni. Az értékelést a soros elnökség végzi a Tanács Főtitkársága és a COHOM-csoport támogatásával. Ebbe az értékelésbe a civil társadalmat is be kell vonni. A soros elnökség esetenként külső tanácsadó szolgáltatásait is igénybe veheti. Az értékelés során figyelembe veszik az Unió által a párbeszéd megkezdése előtt meghatározott célkitűzéseket, valamint az elvárt hozzáadott értéket. Meg kell vizsgálni, hogy milyen előrelépéseket sikerült elérni a párbeszéd kiemelt kérdéseivel kapcsolatban, valamint azt, hogy az Unió tevékenységei milyen mértékben járultak hozzá az elért eredményekhez. Az értékelés eredményétől függően az Unió változtatásokat végezhet, emellett dönthet úgy, hogy az eredeti célkitűzéseknek megfelelően folytatja vagy leállítja a párbeszédet (amennyiben az iránymutatásokban rögzített követelmények már nem teljesülnek, vagy ha az eredmények nem kielégítőek). Ha a párbeszéd sikeresnek bizonyul, és ezért feleslegessé válik, akkor szintén fel lehet függeszteni.

A párbeszédek lefolytatása

Az emberi jogi párbeszédek irányításánál rendkívül fontos a folyamatosság, valamint azon struktúrák megerősítése, amelyek a Tanács soros elnökségét segítik a párbeszédek előkészítésében és nyomon követésében. Az Unió mérlegelheti, hogy egy vagy több párbeszéd tekintetében együttműködik egy, az emberi jogok területére specializálódott magánalapítvánnyal vagy szervezettel. Vállalja, hogy emberi jogi szakértőket is bevon a párbeszédeken részt vevő küldöttségekbe.

Utolsó frissítés: 05.10.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére