RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai

Az Európai Unió ezen iránymutatáson keresztül hangsúlyozza a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekkel kapcsolatos problémákat, és arra törekszik, hogy jogaikat tiszteletben tartsák a harmadik országokban.

JOGI AKTUS

A gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló EU-iránymutatás naprakésszé tett változata. Általános Ügyek Tanácsa, 2008. június 16. [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.]

ÖSSZEFOGLALÓ

Csak az elmúlt évtizedben a fegyveres konfliktusok becslések szerint több mint kétmillió gyermek életét követelték, hatmilliót nyomorítottak meg testileg, egymillió gyermek maradt árván, és húszmillióra tehető a lakóhelyét elhagyni kényszerült és menekült gyermekek száma. Becslések szerint világszerte legalább 300 000 gyermekkorú katona vesz részt a konfliktusokban. Ezen iránymutatás célja a fegyveres konfliktusokban részt vevő gyermekekkel kapcsolatos problémák kiemelése, valamint az Unió ezen a téren végzett intézkedéseinek előtérbe helyezése. A gyermekek jogainak előtérbe helyezése és védelme kiemelt célkitűzése az EU emberi jogi politikájának, amelyet közös kül- és biztonságpolitikája, valamint a fejlesztési együttműködésre és a humanitárius segítségnyújtásra irányuló politikája keretében valósít meg.

Az Unió célja, hogy meghatározza a fegyveres konfliktusok gyermekekre gyakorolt rövid, közép- és hosszú távú hatását. Ennek érdekében megpróbálja meggyőzni a harmadik országokat és a nem állami szereplőket, hogy alkalmazzák a nemzetközi humanitárius jogot, az emberi jogi normákat, előírásokat és eszközöket, illetve hatékony intézkedésekkel védjék meg a gyermekeket a fegyveres konfliktusok hatásaitól. Ezen iránymutatásnak az is célja, hogy megakadályozza, hogy a gyermekeket hadseregbe és fegyveres csoportokba toborozzák; valamint hogy büntessék a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket.

Az Unió által végrehajtott gyakorlati intézkedések

A Tanács emberi jogi munkacsoportja (COHOM) – szoros együttműködésben egyéb, e területtel foglalkozó munkacsoportokkal – a következő információk alapján megállapítja, hogy mely helyzetekben van szükség uniós fellépésre:

  • az EU misszióvezetői, a polgári műveletek misszióvezetői, az EU katonai parancsnokai és különleges képviselői által benyújtott időszakos jelentések, amelyekben értékelik a konfliktus gyermekekre gyakorolt hatását, valamint az uniós intézkedések révén elért eredményeket;
  • a misszióvezetők által az adott országban tapasztalható helyzetről készített ad hoc jelentések, amelyekben beszámolnak a gyermekekkel és a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos problémákról;
  • a Bizottság tájékoztatása az Unió által finanszírozott projektekről, amelyek a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatával, valamint a konfliktust követő rehabilitációval foglalkoznak;
  • az ENSZ főtitkárának, az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselőjének, a gyermekekkel és a fegyveres konfliktusokkal foglalkozó ENSZ biztonsági tanácsi munkacsoport, az UNICEF, az ENSZ különleges mechanizmusai, az emberi jogi egyezmény alapján létrehozott testületek, valamint nem kormányzati szervezetek által tett jelentések és ajánlások.

A fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek jogainak előtérbe helyezése, valamint az ilyen gyermekek támogatása érdekében az Unió különféle eszközöket alkalmaz a harmadik országokkal való kapcsolataiban:

  • politikai párbeszéd, amelynek ki kell terjednie a gyermekek konfliktus előtti, alatti és utáni helyzetekben érvényesítendő jogaival kapcsolatos kérdésekre;
  • démarche-ok és nyilvános nyilatkozatok, amelyek arra ösztönzik a harmadik országokat, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket a gyermekek fegyveres konfliktusok hatásaival szembeni védelmére, a gyermekek hadseregekben és fegyveres csoportokban való felhasználásának megszüntetésére, valamint a büntetlenség felszámolására;
  • többoldalú együttműködés a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó projektek finanszírozása, valamint humanitárius segítségnyújtás révén;
  • válságkezelési műveletek, ahol a tervezési folyamat során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekvédelem kérdésére;
  • gyermekvédelmi képzés.

Háttér

Az ezen a területen érvényben lévő nemzetközi okmány a gyermek jogairól szóló egyezmény, amelyet szinte a világ valamennyi országa megerősített, azonban az alkalmazására még nem került sor mindenhol. A gyermek jogairól szóló egyezménynek a gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyve célul tűzi ki azoknak a helyzeteknek a felszámolását, amelyekben a gyermekeket fegyveres konfliktusok hatásai érhetik.

Az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselője, valamint a gyermekekkel és a fegyveres konfliktusokkal foglalkozó ENSZ biztonsági tanácsi munkacsoport szintén rendkívül fontos mechanizmusként működik ezen a területen. Az Unió a tagállamaival együttműködve figyelembe veszi ezeket a mechanizmusokat, hogy maximális hatást érjen el, és a lehető legteljesebb mértékben igyekszik ezekkel a mechanizmusokkal összhangban koordinálni az intézkedéseit. Az Uniónak a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek védelmét célzó intézkedései során figyelembe vett egyéb nemzetközi és regionális emberi jogi normák és előírások, valamint a humanitárius jogra vonatkozó okmányok listája ezen iránymutatás mellékletében található.

Utolsó frissítés: 06.10.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére