EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Csak az elmúlt évtizedben a fegyveres konfliktusok becslések szerint több mint kétmillió gyermek életét követelték, hatmilliót nyomorítottak meg testileg, egymillió gyermek maradt árván, és húszmillióra tehető a lakóhelyét elhagyni kényszerült és menekült gyermekek száma. Becslések szerint világszerte legalább 300 000 gyermekkorú katona vesz részt a konfliktusokban. Ezen iránymutatás célja a fegyveres konfliktusokban részt vevő gyermekekkel kapcsolatos problémák kiemelése, valamint az Unió ezen a téren végzett intézkedéseinek előtérbe helyezése. A gyermekek jogainak előtérbe helyezése és védelme kiemelt célkitűzése az EU emberi jogi politikájának, amelyet közös kül- és biztonságpolitikája, valamint a fejlesztési együttműködésre és a humanitárius segítségnyújtásra irányuló politikája keretében valósít meg.

Az Unió célja, hogy meghatározza a fegyveres konfliktusok gyermekekre gyakorolt rövid, közép- és hosszú távú hatását. Ennek érdekében megpróbálja meggyőzni a harmadik országokat és a nem állami szereplőket, hogy alkalmazzák a nemzetközi humanitárius jogot, az emberi jogi normákat, előírásokat és eszközöket, illetve hatékony intézkedésekkel védjék meg a gyermekeket a fegyveres konfliktusok hatásaitól. Ezen iránymutatásnak az is célja, hogy megakadályozza, hogy a gyermekeket hadseregbe és fegyveres csoportokba toborozzák; valamint hogy büntessék a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket.

Az Unió által végrehajtott gyakorlati intézkedések

A Tanács emberi jogi munkacsoportja (COHOM) – szoros együttműködésben egyéb, e területtel foglalkozó munkacsoportokkal – a következő információk alapján megállapítja, hogy mely helyzetekben van szükség uniós fellépésre:

• az EU misszióvezetői, a polgári műveletek misszióvezetői, az EU katonai parancsnokai és különleges képviselői által benyújtott időszakos jelentések, amelyekben értékelik a konfliktus gyermekekre gyakorolt hatását, valamint az uniós intézkedések révén elért eredményeket;
• a misszióvezetők által az adott országban tapasztalható helyzetről készített ad hoc jelentések, amelyekben beszámolnak a gyermekekkel és a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos problémákról;
• a Bizottság tájékoztatása az Unió által finanszírozott projektekről, amelyek a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatával, valamint a konfliktust követő rehabilitációval foglalkoznak;
• az ENSZ főtitkárának, az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselőjének, a gyermekekkel és a fegyveres konfliktusokkal foglalkozó ENSZ biztonsági tanácsi munkacsoport, az UNICEF, az ENSZ különleges mechanizmusai, az emberi jogi egyezmény alapján létrehozott testületek, valamint nem kormányzati szervezetek által tett jelentések és ajánlások.

A fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek jogainak előtérbe helyezése, valamint az ilyen gyermekek támogatása érdekében az Unió különféle eszközöket alkalmaz a harmadik országokkal való kapcsolataiban:

• politikai párbeszéd, amelynek ki kell terjednie a gyermekek konfliktus előtti, alatti és utáni helyzetekben érvényesítendő jogaival kapcsolatos kérdésekre;
• démarche-ok és nyilvános nyilatkozatok, amelyek arra ösztönzik a harmadik országokat, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket a gyermekek fegyveres konfliktusok hatásaival szembeni védelmére, a gyermekek hadseregekben és fegyveres csoportokban való felhasználásának megszüntetésére, valamint a büntetlenség felszámolására;
• többoldalú együttműködés a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó projektek finanszírozása, valamint humanitárius segítségnyújtás révén;
• válságkezelési műveletek, ahol a tervezési folyamat során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekvédelem kérdésére;
• gyermekvédelmi képzés.

Háttér

Az ezen a területen érvényben lévő nemzetközi okmány a gyermek jogairól szóló egyezmény, amelyet szinte a világ valamennyi országa megerősített, azonban az alkalmazására még nem került sor mindenhol. A gyermek jogairól szóló egyezménynek a gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyve célul tűzi ki azoknak a helyzeteknek a felszámolását, amelyekben a gyermekeket fegyveres konfliktusok hatásai érhetik.

Az ENSZ-főtitkár gyermekek és fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó különleges képviselője, valamint a gyermekekkel és a fegyveres konfliktusokkal foglalkozó ENSZ biztonsági tanácsi munkacsoport szintén rendkívül fontos mechanizmusként működik ezen a területen. Az Unió a tagállamaival együttműködve figyelembe veszi ezeket a mechanizmusokat, hogy maximális hatást érjen el, és a lehető legteljesebb mértékben igyekszik ezekkel a mechanizmusokkal összhangban koordinálni az intézkedéseit. Az Uniónak a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek védelmét célzó intézkedései során figyelembe vett egyéb nemzetközi és regionális emberi jogi normák és előírások, valamint a humanitárius jogra vonatkozó okmányok listája ezen iránymutatás mellékletében található.