EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata kimondja, hogy minden embernek joga van részt venni országa kormányzásában. Választások esetében a jó kormányzáshoz megfelelő jogi keretrendszerre és keretszabályozásra, valamint átlátható és számon kérhető választási adminisztrációra van szükség, különös tekintettel a független ellenőrzésre és megfigyelésre, amely biztosítja a jogállamiság tiszteletben tartását. Szintén alapvető fontosságú, hogy a választási folyamat során a polgárok végig tájékoztatást kapjanak, illetve részt vegyenek a folyamat minden részében.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában a megfigyelt választások jóváhagyására vonatkozóan megfogalmazott kritériumokat nemzetközileg elfogadták. A választásoknak szabadnak, méltányosnak és tisztességesnek kell lenniük, és időszakosan, titkos szavazás formájában kell végbemenniük.

A nemzetközi választási segítségnyújtás választási célokra nyújtott technikai és anyagi támogatást jelent, beleértve a választások jogi keretének megteremtésében, a politikai pártok vagy szavazók nyilvántartásba vételében, valamint a helyi megfigyelők és újságírók állampolgári nevelésében és képzésében való segítségnyújtást. A választási segítségnyújtás kiegészíti a választási megfigyelést.

A nemzetközi választási megfigyelés célja, hogy megszilárdítsa a demokráciát, legitimálja a választási folyamatokat, megerősítse a közbizalmat, visszariasszon a csalástól, megerősítse az emberi jogok tiszteletét és hozzájáruljon a konfliktusok rendezéséhez. A választási megfigyelés a teljes lefedettség, a pártatlanság, az átláthatóság és a szakmaiság elvén alapszik.

A Szerződések rögzítik, hogy az Európai Unió (EU) támogatja az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. cikke világosan kimondja, hogy az Unió a szabadság, a demokrácia, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletének elvein alapszik, amely alapvető értékeit valamennyi EU-tagállam magáénak vallja. A választási küldetések az EU megbízatásának elfogadott részét képezik.

A tapasztalatokból levont tanulságok

A közlemény az EU 1993 és 2000 között végzett segítségnyújtási és megfigyelési küldetéseiből levont tanulságokat foglalja össze:

• ezen a területen az Uniónak összefüggő stratégiára van szüksége;
• a megfigyelési misszióknak vigyázniuk kell, nehogy törvénytelen választási folyamatokat legitimáljanak;
• javítani kell a helyi megfigyelő csoportokkal való együttműködést, azok képzését;
• néhány regionális és helyhatósági választásnál szintén szükség van segítségnyújtásra;
• a megfigyelési missziók kiküldéséről való döntéshozatal előtt felderítő missziókra van szükség;
• a választási megfigyelési misszióknak elegendő ideig kell helyben maradniuk ahhoz, hogy a választási folyamat minden szakasza lefedésre kerüljön;
• a választások értékelése kényes feladat, amelynek egyik célja, hogy a jövőbeli lépésekre tett javaslatok szülessenek;
• a küldetés szóvivői a szavazás és az eredmények végső kihirdetése után, csak a választási folyamat végén tehetnek előzetes nyilatkozatot;
• a területen dolgozó uniós szereplőknek minden esetben egyhangúan kell nyilatkozniuk;
• tanácsos felállítani egy bizottsági részleget, amely az EU-n kívüli országokban zajló választásokkal foglalkozik;
• az EU döntéshozatali eljárását világosabbá és ésszerűbbé kell tenni;
• egységes és átlátható finanszírozási politikára van szükség;
• a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament közötti koordinációt erősíteni kell;
• a más nemzetközi szereplőkkel való koordinációnak partnerségeken kell alapulnia;
• az EU misszióit ismertebbé kell tenni;
• a választási megfigyelésben és segítségnyújtásban részt vevő humán erőforrásoknak meg kell felelniük a politikai célkitűzéseknek;
• az uniós döntéshozatali eljárást tanácsos felgyorsítani;
• a megfigyelők toborzása során alkalmazott módszerek összehasonlíthatósága javítaná a missziók hatékonyságát;
• az uniós megfigyelőket jobb képzésben és helyszíni tanácsadásban kell részesíteni.

Javaslatok a jövőre

A közlemény hangsúlyozza, hogy az Uniónak olyan választási segítségnyújtási és megfigyelési stratégiát kell elfogadnia, amely:

• lehetővé teszi az egyes esetekben való külön döntéshozatalt;
• előmozdítja a fenntartható nemzeti struktúrák létrehozását;
• előmozdítja a pluralizmust a politika és a helyi civil társadalom szintjén;
• ösztönzi az európai és a helyi nem kormányzati szervezetek, illetve a helyi megfigyelők közötti partnerséget.

Egy uniós választási megfigyelési küldetés elindításáról hozott döntést a misszió szükségességének, megvalósíthatóságának és hasznosságának mérlegelésére kell alapozni. A Tanács ennek értelmében kritériumokat állított fel, amelyek a közlemény III. mellékletében szerepelnek. Ez a melléklet felsorolja azokat a feltételeket is, amelyek a megfigyelői munka végzéséhez szükségesek.

Az alábbi kritériumok alapul szolgálhatnak a választási segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezésekről való döntéshozatalban:

• a fogadó ország kormányától érkező segítségkérés;
• a fő politikai pártok és egyéb partnerek közötti általános megállapodás;
• az EU korábbi politikai megfigyelési és fejlesztési programjai;
• megfelelő időkeret;
• a mozgás szabadsága;
• az információkhoz való hozzáférés;
• a technikai segítséget nyújtó csoport biztonsága.

A Bizottság jelenleg olyan választási egység felállításának ajánlatosságát vizsgálja, amely a választási megfigyelés és segítségnyújtás horizontális koordinációjáért felelős – beleértve az előzetes tervezést és értékelést – és amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a földrajzi egységeknek és bizottsági delegációknak, valamint hogy tartsa a kapcsolatot a többi érintett intézménnyel és szervezettel. Ez az új csoport megkönnyítené a Tanács, a Parlament és a Bizottság számára a választási missziók ügyében való megállapodást.

A küldetések finanszírozását illetően jelenleg különféle módszereket vizsgálnak, amelyek meggyorsítják és egyszerűsítik a pénzeszközökre való kötelezettségvállalásról és a kiadások végrehajtásáról való döntéshozatalt.

A közlemény úgy véli, hogy a kiválasztás elfogadott kritériumai (IV. melléklet) és az uniós megfigyelők magatartási kódexe (III. melléklet) jó alapként szolgálnak a megfigyelők toborzásához.

Iránymutatás a sikerhez

A választási segítségnyújtási és megfigyelési missziók sikeressége érdekében a közlemény az alábbi szempontok figyelembevételét javasolja:

• pontosan meg kell határozni a küldetés felhatalmazását;
• mindig felderítő misszióval kell kezdeni;
• létre kell hozni egy helyszíni választásokat támogató uniós egységet, amelynek központi csapata a koordinációért felelős;
• a technikai segítséget elég korán kell a helyszínre küldeni;
• a misszióról rendszeres jelentést kell adni;
• az uniós megfigyelőket közös képzési program keretében kell kiképezni;
• a megfigyelők kiképzésének érdekében együtt kell dolgozni más szervezetekkel;
• a hosszú távú megfigyelőket két hónappal a választás napja előtt ki kell küldeni, és addig a helyszínen kell őket tartani, amíg az esetleges választási viták nem rendeződnek;
• biztosítani kell, hogy minden megfigyelő betartsa a magatartási kódexet.

A közlemény a választások kimenetelének értékelése céljából támogatja a III. mellékletben megfogalmazott kritériumok alkalmazását.

A közlemény az uniós választási tevékenységek ismertségének javítása érdekében azt javasolja, hogy tegyenek közzé információkat ezekről a tevékenységekről az interneten, teremtsenek jó kapcsolatot a médiával, a nyilvánosságra hozott anyag legyen releváns, és a más partnerekkel kötött megállapodásokba foglaljanak bele a közvélemény tájékoztatására vonatkozó tételeket.