EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

A Lisszaboni Szerződés az Európai Unió (EU) egyik célkitűzéseként határozza meg a gyermekek jogainak előmozdítását és védelmét. A gyermekjog emellett szerepel az EU Alapjogi Chartájában is, amely arra ösztönzi az állami hatóságokat és a magánintézményeket, hogy elismertessék, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke kulcsfontosságú eleme a gyermekekre vonatkozó intézkedések meghatározásának és végrehajtásának. Valamennyi tagállam aláírta továbbá a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRC).

A Bizottság gyermekjogi ütemtervének célja, hogy az EU minden szakpolitikája, amely gyermekeket is érint, tartsa tiszteletben a jogaikat. Az ütemterv meghatározza az EU elveit és célkitűzéseit ezen a területen, valamint bemutat tizenegy fellépést, amelyet a Bizottság végre fog hajtani az elkövetkező években.

Az általános elvek

Az EU Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtásáért felelős stratégiájának megfelelően a Bizottság felügyeli az alapvető jogok, ezáltal a gyermekjogok tiszteletben tartását is, a jogalkotási eljárás és a jogszabályok végrehajtásának teljes folyamatán keresztül.

A Bizottság vállalja továbbá, hogy együttműködik az érintett szervezetekkel az egymással összehasonlítható, hivatalos és megbízható adatok szolgáltatása érdekében, amelyek tényszerű adatok alapján teszik majd lehetővé a gyermekjoggal kapcsolatos politikák fejlesztését és végrehajtását.

Végül, az európai végrehajtó vállalja, hogy folytatja és megerősíti együttműködését az érdekelt felekkel, valamint támogatni fogja a bevált gyakorlatok cseréjét a gyermekjog védelmével és előmozdításával megbízott nemzeti hatóságokkal és azok között.

Célkitűzések

• Az igazságszolgáltatás gyermekbarát jellegének erősítése: a gyermekek sokféle ok miatt kerülhetnek kapcsolatba az igazságszolgáltatással, bűncselekmény áldozatai, tanúi, gyanúsítottjai lehetnek, kérhetnek menedéket vagy szüleik elválhatnak. Az EU-nak kötelessége különleges szükségleteiket és sebezhetőségüket figyelembe véve igazságot szolgáltatni számukra;
• a legveszélyeztetettebb gyermekek védelme: az EU fellépésének elsősorban a különösen veszélyeztetett kategóriába tartozó gyermekekre kell irányulnia, ilyenek például azok, akiket szegénység és társadalmi kirekesztettség fenyeget, a fogyatékos gyermekek, a menedékkérők és a roma vagy az eltűntnek nyilvánított gyermekek. Egy másik szinten a fiatal internetezők szintén sebezhetők, hiszen ki vannak téve a káros hatású tartalom vagy az interneten keresztüli zaklatás veszélyének;
• a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme az EU külső fellépéseiben: az Unió elsődlegessé akarja tenni a gyermekjog előmozdítását és védelmét a harmadik országokkal való kapcsolataiban. Elsősorban a gyermekek ellen megnyilvánuló erőszak, a gyermekmunka, a gyermekeknek a fegyveres csoportokban, valamint a szexturizmusban való érintettsége ellen fog küzdeni kétoldalú és többoldalú együttműködések, kereskedelmi eszközök és humanitárius segélyek útján;
• a gyermekek tudatosságának erősítése: az Eurobarométer felmérések azt mutatják, hogy a megkérdezett gyermekek 76%-a nem tudja, hogy vannak jogai, és 79%-uk nem tudja, kihez fordulhat szükség esetén. Az Unió szándéka, hogy jobb tájékoztatást nyújtson a gyermekeknek a jogaikról, hogy azok részt vehessenek az őket érintő döntésekben.

A fellépések

Az EU tizenegy fellépést javasol a gyermekjog előmozdításának és védelmének érdekében:

• a veszélyeztetett sértettek, különösen a gyermekek, védelmének erősítését célzó irányelvjavaslat elfogadása;
• a veszélyeztetett gyanúsítottakat megillető különleges biztosítékokról szóló irányelvjavaslat előterjesztése;
• a szülői felelősségre vonatkozó határozatok elismerését és végrehajtását elősegítő jogszabályok felülvizsgálata;
• az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatása alkalmazásának előmozdítása, és annak a jogi aktusok megalkotásakor a polgári és büntetőjogi jogérvényesülés terén való figyelembe vétele;
• a bírák és egyéb szakemberek uniós szintű képzésének támogatása a gyermekeknek az igazságszolgáltatásban való optimális részvétele tekintetében;
• az EU területére érkező, felnőtt kísérő nélküli, harmadik országból származó kiskorúakkal szoros kapcsolatba kerülő hatóságok képzésének javítása;
• a tagállamoknak a romák társadalmi beilleszkedése érdekében hozott intézkedései keretében a gyermekekre fordított különleges figyelem;
• az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott 116 000-ás európai hívószámú forróvonal gyors bevezetésének ösztönzése és a gyermekeltűnésekről értesítő rendszerek működőképessé tétele;
• intézkedések elfogadása a Biztonságosabb internetért program keretében a zaklatás, a szexuális célú pszichológiai manipuláció, a káros hatású tartalommal való találkozás és egyéb veszélyek ellen, amelyeknek a fiatal internethasználók ki vannak téve;
• az EU-nak a gyermekjog előmozdítására és védelmére szolgáló iránymutatásainak, valamint a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló iránymutatásainak végrehajtása a harmadik országokkal való kapcsolatokban;
• gyermekeknek szóló egységes felület létrehozása az EUROPA internetes portálon, amely lehetővé teszi számukra, hogy tájékozódjanak az Unióról és a gyermekjogokról.