RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 9 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az EU iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról

Az Európai Unió ismerteti azokat az elveket, amelyeken a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében hozott intézkedései alapulnak.

JOGI AKTUS

Az Európai Unió iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról [Hivatalos Lap C 303., 2009.12.15.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) a világ többi részével ápolt kapcsolataival mozdítja elő a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását.

Az EU olyan értékek együttesén alapul, amelyeket külkapcsolatai keretében érvényre juttat (az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke). Ezek az értékek a szabadság és a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának alapelvei.

Ezeknek az iránymutatásoknak a címzettjei az EU keretein belül tevékenykedő állami vagy nem állami szereplők (nem kormányzati szervezetek stb.).

Fegyveres konfliktusok hatásainak enyhítése

A nemzetközi humanitárius jog fegyveres konfliktus törvénye vagy a háború törvénye néven is ismert. Ez a jog valójában a hadviselés eszközeinek és módszereinek szabályozása a fegyveres konfliktusok hatásainak enyhítése céljából. A jogi elvek tiszteletben tartásának célja a népesség azon részének védelme, amely egyáltalán nem vesz részt vagy már nem vesz részt a konfliktusban (azaz a polgárok és a hadifoglyok védelme).

A nemzetközi humanitárius jog az alábbiakra alkalmazandó:

  • azokra a fegyveres konfliktusokra, amelyek több ország között vagy országon belül zajlanak, függetlenül a konfliktus eredetétől. Ugyanakkor eltérő jogi rendszerek alkalmazandók a nemzetközi fegyveres konfliktusra, valamint a belső fegyveres konfliktusra;
  • fegyveres konfliktusokhoz kötött területfoglalásokra.

Emellett a nemzetközi emberi jogi szabályok mind békeidőben, mind háborús konfliktus idején alkalmazhatók, hiszen ezek kiegészítik a nemzetközi humanitárius jogokat.

Operatív iránymutatások

Az EU elkötelezi magát a nemzetközi humanitárius jog hatékony alkalmazása mellett. A szereplőknek először részletes információkat kell gyűjteniük a konfliktusokról, majd jelentéseket, értékeléseket és ajánlásokat kell készíteniük. A szereplők a következők:

  • az európai intézmények, különösen a Tanács olyan munkacsoportjai, amelyek együttműködnek az érintett nemzetközi szervezetekkel, azaz a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC) (EN) (ES) (FR), az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) és a Nemzetközi Humanitárius Tényfeltáró Bizottsággal (IHFCC);
  • az EU misszióvezetői és az EU megfelelő képviselői (a polgári műveletek misszióvezetői, az EU katonai műveleteinek parancsnoka és a különleges képviselők). Elsődleges feladatuk a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének felderítése;
  • a Tanács nemzetközi jogi munkacsoportja (COJUR) és a Tanács egyéb érintett munkacsoportjai.

Az EU több eszközzel is rendelkezik a fellépéseihez:

  • politikai párbeszéd az EU-n kívüli államokkal konfliktushelyzetekben és békeidőben;
  • általános politikai közlemények, amelyekkel az EU állást foglal a humanitárius jog tiszteletben tartása mellett;
  • nyilvános lépések és közlemények, amelyekkel az EU elítél bizonyos helyzeteket vagy cselekedeteket;
  • korlátozó intézkedések és szankciók, amelyek azokkal az államokkal vagy egyénekkel szemben alkalmazhatók, amelyek részesei a konfliktusnak. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a nemzetközi joggal;
  • együttműködés a nemzetközi szervezetekkel;
  • válságkezelési műveletek, amelyek magukban foglalhatják a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) (EN) (FR) által vagy a háborús bűncselekmények más kivizsgálásánál használható információk gyűjtését;
  • egyedi büntetőeljárások azok ellen, akiknek felelősségük van a nemzetközi humanitárius jog megsértésében;
  • a népesség, a katonai személyzet és a rendvédelmi szervek képzése és oktatása;
  • a fegyvereladások ellenőrzése a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontnak megfelelően, amely szerint a kiviteli engedélyt ahhoz kell kötni, hogy a fegyvert importáló ország tiszteletben tartja-e az emberi jogokat.

Egyéni felelősség konfliktushelyzetben

A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének meghatározott esetei háborús bűncselekményeknek minősülnek. A háborús bűncselekményeket a népirtással és az emberiség elleni bűncselekményekkel azonos körülmények között követik el. Az EU országai felügyelik, hogy a háborús bűncselekmények felelősei saját nemzeti bíróságuk vagy egy másik állam bírósága, illetve az NBB előtt feleljenek.

Utolsó frissítés: 26.03.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére