EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) a világ többi részével ápolt kapcsolataival mozdítja elő a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását.

Az EU olyan értékek együttesén alapul, amelyeket külkapcsolatai keretében érvényre juttat (az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke). Ezek az értékek a szabadság és a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának alapelvei.

Ezeknek az iránymutatásoknak a címzettjei az EU keretein belül tevékenykedő állami vagy nem állami szereplők (nem kormányzati szervezetek stb.).

Fegyveres konfliktusok hatásainak enyhítése

A nemzetközi humanitárius jog fegyveres konfliktus törvénye vagy a háború törvénye néven is ismert. Ez a jog valójában a hadviselés eszközeinek és módszereinek szabályozása a fegyveres konfliktusok hatásainak enyhítése céljából. A jogi elvek tiszteletben tartásának célja a népesség azon részének védelme, amely egyáltalán nem vesz részt vagy már nem vesz részt a konfliktusban (azaz a polgárok és a hadifoglyok védelme).

A nemzetközi humanitárius jog az alábbiakra alkalmazandó:

• azokra a fegyveres konfliktusokra, amelyek több ország között vagy országon belül zajlanak, függetlenül a konfliktus eredetétől. Ugyanakkor eltérő jogi rendszerek alkalmazandók a nemzetközi fegyveres konfliktusra, valamint a belső fegyveres konfliktusra;
• fegyveres konfliktusokhoz kötött területfoglalásokra.

Emellett a nemzetközi emberi jogi szabályok mind békeidőben, mind háborús konfliktus idején alkalmazhatók, hiszen ezek kiegészítik a nemzetközi humanitárius jogokat.

Operatív iránymutatások

Az EU elkötelezi magát a nemzetközi humanitárius jog hatékony alkalmazása mellett. A szereplőknek először részletes információkat kell gyűjteniük a konfliktusokról, majd jelentéseket, értékeléseket és ajánlásokat kell készíteniük. A szereplők a következők:

• az európai intézmények, különösen a Tanács olyan munkacsoportjai, amelyek együttműködnek az érintett nemzetközi szervezetekkel, azaz a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC) (EN) (ES) (FR), az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) és a Nemzetközi Humanitárius Tényfeltáró Bizottsággal (IHFCC);
• az EU misszióvezetői és az EU megfelelő képviselői (a polgári műveletek misszióvezetői, az EU katonai műveleteinek parancsnoka és a különleges képviselők). Elsődleges feladatuk a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének felderítése;
• a Tanács nemzetközi jogi munkacsoportja (COJUR) és a Tanács egyéb érintett munkacsoportjai.

Az EU több eszközzel is rendelkezik a fellépéseihez:

• politikai párbeszéd az EU-n kívüli államokkal konfliktushelyzetekben és békeidőben;
• általános politikai közlemények, amelyekkel az EU állást foglal a humanitárius jog tiszteletben tartása mellett;
• nyilvános lépések és közlemények, amelyekkel az EU elítél bizonyos helyzeteket vagy cselekedeteket;
• korlátozó intézkedések és szankciók, amelyek azokkal az államokkal vagy egyénekkel szemben alkalmazhatók, amelyek részesei a konfliktusnak. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a nemzetközi joggal;
• együttműködés a nemzetközi szervezetekkel;
• válságkezelési műveletek, amelyek magukban foglalhatják a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) (EN) (FR) által vagy a háborús bűncselekmények más kivizsgálásánál használható információk gyűjtését;
• egyedi büntetőeljárások azok ellen, akiknek felelősségük van a nemzetközi humanitárius jog megsértésében;
• a népesség, a katonai személyzet és a rendvédelmi szervek képzése és oktatása;
• a fegyvereladások ellenőrzése a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontnak megfelelően, amely szerint a kiviteli engedélyt ahhoz kell kötni, hogy a fegyvert importáló ország tiszteletben tartja-e az emberi jogokat.

Egyéni felelősség konfliktushelyzetben

A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének meghatározott esetei háborús bűncselekményeknek minősülnek. A háborús bűncselekményeket a népirtással és az emberiség elleni bűncselekményekkel azonos körülmények között követik el. Az EU országai felügyelik, hogy a háborús bűncselekmények felelősei saját nemzeti bíróságuk vagy egy másik állam bírósága, illetve az NBB előtt feleljenek.