RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Unió értékeinek tiszteletben tartása és előmozdítása

Az Európai Bizottság olyan elemzési keret meghatározását javasolja, amely megszabja az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alkalmazási feltételeinek értékelését. Az e célból elfogadott közlemény célja, hogy pontosítsa a megelőzési és szankciós mechanizmusok – az Unió közös értékeinek megsértésekor vagy ennek veszélyekor való esetleges – alkalmazásának eseteit. A közlemény emellett megállapítja a megelőző fellépésként tehető intézkedéseket is.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2003. október 15.) az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéről: Az Unió alapját képező értékek tiszteletben tartása és előmozdítása [COM(2003) 606 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt, az Európai Unió (EU) alapját képező közös értékek.

Ezen elvek tiszteletben tartása az Unióhoz tartozás feltételét képezi, és az intézmények az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikkében meghatározott eszközökkel biztosítják, hogy ezeket az értékeket valamennyi tagállam tiszteletben tartsa. Így az EUSZ 7. cikke e közös értékek valamely tagállam általi megsértésének veszélye esetére megelőzési mechanizmust, míg tényleges megsértése esetére szankciós mechanizmust állapít meg.

Alkalmazási feltételek

Az EUSZ 7. cikkének alkalmazása bizonyos feltételek fennállását feltételezi:

  • a megelőzési mechanizmus esetében fenn kell hogy álljon annak „egyértelmű veszélye”, hogy a tagállam „súlyosan megsérti” a 2. cikkben említett értékeket. Ebben az esetben egyszerű eshetőségről van szó, azonban ki kell zárni a pusztán elvi szinten fennálló veszélyt. Ekkor az intézmények a jogsértés bekövetkezte előtt meghatározott eszközökkel figyelmeztetik az érintett tagállamot;
  • a szankciós mechanizmus esetében e feltétel, hogy a tagállam „súlyosan és tartósan megsérti” a 2. cikkben említett értékeket. Ebben az esetben az értékek tényleges megsértéséről van szó, és a jogsértésnek tartósnak kell lennie.

Az értékek megsértésének mindkét esetben súlyosnak kell lennie. Ezt a kritériumot a jogsértés tárgya (például az érintett lakosság) és eredménye függvényében kell értékelni (egyetlen közös érték megsértése is elegendő a mechanizmus alkalmazásához, de több érték megsértése a jogsértés súlyosságára utal).

Az EUSZ 7. cikke kizárólag a rendszerszintű problémát jelentő jogsértésekre alkalmazandó, így nem vonatkozik az egyedi jogsértésekre, amelyek a nemzeti, európai és nemzetközi bíróságok hatáskörébe tartoznak.

Végrehajtás

Az EUSZ 7. cikke szabad mérlegelési jogkört ad a Tanácsnak és az Európai Tanácsnak annak megállapítása tekintetében, hogy fennáll-e az alapvető jogok megsértése vagy ennek kockázata. A Tanács emellett szankciókat is kiszabhat, ez azonban nem kötelező. A Tanács és az Európai Tanács hatáskörei az Európai Parlament demokratikus ellenőrzése alá tartoznak; ez utóbbi intézménynek jóvá kell hagynia a határozataikat. Az Európai Bíróság azonban kizárólag az eljárás felett gyakorol felügyeletet.

Megelőzés

Az Európai Parlament éves jelentést készít az Unióban az alapvető jogok helyzetéről; e jelentés segítségével elkészíthető az uniós országok pontos állapotfelmérése. Emellett több forrás is rendelkezésre áll (nem kormányzati szervezetek, regionális és nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlata, nemzetközi szervezetek stb.). A Bizottsághoz és a Parlamenthez benyújtott egyéni panaszokból szintén információk nyerhetők a polgárok alapvető jogokkal kapcsolatos aggodalmairól.

Ezenkívül a Bizottság kiemeli a független alapjogi szakértői hálózat és az általa készített éves jelentések szerepét. A hálózatot azóta beolvasztották a 2007-ben létrehozott Európai Alapjogi Ügynökségbe, amely minden évben jelentést készít az Unióban az alapvető jogok helyzetéről.

A Bizottság emellett évente jelentést készít az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról. Az első jelentés a 2010. évre vonatkozik. E nyomon követéssel felderíthetők azok a helyzetek, amelyek az alapvető jogoknak az EUSZ 7. cikkében említett megsértéséhez vezethetnek.

Ha a Bizottság az EUSZ 7. cikkének valamely tagállammal szembeni alkalmazását javasolja, ez előbbi intézmény az eljárás valamennyi szakaszában együttműködik a többi intézménnyel, különösen az Európai Parlamenttel, valamint az érintett tagállammal. Az informális kapcsolatfelvétel segítségével elvégezhető a helyzet elemzése, és beszerezhető az érintett ország véleménye.

Az ezt kiegészítő információcsere érdekében a Bizottság emellett javasolja az Európa Tanáccsal, és különösen az emberi jogi biztossal való kapcsolatfelvételt. Ugyanezen elvet követve ki kell alakítani a civil társadalommal (különösen az alapvető jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel) való folyamatos és rendszeres párbeszédet. Sokszor az Unión kívüli fellépésnek köszönhető, hogy a nyilvánosság figyelmét felhívják az esetleges jogsértésekre.

A Bizottság véleménye szerint végül a nyilvánosságot célzó figyelemfelhívó és oktatási politikát kell kialakítani az alapvető jogok területén.

Háttér

Az Unió utólagos fellépésének lehetőségét az Amszterdami Szerződés (1997) vezette be a közös értékek valamely tagállam általi súlyos és tartós megsértése esetére. Ezt a Nizzai Szerződés (2001) egészítette ki a megelőzési mechanizmussal az értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye esetére. A Lisszaboni Szerződés (2007) ezután néhány eljárásjogi módosítást vezetett be.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2011. március 30.) – 2010. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról [COM(2011) 160 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 25.10.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére