RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az EU bizonytalan helyzetekre adott válaszai

Ez a közlemény javaslatot tesz az Európai Unió harmadik országokbeli bizonytalan helyzetekre vonatkozó közösen megállapított és egyeztetett válaszadási stratégiájára. A stratégia alapja a politikai, diplomáciai, humanitárius, fejlesztési és biztonsági szinten az EU rendelkezésére álló különböző eszközök hatékonyabb használata.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. október 25.) – Az EU bizonytalan helyzetekre adott válaszai felé – a fenntartható fejlődés, stabilitás és béke érdekében történő, nehéz körülmények közötti kötelezettségvállalásról [COM(2007) 643 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A bizonytalan helyzetek jelentős mértékben gátolják a fenntartható fejlődést, a regionális stabilitást és a nemzetközi biztonságot. A bizonytalan helyzetek több tényezőből fakadnak, ilyen például a gazdaság szerkezeti bizonytalansága, a demokratikus kormányzás bizonyos hiányosságai, a környezet károsodása vagy a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés nehézsége. Ilyen helyzetekben az állam nem hajlandó vagy nem képes teljesíteni kötelezettségeit a szolgáltatásnyújtás, az erőforrásokkal való gazdálkodás, a jogállamiság, a népesség biztonsága, valamint az állampolgárok jogainak és szabadságának védelme és fejlesztése terén.

Az EU, mint fő humanitárius segítségnyújtó és fejlesztési támogató, valamint mint a nemzetközi politikai és biztonsági ügyek fontos szereplője, különös felelősséggel bír a bizonytalan helyzetekre adott válaszok tekintetében.

A bizonytalan helyzetek megelőzése érdekében korai előrejelző, elemzési, nyomon követési és értékelési eszközök állnak rendelkezésre. A megelőző intézkedések végrehajtásában fontos szerepet játszanak a fejlesztési együttműködések és a politikai eszközök. Egyrészt a fejlesztési együttműködések szembeszállnak a bizonytalanság alapvető okaival. Ebben az összefüggésben az országstratégiai dokumentumok erősítendő potenciált jelentenek. Másrészt a politikai párbeszéd, amely az EU és a harmadik országok közötti együttműködési megállapodások fontos eleme, segíthet a bizonytalan helyzetből való tartós kilábalásra irányuló nemzeti stratégiák kialakításában.

A bizonytalan helyzetekre adott válaszokat mindenekelőtt a hosszú távú fejlesztési együttműködések biztosítják, mégpedig az országstratégiai dokumentumok segítségével. Azokban az esetekben, ahol ez már nem lehetséges a helyzet romlása miatt, az EU politikai és diplomáciai eszközöket alkalmaz. Végül, amikor a bizonytalan helyzeteknek humanitárius következményei is vannak, az EU humanitárius segítséget nyújt.
A bizonytalan helyzetre adott válasznak igazodnia kell az érintett ország helyzetéhez, hosszú távra szóló stratégiai válaszadásra koncentrálva, és a kezdeti válaszadási stratégiáknak a lakosság, főként a legsebezhetőbb csoportok azonnali szükségleteire kell irányulniuk. El kell kerülni továbbá a segélyezés szempontjából mellőzött területek kialakulását az intézkedések komplementaritására való törekvéssel az EU magatartási kódexe alapján, és a humanitárius segítségnyújtás keretében az elfelejtett válságok értékelésének módszere alapján. További egyeztetés szükséges az EU-n belül is.

A válság utáni fázis kezelését „A gyorssegély, a helyreállítás és a fejlesztés közötti kapcsolatok” (LRRD) stratégiai keret biztosítja, amelynek célja a gyorssegélyek visszavonása és fejlesztési tevékenységgé alakítása közötti szinergia megteremtése. A Bizottság hangsúlyozza a keret tökéletesítésének szükségességét főképpen az irányításnak, az intézményi fejlesztésnek és a biztonságnak a keretbe történő integrálásával.

Az EU-nak a bizonytalanságra adott válaszában jobban össze kell hangolnia a rendelkezésére álló eszközöket, azaz a közösségi eszközöket, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) mechanizmusait, valamint a tagállamok bilaterális segélyeit. Fejlesztenie kell a meglévő pénzügyi eszközök, azaz az alábbiak közötti szinergiát:

  • az Európai Fejlesztési Alap (EFA), amely rugalmas mechanizmusokat finanszíroz a vészhelyzeteket követő tevékenységek és a fejlesztési szakaszba való átmenet számára;
  • a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI), amelyek olyan különleges sürgősségi eljárásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az átmenetet a fejlesztéshez, valamint olyan speciális intézkedéseket, amelyek akkor hajtandók végre, ha a stabilitási eszköz és humanitárius segítségnyújtás nem tud beavatkozni;
  • stabilitási eszköz, amely válsághelyzetekben és kialakulóban lévő válságok, a válságokat követő kezdeti politikai stabilizáció és természeti katasztrófákat követő gyors helyreállítás esetén alkalmazható;
  • humanitárius segítségnyújtási eszköz, amelyet akkor alkalmaznak, ha a válsághelyzeteknek humanitárius következményei vannak, függetlenül a helyzet bizonytalanságának mértékétől és a válság okaitól;
  • a „fejlesztésben részt vevő nem állami szereplők és helyi hatóságok” tematikus program és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), amelyek olyan szituációkra alkalmazható eljárásokat tartalmaznak, amelyek kedvezőtlenek a részvételi fejlesztés vagy az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából. Az EIDHR különlegessége, hogy a partnerországok kormányainak jóváhagyása nélkül is képes tevékenységeket támogatni, ami bizonytalansági helyzetekben nagy jelentőséggel bír;
  • a költségvetés-támogatás, amelyet a Bizottság gyakran alkalmaz a konfliktus utáni égető pénzügyi szükség enyhítésére, kulcsfontosságú állami funkciók konszolidálására és a társadalmi stabilitás fenntartására.

Végül a Bizottság a következő lépéseket javasolja:

  • a bizonytalan államokban és helyzetekben történő megfelelő nemzetközi fellépés alapelveinek (DE ) (EN ) (ES ) (FR ) jóváhagyása és alkalmazása, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) dolgozott ki;
  • a bizonytalansággal kapcsolatos kérdések szisztematikusabb beillesztése a bizonytalanság jeleit mutató partnerországokkal folytatott politikai párbeszédbe;
  • a kockázatelemzések és kapcsolódó EU-válaszok rendszeres cseréje a helyszíni találkozókon és a székhelyeken is;
  • a kétoldalú és közösségi segélyezési lehetőségek számbavétele, különös tekintettel a közösségi fellépések és a KKBP/EBVP fellépései, a stabilitási eszköz, az afrikai békefenntartási mechanizmus és a hosszú távú együttműködési eszközök közötti komplementaritásra;
  • a kormányzás, a konfliktus- és a katasztrófa-megfigyelés értékelési és elemzési eszközeinek felülvizsgálata;
  • a költségvetés-támogatási mechanizmus javítása, beleértve a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködést is;
  • az ENSZ-szel és a többi multilaterális szervezettel való partnerség erősítése.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései az EU bizonytalan helyzetekre adott válaszaival kapcsolatban. Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa – 2007. november 19. [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Tanács az EU nevében többek között jóváhagyja a bizonytalan államokban és helyzetekben történő nemzetközi kötelezettségvállalás alapelveit és felkéri a Bizottságot, hogy 2009-ben mutassa be a következtetéseken alapuló végrehajtási tervét.

Utolsó frissítés: 31.01.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére