A versenyképesebb európai védelmi iparért

A tagállamok maguk felelősek a védelmük és biztonságuk alapvető érdekeinek védelméért. Az ágazat túléléséhez azonban elengedhetetlen egy európai szintű stratégia. A Bizottság az alábbiakban az európai védelmi ipar versenyképességének javítására irányuló ajánláskészletet mutat be.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2007. december 5-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Stratégia az erősebb és versenyképesebb európai védelmi iparért [COM(2007) 764 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közös biztonság- és védelempolitikának (KBVP) erős európai védelmi iparra van szüksége. Az ágazat teljesítményét és versenyképességét azonban nem megfelelő politikai és jogi keret gátolja, amely bürokráciát és kettősségeket generál, gátolja az innovációt és rendkívüli mértékben növeli az árakat. Például a közbeszerzés terén az egymással párhuzamosan különböző nemzeti szabályozások, valamint a védelmi áruk és részegységek Unión belüli forgalmazásának lassú engedélyeztetési eljárásai, az információ megosztásának hiánya stb. mind akadályozza az ágazat versenyképességét. Az európai védelmi ipar versenyképességének javítása érdekében a Bizottság az alábbiakban több ajánlást mutat be.

A védelmi termékek belső piacának működését javító politikai irányvonalak

A belső védelmi piac működésének javítása érdekében a Bizottság két irányelv elfogadását javasolja a tagállamok számára. Az első irányelv célja, hogy a fölösleges papírmunka kiküszöbölésével könnyítse meg a védelmi termékek Unión belüli transzferét (DE) (EN) (FR). Az irányelv tehát lehetővé fogja tenni a szóban forgó termékek Unión belüli kereskedelmét gátló akadályok csökkentését, mégpedig azáltal, hogy jelentősen leegyszerűsíti azokat a nemzeti engedélyezési eljárásokat és adminisztratív intézkedéseket, amelyek egyes vállalkozásokat költségességük és terjedelmességük miatt tartanak vissza. A második irányelv célja a védelmi beszerzések (DE) (EN) (FR) terén folytatott verseny megnyitásának és feltételeinek javítása. A tagállamok ugyanis igen gyakran hivatkoznak az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkére. Ez a cikk lehetővé teszi számukra, hogy az alapvető biztonsági érdekeik veszélyeztetettsége esetén eltérjenek a közösségi szabályoktól. Ez az irányelv tehát lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok védelmi piacain megfelelően létrejöjjön az Európán belüli verseny.

E jogalkotási kezdeményezéseken kívül a Bizottság egy teljes intézkedéssorozatot tervez, többek között az alábbi intézkedéseket:

• egy közös szabványokat tartalmazó kézikönyv használata a piacok megnyitásának elősegítése érdekében;
• az érzékeny információk tagállamok és vállalkozások közötti cseréjét lehetővé tevő jelenlegi információbiztonsági mechanizmus tanulmányozása annak értékelése érdekében, hogy érdemes-e európai rendszert bevezetni;
• a külföldi beruházások ellenőrzésére irányuló tanulmány elindítása a védelmi szempontból stratégiai vállalkozásokon belül;
• a Bizottság rendelkezésére álló jogi eszközök alkalmazása a védelmi piacokon folytatott tisztességes verseny biztosítása érdekében.

Az általános koordináció javítása

A Bizottság az Európai Védelmi Ügynökséggel (EVÜ) együttműködésben oly módon kívánja ösztönözni a tagállamokkal folytatott és a tagállamok közötti általános koordináció fokozását, hogy a fegyveres erők szükséges fegyverrendszereinek előállítása a legjobb teljesítményszint mellett történjen és jövedelmező legyen. A tagállamok közötti koordináció három területen javítható: a katonai felszerelések iránti kereslet összehangolása, a kutatás és a technológiafejlesztés, végezetül pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása.

A tagállamoknak érdeke, hogy – szinergiák megvalósítása érdekében – koordinálják beruházásaikat és összehangolják a keresletet. Ezt megvalósíthatják fejlesztési és beszerzési programjaik időzítésének kiigazításával és a tagállami beruházásokra vonatkozó információk összegyűjtésével.

A védelmi ágazat technológiaintenzív ágazat. Márpedig Európában a kutatási beruházások széttöredezettek, ami kettősségekhez és a szűkös erőforrások elpazarolásához vezet. Tehát minden szinten célszerű a kutatási törekvések egyesítése és az erőforrások hálózatba szervezése. A védelmi területen folytatott kutatás továbbá számos egyéb területre is átterjed, és növekedést teremt a polgári ágazatokban. A polgári ágazat is nagymértékben hozzájárul a védelmi ágazathoz. A Bizottság következésképp azt ajánlja, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt szinergiákat kell keresni a katonai és a polgári kutatási programok között. A Bizottság továbbá biztonságkutatási tárgyú egyedi programot folytat.

Végezetül erősíteni kell az ágazatban működő kkv-k pozícióját. A kkv-k számára előnyös lehet a két fent hivatkozott irányelv, de más kezdeményezések is, köztük a hetedik kutatási keretprogram, sőt az EVÜ kidolgozott bevált gyakorlatok kódexe és internetes portál (DE) (EN) (FR) is.

Az Európában zajló kiigazítási és modernizációs folyamat kísérő politikákkal történő támogatása

Az iparpolitikán kívül más politikák is ösztönzőleg hathatnak a védelmi ágazatra. Ennélfogva a külföldi piacok megnyitása elengedhetetlen az európai ipar versenyképességéhez. Annak érdekében, hogy javuljon az európai ipari vállalkozások amerikai piachoz való – gyakorlatilag nem létező – hozzáférése, az európai védelmifelszerelés-iparnak képesnek kell lennie arra, hogy az innováció és a minőség tekintetében az amerikai versenytársak egyenrangú fele legyen. Nem szabad figyelmen kívül hagyni más, a feltörekvő gazdaságokból származó szereplőket sem, akiknek az esetében a verseny tétjét és a piacaikra való bejutást kell elemezni.

A védelmi ágazaton belüli piacok integrációjának megerősödése továbbá strukturális változásokat és szerkezetátalakításokat eredményezhetne. Ezeket az esetleges strukturális változásokat előre kell jelezni és támogatni kell, például aktív társadalmi párbeszéddel. A strukturális alapok, és különösen az Európai Szociális Alap lehetővé teszik e változások pénzügyi kezelését.

Végezetül javítani kell az európai védelmi ipari piacirányítást. A közleményben ismertetett három versenyfokozó intézkedés maximális kihasználása érdekében valamennyi érdekelt féllel – különösen a tagállamok illetékes szerveivel és az EVÜ-vel – strukturált párbeszédet kell folytatni. Az Uniónak továbbá létre kellett hoznia a védelmi ágazatot érintő kihívásokkal és alapvető kérdésekkel kapcsolatos eszmecserére szolgáló, európai szintű mechanizmust (Think-Tank).

Utolsó frissítés: 14.03.2008