RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzése

Az élelmiszer-higiéniai szabályozás („higiéniai csomag”) felülvizsgálatának keretében az Európai Unió meghatározza az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének közösségi keretét, és megállapítja a friss húsra, a kagylókra, a tejre és tejtermékekre vonatkozó különleges szabályokat.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közösségbeli létesítményekben és a behozott termékeken el kell végezni a jelenlegi rendeletben előírt ellenőrzéseket.

KÖZÖSSÉGBELI LÉTESÍTMÉNYEK

A hatáskörrel rendelkező hatóságok azokat a létesítményeket engedélyezik, amelyek az élelmiszer-higiénia tekintetében betartják a közösségi előírásokat.

Az élelmiszeripari vállalkozóknak minden, az ellenőrzés végrehajtásához szükséges segítséget meg kell adniuk a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, többek között biztosítaniuk kell a helyiségekhez való hozzáférést, valamint rendelkezésre kell bocsátaniuk a dokumentumokat és nyilvántartásokat.

A hatósági vizsgálatok magukban foglalják a helyes higiéniai gyakorlatok és a HACCP-alapelvek (veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) felülvizsgálatát, valamint olyan különös felülvizsgálati feladatokat, amelyek követelményeit az egyes ágazatok (friss hús, kagylók, halászati termékek, tej és tejtermékek) határozzák meg.

FRISS HÚS

Hatósági állatorvos

A hatósági állatorvost a hatáskörrel rendelkező hatóság jelöli ki, és megfelelő szakmai képesítéssel rendelkezik, amelyet a szakterületéhez kapcsolódó alkalmassági vizsgával bizonyít. A hatósági állatorvos az alábbiakat ellenőrzi:

  • a helyes higiéniai gyakorlatok (a gazdaság szervezetének és berendezéseinek karbantartása, a gazdaság higiéniája, tárgyi és személyi higiénia a gazdaságban, az emberi fogyasztásra alkalmatlan állati melléktermékek kezelése stb.) folyamatos alkalmazása;
  • a HACCP-alapú eljárások, elsősorban a következők tekintetében: az állati eredetű termékek megfelelnek a mikrobiológiai kritériumoknak, nem találhatók bennük tiltott anyagok, szennyező anyagok és a vonatkozó határértéket meghaladó mennyiségű vegyszermaradványok, nem tartalmaznak fizikai veszélyeket, például idegen testeket, nem tartalmaznak kórbonctani rendellenességeket vagy elváltozásokat, valamint szennyeződést.

A hatósági állatorvosi vizsgálat a következőkre terjed ki:

  • az élelmiszerláncra vonatkozó információk, amelyek egészségügyi adatokkal szolgálnak a vágóhídra küldött vagy szánt állatokról;
  • levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálat (a vadak kivételével). Ezt a vizsgálatot a vágóhídra való megérkezést követő 24 órán belül és a levágást megelőző 24 órán belül valamennyi állaton el kell végezni. A hatósági állatorvos megállapítja, hogy láthatók-e az állaton az állatjólét veszélyeztetésének, illetve bármely olyan állapotnak a jelei, amely káros hatással lehet az emberi vagy állati egészségre;
  • az állatok jóléte a szállítás és a vágás idején;
  • levágást követő húsvizsgálat. Az állati testeken és belső szerveken a levágást követően kötelező vizuális vizsgálatot, illetve metszéseket kell végezni. A végső diagnózis felállítása vagy valamely állatbetegség vagy más olyan tényező megállapítása érdekében, amelyek miatt a hús emberi fogyasztásra alkalmatlan, a hatósági állatorvos kiegészítő vizsgálatot is végezhet, és tudományos vagy laboratóriumi elemzéshez mintát vehet. Megfelelő óvintézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy a hús a vizsgálat során ne szennyeződjön;
  • különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok A fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról (TSE-k) szóló közösségi jogszabállyal összhangban a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat eltávolítják, elkülönítik, és adott esetben megjelölik;
  • laboratóriumi vizsgálatok. A hatósági állatorvos mintavételt végez annak érdekében, hogy megállapítsa zoonózisok, TSE-k, más betegségek vagy tiltott szerek esetleges jelenlétét;
  • vágóállatok, tenyésztett nagyvadak és nagyvadak állat-egészségügyi jelölése. A levágást követő húsvizsgálat után az emberi fogyasztásra alkalmas húsokon festékkel vagy égetéssel állat-egészségügyi jelölést helyeznek el. A jelölésnek ovális alakúnak, olvashatónak, letörölhetetlennek és az ellenőrző hatóságok számára jól láthatónak kell lennie, amely feltünteti többek között a származási országra, valamint a létesítmény engedélyezési számára vonatkozó információkat. A hús és a gyűjtőcsomagolás típusától függően a jelölés formájára és tartalmára különleges rendelkezések vonatkoznak.

A vizsgálat eredményeit írásban rögzítik, és feltöltik a megfelelő adatbázisokba. Probléma esetén tájékoztatni kell a húsfeldolgozó létesítmény üzemeltetőjét, a hatáskörrel rendelkező hatóságot és az elsődleges termelésért felelős vállalkozót. Az esetleges fertőző kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében a hatósági állatorvos megteszi a szükséges intézkedéseket.

Az ellenőrzéseket követő döntések

Amennyiben a vizsgálat hiányosságokat vagy szabálytalanságot állapít meg, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ezek többek között a következők:

  • az élelmiszerláncra vonatkozó információkkal kapcsolatos döntések. Nem szabad az állatokat – későbbi emberi fogyasztás céljából – levágásra átvenni, ha: olyan területről származnak, amelyre szállítási tilalom vonatkozik, ha nem tartották be az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos előírásokat, vagy ha az emberi vagy állati egészségre kockázatot jelentő állapot áll fenn. Amennyiben az üzemeltető által szolgáltatott, az állatokat kísérő információk nem felelnek meg a valóságnak, a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseket tehet ellene, például megvizsgálhatja az üzemeltető kiadásait;
  • az élő állatokkal kapcsolatos döntések. Amennyiben az állat azonossága nem állapítható meg, azt elkülönítve kell leölni és emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani. Ugyanez vonatkozik a fertőző kórbonctani kockázatot jelentő állatokra is. Ezeken vágás előtt alapos vizsgálatot kell végezni. Ezenfelül a hatósági állatorvos felügyeli a bizonyos betegségek (TSE, brucellózis, gümőkór, szalmonellózis) felszámolását szolgáló program keretében levágott állatok leölését;
  • az állatjólétre vonatkozó döntések. A hatósági állatorvos gondoskodik róla, hogy a szállítás és a levágás során tiszteletben tartsák az állatjóléti szabályokat, és adott esetben megteszi a szükséges javító intézkedéseket;
  • a húsra vonatkozó döntések. A húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Ilyen hús többek között az, amely olyan állatokból származik, amelyeken nem végeztek levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálatot (az elejtett vadak kivételével), amelyek belső szervein nem végeztek levágást követő húsvizsgálatot, amelyek levágás előtt elhullottak, halva születtek, nem születtek meg, vagy hét napos életkor alatt vágták le őket, amelyek valamely bejelentési kötelezettséggel járó betegség által érintettek, illetve azok a húsok, amelyek nem felelnek meg a mikrobiológiai és radioaktivitásra vonatkozó kritériumoknak, illetve a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, vegyszerek vagy állatgyógyászati készítmények maradványait. Ezenkívül az állatorvos követelményeket írhat elő a vágóhídon kívüli kényszervágáson átesett állatokból származó hús felhasználására vonatkozóan.

Felelősségek és az ellenőrzések gyakorisága

A nemzeti hatóság szavatolja a húsfeldolgozó vállalkozások megfelelő hatósági ellenőrzését. A hatósági ellenőrzések jellegét és gyakoriságát az emberi és állati egészségre gyakorolt veszélyek, valamint az állatjóléti szempontok rendszeres értékelését figyelembe véve kell meghatározni. Elsősorban gondoskodni kell arról, hogy a vágóhidakon a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálat és a levágást követő húsvizsgálat során legalább egy hatósági állatorvos végig jelen legyen. Ez az előírás egyes létesítmények, illetve a vadak feldolgozása esetén rugalmasan alkalmazható.

Hatósági ellenőrzést az végezhet, aki meghatározott számú szakmai képesítéssel rendelkezik. Az állatorvosnak sikeresen teljesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóság által szervezett vizsgát, amely megerősíti, hogy a jelölt rendelkezik a szakmai feladatai gyakorlásához szükséges ismeretekkel (ezek többek között a nemzeti és közösségi egészségügyi jogszabályok, a helyes higiéniai és kulturális gyakorlatok, a HACCP-alapelvek, valamint a járványtannal és a TSE-kkel kapcsolatos vonatkozó szempontok). Ezenfelül minden állatorvosnak 200 órányi gyakorlati képzésen kell részt vennie, mielőtt önállóan kezdene dolgozni.

A hatósági állatorvost vizsgálati munkájában a felügyelete alá helyezett hatósági segédszemélyzet segítheti. A segédszemélyzet tagjainak feladatköre pontosan meghatározott, és előzetesen (legalább 500 óra elméleti és legalább 400 óra gyakorlati) képzésben kell részt venniük, amely a szakterületükhöz kapcsolódó valamennyi kérdésre kiterjedő sikeres alkalmassági vizsgával válik érvényessé.

Ezenfelül a tagállamok a baromfik és nyúlfélék vágását végző vágóhidak személyzetét is felhatalmazhatják a hatósági segédszemélyzet hatáskörébe tartozó feladatok ellátására. A személyzetnek előzetesen különleges képzésben kell részt vennie.

ÉLŐ KAGYLÓK

A hatáskörrel rendelkező hatóságnak meg kell állapítania a kagylók termelési és átmosó területeinek helyeződését és határait. Azok a termelési területek, ahonnan engedélyezik a kagylók begyűjtését, három kategóriába sorolhatók:

  • A osztályba tartozó területek: olyan területek, amelyekről az élő kagylók közvetlen emberi fogyasztásra gyűjthetők be;
  • B osztályba tartozó területek: olyan területek, amelyekről a kagylók begyűjthetők, de azokat csak tisztító központban való kezelést, illetve átmosást követően lehet emberi fogyasztás céljára forgalomba hozni;
  • C osztályba tartozó területek: olyan területek, amelyekről a kagylók begyűjthetők, de azokat csak hosszan tartó átmosást követően lehet emberi fogyasztás céljára forgalomba hozni;

A besorolás megállapításához a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartást készít az emberi és állati eredetű szennyezési forrásokról, megvizsgálja az év különböző időszakaiban kibocsátott szerves szennyező anyagok mennyiségét, és e szennyező anyagok körforgásának jellemzőit. Megállapít egy mintavételi programot, amelynek keretében ellenőrzi a kagylók mikrobiológiai minőségét, valamint toxintermelő planktonok és szennyező vegyi anyagok jelenlétét. A program az ellenőrzések gyakoriságát meghatározó mintavételi tervek alapján készül.

Ha a mintavétel eredményéből megállapítható, hogy az érintett termelési terület nem felel meg az alapvető egészségügyi előírásoknak, a kagylók gyűjtése erről a területről tilos. A termelési terület újbóli megnyitásához két, 48 óra időközzel végzett egymást követő vizsgálat szükséges.

A termelési és átmosó területek megfigyelése mellett laboratóriumi vizsgálatokat is magában foglaló ellenőrzési rendszert kell kialakítani annak ellenőrzése érdekében, hogy betartják-e a végtermékekre vonatkozó követelményeket.

HALÁSZATI TERMÉKEK

Az általános ellenőrzéseken túl a halászati termékek esetében a kirakodáskor és az első értékesítéskor, az árveréseken vagy nagybani piacokon is végeznek hatósági ellenőrzést. Ezek az ellenőrzések többek között az alábbiakat foglalják magukban:

  • érzékszervi ellenőrző vizsgálatok;
  • a teljes illó bázikus nitrogén szintjének vizsgálata;
  • hisztaminszint-ellenőrző vizsgálatok;
  • a szennyező anyagok szintjének ellenőrző vizsgálata;
  • mikrobiológiai vizsgálatok;
  • parazitaszűrő-vizsgálatok;
  • mérgező vagy biotoxinokat tartalmazó halak jelenlétének ellenőrzése.

Azok a halászati termékek, amelyeknek érzékszervi, vegyi vagy mikrobiológiai vizsgálata kimutatja, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak az emberi egészségre veszélyes anyagokat, emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősülnek.

TEJ ÉS TEJTERMÉKEK

A közös követelményeken kívül a tej és tejtermékek esetében különleges ellenőrzéseket kell végezni:

  • a termelő gazdaságokban végzett ellenőrzés. Az állatokon rendszeres állatorvosi ellenőrzéseket kell végezni a nyerstej termelésére vonatkozó szabályok (az állatok egészségi állapota, állatgyógyászati készítmények használata) betartásának biztosítása érdekében;
  • a nyerstej ellenőrzése begyűjtéskor. A hatáskörrel rendelkező hatóság a nyerstejre vonatkozó előírások betartását biztosító ellenőrzési rendszert hoz létre. Amennyiben a nyerstej nem tesz eleget az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, a hatóság felfüggesztheti az érintett tej szállítását, és kötelezheti az üzemeltetőt, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket.

HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK BEHOZATALA

A Bizottság, amelynek munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti, összeállítja azon harmadik országok vagy a harmadik országok azon területeinek jegyzékeit, ahonnan az állati eredetű termékek behozatala megengedett. Valamely harmadik ország csak akkor szerepel az ilyen jegyzékeken, ha az adott ország biztosítja a megfelelő garanciákat, és ha az országban közösségi ellenőrzés történt.

A Bizottság továbbá azon létesítményekről is jegyzéket készít, amelyekből az állati eredetű termékek behozatala vagy feladása megengedett. Valamely létesítményt kizárólag akkor lehet ilyen jegyzékbe felvenni, ha a származás szerinti harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága biztosítja, hogy az említett létesítmény megfelel a vonatkozó közösségi követelményeknek. E garanciák érvényességét rendszeres közösségi ellenőrzések keretében vizsgálják.

HÁTTÉR

Ez a rendelet a „higiéniai csomag”, az élelmiszer-higiéniai szabályok meghatározásáról szóló jogszabályokat tartalmazó csomag részét képezi. A csomag ezen rendeleten túl az alábbiakat tartalmazza:

  • a 852/2004/EK rendelet, amely meghatározza az elérendő élelmiszer-biztonsági célokat, míg az élelmiszer-biztonság szavatolása érdekében végrehajtandó biztonsági intézkedések elfogadását az élelmiszer-ipari vállalkozókra bízza;
  • az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendelet, amelynek célja az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy magas szintű védelmének biztosítása;

Ezenkívül az élelmiszer-higiéniára vonatkozó közösségi szabályozást a következő jogi aktusok egészítik ki:

  • az élelmiszerjog általános elveiről szóló 178/2002/EK rendelet. A rendelet ismerteti az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárásokat, és létrehozza az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot;
  • a 882/2004/EK rendelet, amely átalakítja az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzését, integrált ellenőrzést teremtve ezáltal a termelés valamennyi szakaszában és valamennyi ágazatban;
  • a 2002/99/EK irányelv, amely megállapítja az állati eredetű termékek forgalomba hozatalának feltételeit, valamint az állat-egészségügyi korlátozás alá tartozó harmadik országokból vagy régiókból érkező termékekre vonatkozó korlátozásokat.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
854/2004/EK rendelet

2004.5.20.

HL L 139., 2004.4.30.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
882/2004/EK rendelet

2004.5.20.

HL L 165., 2004.4.30.

219/2009/EK rendelet

2009.4.20.

HL L 87., 2009.3.31.

A 854/2004/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A MELLÉKLETEK MÓDOSÍTÁSA

I. melléklet – Friss hús
2074/2005/EK rendelet [Hivatalos Lap L 338., 2005.12.22.];
2076/2005/EK rendelet [Hivatalos Lap L 338., 2005.12.22.];
1663/2006/EK rendelet [Hivatalos Lap L 320., 2006.11.18.];
1791/2006/EK rendelet [Hivatalos Lap L 636., 2006.12.20.];
1021/2008/EK rendelet [Hivatalos Lap L 277., 2008.10.18.].

II. melléklet – Élő kagylók
2074/2005/EK rendelet [Hivatalos Lap L 338., 2005.12.22.];
1021/2008/EK rendelet [Hivatalos Lap L 277., 2008.10.18.];
505/2010/EU rendelet [Hivatalos Lap L 149., 2010.6.15.].

III. melléklet – Halászati termékek
2074/2005/EK rendelet [Hivatalos Lap L 338., 2005.12.22.];
1021/2008/EK rendelet [Hivatalos Lap L 277., 2008.10.18.].

IV. melléklet – Nyerstej, kolosztrum, tejtermékek és kolosztrumalapú termékek
1663/2006/EK rendelet [Hivatalos Lap L 320., 2006.11.18.].

VI. melléklet – A behozatalt kísérő bizonyítványokra vonatkozó követelmények
1663/2006/EK rendelet [Hivatalos Lap L 320., 2006.11.18.].

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK, 853/2004/EK és 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatokról [COM(2009) 403 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Bizottság számba veszi a fenti rendeletek alkalmazása során nyert tapasztalatokat. Bemutatja a 2006, 2007 és 2008 során az élelmiszer-higiéniai csomag végrehajtása kapcsán az érintett szereplők által elért eredményeket és a felmerült nehézségeket. A jelentés végkövetkeztetése szerint minden tagállam megtette a szükséges irányítási és ellenőrzési lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a rendelkezések betartását, mindazonáltal a végrehajtás terén még további fejlődésre van szükség. A megkérdezettek a főbb nehézségeket az alábbiakkal kapcsolatban azonosították:

  • az élelmiszer-higiéniai rendeletek hatálya alóli egyes mentességek;
  • a rendeletekben rögzített bizonyos fogalommeghatározások;
  • az állati eredetű élelmiszerek kezelésével foglalkozó létesítmények engedélyezésének és az ilyen élelmiszerek jelölésének bizonyos gyakorlati vonatkozásai;
  • az egyes élelmiszerekre vonatkozó behozatali rendszer;
  • bizonyos élelmiszer-ipari vállalkozásokban a HACCP-alapú (veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) eljárások végrehajtása, és
  • bizonyos ágazatokban a hivatalos ellenőrzések végrehajtása.

Ez a jelentés nem javasol részletes megoldásokat. A feltárt nehézségek fényében azonban a Bizottság meg fogja fontolni, hogy szükség van-e az élelmiszer-higiéniai csomag javítására irányuló javaslatok előterjesztésére.

Utolsó frissítés: 28.09.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére