RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Állati eredetű élelmiszerek higiéniája

Az élelmiszer-higiéniai jogszabályok („higiéniai csomag”) felülvizsgálatának keretében ez a rendelet megállapítja az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályait, amellyel célja az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy magas szintű védelmének biztosítása.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt állati eredetű élelmiszerek mikrobiológiai és kémiai veszélyeket hordozhatnak magukban. E veszélyek különleges higiéniai szabályok meghatározását teszik szükségessé, amelyek a közegészségügy magas szintű védelmének biztosítása mellett lehetővé teszik a belső piac létrehozásának előmozdítását. Ezek a szabályok kiegészítik az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet előírásait, amelyek többek között a vállalkozók engedélyezését érintik.

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

E rendelet rendelkezéseit a feldolgozatlan és feldolgozott állati eredetű termékekre kell alkalmazni, ugyanakkor – kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában – nem vonatkozik a növényi eredetű termékeket és feldolgozott állati eredetű termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerekre. E rendelkezéseket továbbá nem kell alkalmazni a kiskereskedelemre, illetve a magáncélú házi felhasználásra történő elsődleges termelésre sem, amelyek esetében elegendő az imént említett, élelmiszer-higiéniáról szóló rendelet rendelkezéseinek betartása.

A létesítmények nyilvántartásba vétele és engedélyezése

Az állati eredetű termékekkel foglalkozó létesítményeket a tagállamuk illetékes hatóságának nyilvántartásba kell vennie és adott esetben engedélyeznie kell. Ez az engedélyezési követelmény nem vonatkozik azokra a létesítményekre, amelyek kizárólag elsődleges termelést, szállítási tevékenységeket, szabályozott hőmérsékletű tárolási feltételeket nem igénylő termékek tárolását vagy egyéb olyan kiskereskedelmi tevékenységeket végeznek, amelyekre ezt a rendeletet nem kell alkalmazni.

A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelettel összhangban a tagállamok naprakész jegyzéket vezetnek az engedélyezett létesítményekről. Ezek a létesítmények engedélyezési számot kapnak, amelyet az általuk előállított állati eredetű termékek típusait jelölő kódok követnek.

Állat-egészségügyi és azonosító jelölés

Ha a rendelet ezt előírja, az állati eredetű termékeket el kell látni egy, az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK rendelettel összhangban alkalmazott állat-egészségügyi jelöléssel, vagy ennek hiányában egy azonosító jelöléssel, amelyet még azelőtt kell felhelyezni a termékre, mielőtt az elhagyja a létesítményt, ha a gyűjtőcsomagolását és/vagy az egyedi csomagolását eltávolítják, vagy a terméket egy másik létesítményben tovább feldolgozzák. A jelölésnek olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie, az ellenőrző hatóságok számára jól látható helyen kell lennie, és jeleznie kell a származási ország nevét, valamint azon létesítmény engedélyezési számát, ahol ezekre a műveletekre sor kerül. Amennyiben a jelölést egy, az Európai Unió területén lévő létesítményben helyezik fel, annak ovális alakúnak kell lennie, és tartalmaznia kell a következő rövidítések egyikét: CE, EB, EC, EF, EG, EK EO, EY, ES, EU, EK vagy WE.

Harmadik országokból származó behozatal

A Bizottság az említett, hatósági ellenőrzésekről szóló 854/2004/EK rendelettel összhangban összeállítja azon harmadik országok jegyzékét, amelyekből az állati eredetű termékek behozatala engedélyezett. A jegyzékben elvben kizárólag olyan harmadik országok szerepelhetnek, ahol európai ellenőrzést végeztek, amelynek során megállapították, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság megfelelő biztosítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy rendelkezéseik megfelelnek az európai jogszabálynak, vagy azzal egyenértékűek.

A 854/2004/EK rendelet továbbá kimondja, hogy valamely létesítményt kizárólag akkor lehet ilyen jegyzékbe felvenni, ha a származás szerinti harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága biztosítja, hogy:

  • a létesítmény – az érintett állati eredetű termékek előállítása során felhasznált állati eredetű nyersanyagot kezelő bármely létesítménnyel együtt – megfelel a vonatkozó közösségi követelményeknek, különösen a 853/2004/EK rendelet követelményeinek, illetve olyan követelményeknek, amelyekről az adott harmadik országnak az érintett jegyzékbe a 11. cikkel összhangban való felvételéről hozott döntés során megállapították, hogy az említett követelményekkel egyenértékűek;
  • az adott harmadik országban hatósági ellenőrző szolgálat felügyeli a létesítményeket, és szükség esetén minden információt a Bizottság rendelkezésére bocsát a nyersanyagokat szolgáltató létesítményekről; és
  • tényleges hatáskörrel rendelkezik a létesítményből a Közösségbe irányuló kivitel leállítására, amennyiben a létesítmény nem felel meg az a) pontban említett követelményeknek.

A jegyzékek összeállításakor különös figyelmet fordítnak a következőkre:

  • a harmadik ország hatályos jogszabályai, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság és a vizsgálati szolgálatok szervezete és hatásköre;
  • adott esetben az állat-egészségügyi helyzet, a zoonózisok és a növények egészsége, valamint a Bizottság és az érintett nemzetközi szervezetek felé az állat- vagy növénybetegségek kitörésére vonatkozó bejelentési eljárás;
  • a harmadik országgal folytatott kereskedelemmel és az információcsere során elsősorban az egészségügyi kockázatok kérdésében általa tanúsított együttműködéssel kapcsolatos bármilyen tapasztalat;
  • a harmadik országban elvégzett közösségi ellenőrzés eredményei;
  • az állati takarmányokkal kapcsolatos szabályozás, valamint a zoonózis- és maradékanyag-vizsgálati programok megléte a harmadik országban.

A halászati termékek behozatalára eltérés útján különleges rendelkezések vonatkoznak.

Az élelmiszerlánccal kapcsolatos információk

A rendelet egyúttal utasításokkal szolgál arra vonatkozóan, hogyan juthatnak hozzá a vágóhidak üzemeltetői a vadak kivételével valamennyi állat esetében az élelmiszerlánccal kapcsolatos információkhoz.

ÁGAZATI MEGKÖZELÍTÉS

A rendelet a II. mellékletben az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításakor ágazati megközelítést alkalmaz.

A hagyományos termelési módszerek figyelembevétele érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóság az érintett ágazatokban engedélyezheti, hogy az itt leírt higiéniai szabályokat egyedi feltételekkel alkalmazzák.

Háziasított patás állatok

Ez a szakasz elsősorban a háziasított szarvasmarhafélék, a sertés, a juh- és kecskefélék, valamint a lovak húsára vonatkozik.

A vágásra szánt állatok begyűjtése és szállítása során körültekintően kell eljárni, felesleges szenvedés okozása nélkül. Azok az állatok, amelyek betegség tüneteit mutatják, vagy amelyek fertőzött állományból származnak, csak különleges engedéllyel szállíthatók.

A vágást megelőző és a vágást követő állatorvosi vizsgálatokat az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági vizsgálatáról szóló említett rendelettel összhangban kell elvégezni.

A hús szennyeződésének minél hatékonyabb megakadályozása érdekében az alábbiakra különleges higiéniai követelmények vonatkoznak:

  • a vágóhidak felszereléseinek biztosítása és kialakítása;
  • a vágás folyamata általában, különösképpen pedig sürgős esetben: kábítás, véreztetés, lebőrözés, előkészítés és zsigerelés;
  • az üzemekben végzett darabolás és csontozás;
  • az állat-egészségügyi jelölés húson történő elhelyezésének ellenőrzése hatósági állatorvos által;
  • a húsok tárolása, szállítása és érlelése (tartósítási hőmérséklet).

Baromfihús és nyúlfélék húsa

A következő követelmények a tenyésztett madarak, valamint a nyulak, üregi nyulak és rágcsálók húsára vonatkoznak.

Az állatok begyűjtése és szállítása során körültekintően kell eljárni, felesleges szenvedés okozása nélkül. Amennyiben az állatok betegség tüneteit mutatják, vagy fertőzött állományból származnak, csak különleges engedéllyel szállíthatók.

A vágás előtti és vágás utáni állatorvosi vizsgálatokat a hatósági ellenőrzésekről szóló említett rendelettel összhangban kell elvégezni.

Az előállított húsokat érő szennyeződés kockázatának csökkentése érdekében különleges higiéniai követelmények alkalmazandók. Ezek az alábbiakat érintik:

  • a baromfifélék vágóhídra történő szállítása;
  • a vágóhidak és a darabolóüzemek elosztása és kialakítása;
  • a vágás folyamata: kábítás, véreztetés, nyúzás vagy kopasztás, előkészítés és zsigerelés;
  • darabolás és csontozás;
  • a „hízott máj” előállítására tenyésztett és szánt baromfifélék.

Tenyésztett vad húsa

A tenyésztett párosujjú patás vadak (Cervidae és Suidae) húsának előállítására és forgalomba hozatalára a háziasított patás állatok húsára vonatkozó feltételeket kell alkalmazni (lásd fent), kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság azokat nem megfelelőnek ítéli.

A futómadarak húsának előállítására és forgalomba hozatalára a baromfifélék húsára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Állatjólléti megfontolásból a hatóság bizonyos feltételekkel engedélyezheti, hogy engedélyezett létesítmény helyett a tenyésztett vadat a származás helyén vágják le.

Vadhús

Az alábbiakra különleges higiéniai rendelkezések vonatkoznak:

  • a vadászok egészségügyi képzése;
  • a vadak leölése, zsigerelése és az engedélyezett létesítménybe történő szállítása;
  • vadfeldolgozó létesítmények.

Darált hús, előkészített hús és a csontokról mechanikusan lefejtett hús

A feldolgozóipar számára előállított darált hús előállítása és forgalomba hozatala nem e szakasz, hanem a friss húsra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozik.

Az alábbiakra különleges higiéniai szabályok vonatkoznak:

  • a termelőlétesítmények felszerelései és engedélyezése;
  • a darált hús előállítása során felhasznált (és nem felhasználható) alapanyagok;
  • a darált hús, a darált húsból származó készítmények, valamint a csontokról mechanikusan lefejtett hús előállítási, tartósítási és felhasználási szakasza;
  • a felsorolt termékek címkézése.

Húskészítmények

A húskészítményekre egyedi higiéniai szabályok vonatkoznak. Az e húskészítmények előállítása során nemkívánatos alapanyagokat szabályozzák, állatfajták szerint.

Élő kagylók

A tisztításra vonatkozó rendelkezések kivételével az alábbi előírásokat az élő tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri csigákra is alkalmazni kell.

A természetes tengerpartokon gyűjtött és emberi fogyasztásra szánt élő kagylóknak a termelési lánc valamennyi szakaszában fokozott egészségügyi követelményeknek kell megfelelniük.

  • élő kagylók tenyésztése: a termelési terület három típusa (A, B vagy C osztály);
  • a kagylók begyűjtése és egy feladó- vagy tisztítóközpontba, átmosóterületre vagy feldolgozólétesítménybe történő szállítása;
  • a kagylók jóváhagyott területen, optimális nyomonkövetési és tisztítási körülmények között történő átmosása;
  • a feladó- és tisztítóközpontokban nélkülözhetetlen felszerelések és higiéniai körülmények;
  • az élő kagylókra vonatkozó egészségügyi előírások: a kagylók friss jellege és életképessége, mikrobiológiai kritériumok, a tengeri biotoxinok és a káros anyagok jelenlétének vizsgálata a megengedett napi határérték vonatkozásában;
  • az élő kagylók állat-egészségügyi jelölése, egyedi csomagolása, címkézése, tárolása és szállítása;
  • az osztályozott termelési területeken kívül begyűjtött fésűskagylókra vonatkozó követelmények.

Halászati termékek

A természetes környezetükben fogott halakból véreztetés, a fej eltávolítása, zsigerelés és az uszonyok eltávolítása révén készítenek halászati terméket. Ezt követően ezeket a halászhajókon hűtik, fagyasztják vagy feldolgozzák és/vagy egyedi vagy gyűjtőcsomagolásba helyezik az e szakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően.

Az alábbiakra különleges higiéniai rendelkezések vonatkoznak:

  • a halászhajók, a feldolgozóhajók és a fagyasztóhajók felszerelésének jellege: a fogadóterületek, a munka- és tárolóterületek, valamint a hűtő-/fagyasztóberendezések jellemzői, a hulladék eltávolítása és fertőtlenítés;
  • a halászhajók, a feldolgozóhajók és a fagyasztóhajók higiéniája: tisztaság, a szennyeződések megakadályozása, valamint vízzel és hűtéssel történő kezelés;
  • a halászati termékek partra szállítása alatt és után betartandó higiéniai követelmények: a szennyeződések megakadályozása, a felhasznált anyagok, árverések és nagykereskedelmi piacok;
  • friss és fagyasztott termékek, a mechanikusan elválasztott halpép, az emberi egészségre veszélyt jelentő endoparaziták (szemrevételezés), valamint főtt kagylók és rákfélék;
  • feldolgozott halászati termékek;
  • a halászati termékekre vonatkozó egészségügyi előírások: az emberi egészségre veszélyt jelentő anyagok és toxinok jelenlétének vizsgálata;
  • a halászati termékek állat-egészségügyi jelölése, gyűjtőcsomagolása, tárolása és szállítása.

Tej és tejtermékek

A nyers tej elsődleges előállítása kapcsán az alábbiakra különleges egészségügyi követelmények vonatkoznak:

  • a nyers tejnek vagy a föcstejnek olyan nőstény állatokból (tehén, üsző, ünő, kecske és más fajok) kell származnia, amelyek jó egészségi állapotban vannak és nem mutatják a tejen vagy a föcstejen keresztül az emberre átvihető fertőző betegségek tüneteit, és amelyek nem szenvednek az ivarszervek váladékos fertőzésében, hasmenéssel és lázzal járó bélgyulladásban, vagy a tőgy felismerhető gyulladásában. Az állatoknak nem lehet olyan tőgysebük, amely hatással lenne a tejre vagy a föcstejre;
  • további pontosabb rendelkezések értelmében a nyers tejnek eleget kell tennie bizonyos mikrobiológiai kritériumoknak, valamint az összcsíraszám és a szomatikus sejtszám tekintetében meghatározott előírásoknak;
  • a nyers tej és a föcstej kezelésének, begyűjtésének és szállításának, valamint a termelőlétesítmény személyzetének, termeinek és az ott használt felszereléseknek és eszközöknek szigorú higiéniai előírásoknak kell megfelelniük a szennyeződések elkerülése érdekében.

A rendelet meghatározza a hőkezelt, fogyasztásra szánt tejre, valamint a más tejtermékekre vonatkozó általános higiéniai követelményeket. Ezek elsősorban a pasztörizált és a rendkívül magas hőmérsékleten kezelt, ún. UHT-tej előállítására vonatkoznak.

Az egyedi és gyűjtőcsomagolás a külső káros tényezőktől védi a tejet és/vagy a tejtermékeket. Ellenőrzés céljából a címkén egyértelműen fel kell tüntetni a termék bizonyos jellemzőit: szükség esetén a „nyers tej”, „nyers tejjel készült”, „föcstej” vagy „föcstej alapú” szavak használatával.

Tojások és tojástermékek

A tojásokat tisztán, szárazon, idegen szagoktól mentesen, a rázkódástól és a közvetlen napfénytől hatékonyan védve kell tartani a termelő helyiségeiben a fogyasztónak történő értékesítésig, valamint optimális tárolási hőmérsékleten kell őket tárolni és szállítani. A tojásokat a tojásrakást követően 21 napon belül a fogyasztóhoz kell szállítani.

A tojástermékekre (például: albumin) vonatkozó higiéniai szabályok az alábbiakat érintik:

  • megfelelő helyiségek kialakítása az engedélyezett termelőlétesítményekben úgy, hogy a tojástermékek előállítási műveleteit elkülönítve végezzék;
  • a tojástermékekben felhasznált alapanyagok: a tojáshéj és a tojáslé felhasználásának feltételei;
  • a tojástermékek előállítása; ennek célja a szennyeződések elkerülése az előállítás, kezelés és tárolás során;
  • a különböző maradékanyagok, valamint a vajsav és a tejsav koncentrációjával kapcsolatos vizsgálati előírások;
  • címkézés és azonosító jelölés.

Békacomb és csigák

A békák és csigák leölésének előkészítése, majd leölése csak engedéllyel és az előírt berendezésekkel rendelkező, valamint a kezelési és előkészítési szabályokat betartó létesítményekben végezhető.

A gyűjtéskor már elpusztult békák és csigák emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Hasonlóképpen nem fogyaszthatók azok a békák és csigák, amelyekről a mintavétel alapján végzett érzékszervi vizsgálat megállapítja, hogy veszélyt jelentenek.

Olvasztott állati zsiradék és töpörtyű

Az alapanyagokat begyűjtő vagy feldolgozó létesítményekre az alapanyagok tárolása, előkészítése és tartósítása tekintetében higiéniai követelmények vonatkoznak.

Az olvasztott állati zsiradékkal, a töpörtyűvel és a melléktermékekkel kapcsolatos higiéniai rendelkezések az alábbiakat érintik:

  • alapanyagok: ezeknek olyan állatokból kell származnia, amelyeket vizsgálat után emberi fogyasztásra alkalmasnak találtak, és amelyek olyan zsírszövetekből vagy csontokból állnak, amelyek ésszerű határokon belül vértől és szennyeződésektől mentesek;
  • a származási létesítmény, amelyet a 852/2004/EK rendelet szerint vagy e rendelettel összhangban nyilvántartásba kell venni vagy engedélyezni kell;
  • az alapanyagok begyűjtése, szállítása és tárolása során történő tartósítás;
  • a kinyerés módja: kiolvasztás, préselés, ülepítés, oldószerek alkalmazásának tilalma;
  • az állati zsiradékok összetétele;
  • emberi fogyasztásra szánt késztermékek tárolása.

Kezelt gyomor, hólyag és belek

Az e termékek tárolására vonatkozó rendelkezéseken túl a kezelt gyomor, hólyag és belek előállítására és forgalomba hozatalára különleges higiéniai követelmények vonatkoznak. Ezek elsősorban azokat az állatokat érintik, amelyekből ezeket a termékeket előállítják, illetve azokat a létesítményeket, ahol az ilyen termékek kezelése zajlik.

Emberi fogyasztásra csak azok a termékek alkalmasak, amelyeket megtisztítottak és a csontról leválasztottak, majd sóztak, hőkezeltek vagy szárítottak, és amelyeket az újraszennyeződés ellen kezeltek. A rendelet a tartósítással kapcsolatos követelményeket is megfogalmaz, többek között a nem sózott és nem szárított termékek hőmérsékletére vonatkozóan.

Zselatin

A következő alapanyagoknak olyan állatokból kell származnia, amelyeket a hatályos higiéniai előírásokat betartva, vágóhídon vágtak le, és amelyeket vizsgálat után emberi fogyasztásra alkalmasnak találtak; ezek az alapanyagok felhasználhatók az élelmiszer-összetevőnek szánt zselatin előállításához:

  • csontok, inak és ínszalagok;
  • tenyésztett kérődzők nyersbőre és irhája, sertésbőr, baromfibőr, valamint vadak nyersbőre és irhája;
  • halbőr és -csont.

Különleges rendelkezések vonatkoznak a következőkre:

  • az alapanyagok szállítására felhatalmazott gyűjtőközpontok és cserzőüzemek;
  • az alapanyagok szállítása és tárolása;
  • a zselatin előállításának módszere;
  • a késztermékekben található maradékanyagok maximális határértéke;
  • címkézés.

Kollagén

A kollagén – a cserzett bőr kivételével – a zselatin előállításához használt alapanyagokból állítható elő.

Ezenfelül különleges rendelkezések vonatkoznak a következőkre:

  • az alapanyagok szállítására felhatalmazott gyűjtőközpontok és cserzőüzemek;
  • az alapanyagok szállítása és tárolása;
  • a kollagén előállításának módszere;
  • a késztermékekben található maradékanyagok maximális határértéke;
  • címkézés.

HÁTTÉR

Ez a rendelet a „higiéniai csomag”, az élelmiszer-higiéniai szabályok meghatározásáról szóló jogszabályokat tartalmazó csomag részét képezi. A csomag ezen rendeleten túl az alábbiakat tartalmazza:

  • a 852/2004/EK rendelet, amely meghatározza az elérendő élelmiszer-biztonsági célokat, míg az élelmiszer-biztonság szavatolása érdekében végrehajtandó biztonsági intézkedések elfogadását az élelmiszer-ipari vállalkozókra bízza;
  • a 854/2004/EK rendelet, amely létrehozza az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének közösségi keretét, és megállapítja a friss húsra, a kagylókra, a tejre és tejtermékekre vonatkozó különleges szabályokat.

Ezenkívül az élelmiszer-higiéniára vonatkozó közösségi szabályozást a következő jogi aktusok egészítik ki:

  • az élelmiszerjog általános elveiről szóló 178/2002/EK rendelet. A rendelet ismerteti az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárásokat, és létrehozza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) (DE) (EN) (FR);
  • a 882/2004/EK rendelet, amely átalakítja az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzését, integrált ellenőrzést teremtve ezáltal a termelés valamennyi szakaszában és valamennyi ágazatban;
  • a 2002/99/EK irányelv, amely megállapítja az állati eredetű termékek forgalomba hozatalának feltételeit, valamint az állat-egészségügyi korlátozás alá tartozó harmadik országokból vagy régiókból érkező termékekre vonatkozó korlátozásokat.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
853/2004/EK rendelet

2004.5.20.

HL L 139., 2004.4.30.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
219/2009/EK rendelet

2009.4.20.

HL L 87., 2009.3.31.

A 853/2004/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

A Bizottság 2074/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról [Hivatalos Lap L 338., 2005.12.22.].
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot .

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK, 853/2004/EK és 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatokról [COM(2009) 403 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Bizottság számba veszi a fenti rendeletek alkalmazása során nyert tapasztalatokat. Bemutatja a 2006, 2007 és 2008 során az élelmiszer-higiéniai csomag végrehajtása kapcsán az érintett szereplők által elért eredményeket és a felmerült nehézségeket. A jelentés végkövetkeztetése szerint minden tagállam megtette a szükséges irányítási és ellenőrzési lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a rendelkezések betartását, mindazonáltal a végrehajtás terén még további fejlődésre van szükség. A megkérdezettek a főbb nehézségeket az alábbiakkal kapcsolatban azonosították:

  • az élelmiszer-higiéniai rendeletek hatálya alóli egyes mentességek;
  • a rendeletekben rögzített bizonyos fogalommeghatározások;
  • az állati eredetű élelmiszerek kezelésével foglalkozó létesítmények engedélyezésének és az ilyen élelmiszerek jelölésének bizonyos gyakorlati vonatkozásai;
  • az egyes élelmiszerekre vonatkozó behozatali rendszer;
  • bizonyos élelmiszer-ipari vállalkozásokban a HACCP-alapú (veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) eljárások végrehajtása; és
  • bizonyos ágazatokban a hivatalos ellenőrzések végrehajtása.

Ez a jelentés nem javasol részletes megoldásokat. A feltárt nehézségek fényében azonban a Bizottság meg fogja fontolni, hogy szükség van-e az élelmiszer-higiéniai csomag javítására irányuló javaslatok előterjesztésére.

Utolsó frissítés: 28.09.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére