RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés

Az Európai Unió az Egyesült Királyságot 2001-ben sújtó járvány során szerzett tapasztalatokat felhasználva elfogadta a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló közösségi jogszabályt. Az új irányelv a betegség megelőzését, megfékezését és felszámolását célzó intézkedéseket határoz meg. Ismerteti „a ragadós száj- és körömfájástól mentes és fertőzésmentes” státus visszanyeréséhez szükséges lépéseket. A stratégia középpontjában a régiókba sorolás elve és a sürgősségi vakcinázás áll.

JOGI AKTUS

A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

A ragadós száj- és körömfájás elsősorban a párosujjú patásokat (növényevő patás emlősök) megtámadó, rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely az emberre nem ártalmas.

A 2001-ben több mint 2000 brit gazdaságot sújtó járvány jelentős gazdasági károkat okozott a vidéki területeken. A betegség elleni védekezést célzó intézkedések, amelyek eredményeképpen sor került a fertőzött állományok kényszervágására, a közösségen belüli kereskedelem megszigorítása, valamint a járvány által az érintett régiók környezetére és idegenforgalmára gyakorolt közvetett hatás a Közösség egésze számára jelentős költségekkel járt. Annak érdekében, hogy ez a helyzet ne ismétlődhessen meg többé, az Unió a betegség elleni küzdelem hatékonyságát javítandó módosítja a jelenlegi jogszabályt.

TÁRGY ÉS HATÁLY

Ez az irányelv meghatározza

  • a ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése esetén – a vírus típusától függetlenül – alkalmazandó minimális közösségi rendelkezéseket;
  • bizonyos megelőző intézkedéseket, amelyek a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak és a vidéki közösségnek a betegséggel kapcsolatos tudatosságát és felkészültségét kívánják növelni.

A tagállamok a ragadós száj- és körömfájás járvány megelőzése és megfékezése érdekében az irányelvben előírtaknál szigorúbb intézkedéseket is hozhatnak.

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS ELLENI VÉDEKEZÉS

A ragadós száj- és körömfájásról bejelentést kell tenni. Bármely olyan személy, aki foglalkozása révén kapcsolatba kerül a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokkal, köteles haladéktalanul bejelenteni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy a hatósági állatorvosnak a betegség előfordulását vagy annak gyanúját.

Intézkedések ragadós száj- és körömfájás járvány kitörésének gyanúja esetén

Amennyiben valamely gazdaságban ragadós száj- és körömfájással való fertőzöttség gyanúja áll fenn, a tagállamok biztosítják az alábbi intézkedések végrehajtását:

  • a hatósági állatorvos megindítja a hatósági vizsgálatot: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végeznek;
  • a hatáskörrel rendelkező hatóság hatósági megfigyelés alá helyezi az érintett gazdaságot: az állatokat összeírják és karantén alá helyezik; valamennyi állati eredetű terméket (tej, tejtermék, hús, húsipari termékek, nyersbőr és irha, gyapjú, sperma, embrió, petesejt, hígtrágya, trágya, valamint állati takarmány és alom) kivonnak a piacról és járványtani nyomozást végeznek;
  • az állatoknak és az állati eredetű termékeknek a gazdaságba való befelé, illetve onnan kifelé történő mozgása tilos; a személyforgalom szigorú szabályozás alá esik annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegséget okozó vírus terjedését.

Amikor a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatállomány nagyon sűrű, az állatok forgalma intenzív vagy késik a gyanús esetek bejelentése, a hatáskörrel rendelkező hatóság ideiglenes védelmi övezetet létesíthet, amelyen belül a fenti intézkedések alkalmazandók. Az állatok egy adott – akár egy tagállam teljes területére kiterjedő – övezetben való mozgásának tilalma nem haladhatja meg a 72 órát.

Miután erről előzetesen értesítette a Bizottságot, a hatáskörrel rendelkező hatóság megelőző jellegű betegségfelszámolási programot hajthat végre, beleértve a feltehetően fertőzött állatok leölését is.

Intézkedések ragadós száj- és körömfájás járvány kitörésének megállapítása esetén

Amint a ragadós száj- és körömfájás járvány kitörését megállapítják, a tagállamok biztosítják, hogy a gazdaságban haladéktalanul alkalmazzák az alábbi intézkedéseket:

  • A fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi egyedét a helyszínen leölik. A hatáskörrel rendelkező hatóság más, a gazdaságban található állatok leöléséről is határozhat.
  • A hatósági állatorvos gondoskodik a járványtani nyomozáshoz szükséges valamennyi minta levételéről. A nyomozás során meg kell állapítani legalább a ragadós száj- és körömfájás járvány megjelenésének időpontját és a vírus lehetséges eredetét, valamint azonosítani kell a többi érintett gazdaságot, illetve meghatározni a személyek, járművek és állati eredetű termékek forgalmát.
  • Az elhullott vagy leölt állatok tetemét a helyszínen haladéktalanul ártalmatlanítani kell.
  • A ragadós száj- és körömfájás vírusának maradéktalan elpusztítása érdekében ártalmatlanítani kell valamennyi olyan állati eredetű terméket (tej, tejtermék, hús, húsipari termékek, nyersbőr és irha, gyapjú, sperma, embrió, petesejt, hígtrágya, trágya, valamint állati takarmány és alom), amely a betegség feltételezett megjelenése óta a gazdaságban található.
  • A használt épületeket és járműveket hatósági felügyelet mellett kitakarítják és fertőtlenítik annak érdekében, hogy, amennyire csak lehet, csökkentsék a kedvezőtlen környezeti hatásokat.

Ezek az intézkedések alkalmazandók akkor is, ha a ragadós száj- és körömfájás előfordulását vágóhídon, állat-egészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön állapítják meg. Amennyiben a ragadós száj- és körömfájás járvány olyan helyszínen tör ki, ahol nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végeznek (laboratórium vagy intézet, állatkert, vadaspark), minden vonatkozó biológiai intézkedést meg kell tenni, hogy megvédjék az állatokat a fertőzéstől.

Az újratelepítés legkorábban a gazdaság fertőtlenítésének elvégzése után 21 nappal kezdődhet szigorú szabályok szerint és állandó állatorvosi felügyelet mellett.

VÉDŐ- ÉS MEGFIGYELÉSI KÖRZET

A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörésének megerősítését követően az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani:

  • A hatáskörrel rendelkező hatóság legalább 3 km sugarú védőkörzetet és legalább 10 km sugarú megfigyelési körzetet létesít a ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése körül. E körzeteket a bejáratuknál elhelyezett, megfelelő méretű tájékoztató tábláknak kell jelezniük;
  • Országos és helyi járványvédelmi központokat létesítenek. A sürgősségi intézkedések során szakértő tanácsadók segítik a központok munkáját, amelyek tájékoztatják a nemzeti és európai intézményeket;
  • A tagállamok együttműködnek a fertőzésre fogékony állatok és az ilyen állatokból származó termékek felkutatásának megszervezésében.

A védőkörzetben található gazdaságokban alkalmazandó intézkedések:

  • nyilvántartásba vesznek valamennyi gazdaságot, valamint összeírják az ezekben lévő valamennyi állatot;
  • az említett gazdaságokban rendszeres állatorvosi ellenőrzést végeznek;
  • a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok nem vihetők ki a gazdaságból, kivéve, ha a védőkörzeten kívül eső vágóhídra szállítják őket kényszervágás céljából;
  • tilos a párosujjú patásokat felvonultató állatvásár, állatpiac és állatkiállítás, valamint a mesterséges termékenyítés;
  • a fertőzésre fogékony állatok nem szállíthatók.

A védőkörzetből származó, fertőzésre fogékony állatokból származó hús vagy húsipari készítmények nem hozhatók forgalomba. Ez a tilalom a húsipari termékekre, a tejre és tejtermékekre, a spermára, a petesejtre és az embrióra, a nyersbőrre és irhára, valamint az állati takarmányra, szálastakarmányra, szénára és szalmára is vonatkozik, kivéve különleges kezelés és/vagy szigorú állat-egészségügyi felügyeletet esetén. A juhgyapjúra, a kérődzők szőrére és a sertéssörtére, valamint a háziasított szarvasmarha- és kecskefélékből, valamint a sertésből származó más, a védőkörzetben előállított termékekre is ugyanezek a korlátozások érvényesek. Az ilyen körzetből származó istállótrágya szállítása minden esetben tilos.

Kizárólag a hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult a tilalmakkal kapcsolatos eltéréseket engedélyezni és Közösségen belüli kereskedelem esetén a kiegészítő tanúsítványokat kiállítani.

A tagállamok mindaddig fenntartják a védőkörzetben alkalmazott intézkedéseket, amíg:

  • legalább 15 nap eltelt a betegség által érintett gazdaságban található valamennyi fertőzött állat leölése és ártalmatlanítása óta;
  • az érintett védőkörzeten belül található valamennyi gazdaságban vizsgálatot végeztek, és az negatív eredményt hozott.

A védőkörzetre meghatározott intézkedések visszavonását követően a megfigyelési körzetben alkalmazott intézkedéseket még legalább két hétig alkalmazzák.

A megfigyelési körzetben a védőkörzetben előírt intézkedések alkalmazandók. Ezek konkrétan a gazdaságok és a bennük található állatok összeírása, a fertőzésre fogékony állatok szállításának tilalma, valamint a friss hús és az állati eredetű termékek forgalomba hozatalára vonatkozó korlátozások.

Régiókba sorolás

Amennyiben a felszámolást célzó meghozott intézkedések ellenére úgy tűnik, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa terjed, az érintett tagállamok részletes járványtani nyomozást végeznek. Ennek eredményeit figyelembe véve területüket régiókba sorolják úgy, hogy azt egy vagy több korlátozás alatt álló, illetve egy szabad övezetre osztják. A korlátozás alatt álló övezetekben az alábbi intézkedéseket kell alkalmazni:

  • az állatok és a belőlük származó termékek szállításának és mozgásának ellenőrzése;
  • valamennyi készleten lévő termék felkutatása és megjelölése;
  • a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatok és az ilyen állatokból származó termékek egyedi tanúsítása, valamint a megfelelő termékek hatályos közösségi rendelkezésekkel összhangban történő állat-egészségügyi jelölése;
  • a fertőzésre fogékony állatokból származó friss hús, nyerstej és tejtermékek, valamint az adott gazdaságban a betegséget okozó vírus feltételezett megjelenése óta előállított termékek tagállamok általi felkutatása, ártalmatlanítása és tárolása.

VAKCINÁZÁS

A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben előírtak kivételével a területükön ne legyen engedélyezett a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák felhasználása.

Tilos az állatok ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázása. Amennyiben védőkörzet létesítésére kerül sor, a vizsgált állományokból származó vakcinázott állatok a tagállamon belül szállíthatók, feltéve, hogy a visszakövethetőség révén biztosítják a közösségi kereskedelemből történő kizárásukat.

Sürgősségi vakcinázás

A sürgősségi vakcinázás bevezetéséről szóló határozatot az érintett tagállam fogadhatja el a Bizottság kezdeményezésére vagy egy fertőzésnek kitett szomszédos tagállam kérésére, az érintett tagállammal egyeztetve. Az alábbi követelmények közül legalább egynek teljesülnie kell:

  • ragadós száj- és körömfájás kitörését állapítottak meg, és az azzal fenyeget, hogy széles körben elterjed az érintett tagállam területén;
  • más tagállamok földrajzi helyzetüknél fogva vagy a fennálló meteorológiai viszonyok következtében veszélyeztetettek;
  • más tagállamok veszélyeztetettek annak következtében, hogy járványtanilag kapcsolatban állnak az érintett tagállam területén lévő gazdaságokkal;
  • egyes tagállamok veszélyeztetettek valamely szomszédos harmadik ország földrajzi helyzete vagy meteorológiai viszonyai következtében;

A védőoltásra vonatkozó döntés során figyelembe veendő kritériumok a következők: a fertőzésre fogékony állatok állománysűrűsége; a vírus légi úton történő terjedésének kockázata; a fertőzött állatok ártalmatlanítására rendelkezésre álló tagállami kapacitás; a kitörések eredete, gyakorisága és a járványgörbe alakulása.

A vakcinázás feltételei a következőkre terjednek ki: azon földrajzi terület kiterjedésének megállapítására, ahol vakcinázást kell végezni, a vakcinázandó állatok fajára és életkorára, valamint a vakcinázási kampány időtartamára. A kezelt állatokat egyértelműen azonosítják és nyilvántartásba veszik, és azok mozgása minden körülmények között tilos.

A sürgősségi vakcinázási kampány indításától a „ragadós száj- és körömfájástól mentes és fertőzésmentes” státus visszanyeréséig tartó folyamat három szakaszból áll. Minden egyes szakaszhoz a vakcinázási övezetre vonatkozó egyedi intézkedések tartoznak. Ezek tárgya többek között az állatok, a friss hús és más állati eredetű termékek, a tej és tejtermékek mozgása, a klinikai és szerológiai vizsgálat, valamint az állományok osztályozása.

Védővakcinázás

A védővakcinázást alkalmazó tagállamok, amennyiben szükséges, a vakcinázási övezetet a szomszédos tagállamokkal szoros együttműködésben régiókba sorolják. Betartják a higiéniai és biológiai biztonsági szabályokat, valamint a védő- és a megfigyelési körzetre vonatkozó, fent meghatározott előírásokat. Védővakcinázás esetén ki kell alakítani egy második, legalább 10 km sugarú megfigyelési körzetet.

Szupresszív vakcinázás

A szupresszív vakcinázás az állatok rendszerbe foglalt és azonnali leölését célzó stratégia része, amelynek kizárólagos célja, hogy a fertőzött állatok leölése során a lehető leghatékonyabban meggátolja a vírus terjedését. Amennyiben a tagállamok a szupresszív vakcinázás bevezetése mellett határoznak, erről értesítik a Bizottságot. A szupresszív vakcinázás kizárólag a védőkörzeten belül, az egyértelműen azonosított gazdaságokban alkalmazható.

A „BETEGSÉGMENTES ÉS FERTŐZÉSMENTES” STÁTUS VISSZANYERÉSE

Egy ragadós száj- és körömfájás járvány által sújtott tagállam, amely területét régiókba sorolta, minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy visszanyerje korábbi „betegség- és fertőzésmentes” státusát.

Ha nem alkalmazott vakcinázást, meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

  • a védőkörzetben és a megfigyelési körzetben előírt, a védekezést és a felszámolást célzó intézkedések eredményesek voltak, és ezért megszüntethetők;
  • a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: teljesítették az OIE Állat-egészségügyi Kódexének (EN) (FR) ajánlásait; az utolsó ragadós száj- és körömfájás kitörése óta legalább 3 hónap telt el.

Ha a tagállam alkalmazott vakcinázást, korábbi státusát az alábbi feltételek teljesülésekor nyeri vissza:

  • a védőkörzetben és a megfigyelési körzetben előírt, a védekezést és a felszámolást célzó intézkedések eredményesek voltak, és ezért megszüntethetők;
  • végrehajtotta a vakcinázási kampányt követő három szakaszra vonatkozóan előírt intézkedéseket;
  • a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: teljesítették az OIE Állat-egészségügyi Kódexének ajánlásait; legalább három hónap eltelt az utolsó vakcinázott állat leölését követően, és szerológiai megfigyelést végeztek; legalább hat hónap eltelt a legutóbbi ragadós száj- és körömfájás kitörését vagy a sürgősségi vakcinázás befejezését követően, attól függően, hogy melyik esemény történt később.

MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK

A ragadós száj- és körömfájás vírusával foglalkozó laboratóriumok és létesítmények

Az élő ragadós száj- és körömfájás vírusával, genomjával, antigénjeivel vagy az ezekből az antigénekből előállított vakcinákkal kapcsolatos vizsgálatokat csak jóváhagyott laboratóriumok végezhetik, szigorú ellenőrzés mellett. Ezekről a létesítményekről hivatalos lista készül, amelyet rendszeresen naprakésszé tesznek.

Minden tagállam kijelöl egy nemzeti referencialaboratóriumot, amely rendelkezik a megfelelő anyagi és emberi erőforrásokkal, és amelynek elsődleges feladata, hogy megerősítse vagy kizárja a ragadós száj- és körömfájás meglétét. Ezenfelül összehangolja a tagállam területén alkalmazott diagnosztikai szabványokat és módszereket, valamint a betegség minden új előfordulását okozó vírus esetében antigén-tipizálást és genomkarakterizálást végez. Egy nemzeti refencialaboratórium egy vagy több tagállamban is betölthet ilyen szerepet. Hasonlóképpen közösségi referencialaboratóriumokat is kijelölnek.

A ragadós száj- és körömfájás diagnosztizálása

A nemzeti laboratóriumok olyan diagnosztikai vizsgálatokat és szabványokat alkalmaznak, amelyek megfelelnek az OIE „Útmutató a diagnosztikai vizsgálatokkal és vakcinákkal kapcsolatos szabványokhoz (EN) (FR)” című kiadványában előírt követelményeknek. Mind a hét szerotípus standardizált, inaktivált antigénje, valamint vírusizolátumok is rendelkezésre állnak a világ-referencialaboratóriumban.

Válságtervek és valós idejű riasztási gyakorlatok

A tagállamok készenléti tervet készítenek, amelyek meghatározzák a ragadós száj- és körömfájás kitörése esetén szükséges nemzeti intézkedéseket. A terv célja, hogy fenntartsa a betegséggel kapcsolatos magas szintű tudatosságot, és óvja a környezetet. Lehetővé teszi a szükséges személyi és műszaki állomány mozgósítását, valamint biztosítja a szomszédos tagállamokkal való koordinációt. Az Európai Bizottság véleményezi a terveket, amelyeket ötévente felül kell vizsgálni.

Ötévente legalább kétszer valós idejű riasztási gyakorlatot kell tartani. Ezeket a szomszédos tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival szoros együttműködésben szervezik meg. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e gyakorlatok eredményeiről.

Antigén- és vakcinabankok

A tagállamok a készenléti terv keretein belül nemzeti antigén- és vakcinabankokat létesíthetnek, illetve tarthatnak fenn a sürgősségi vakcinázásra használt antigénkészletek vagy a 2001/82/EK irányelvvel összhangban engedélyezett vakcinák készleteinek tárolására.

Ez az irányelv létrehozza a közösségi antigén- és vakcinabankot. A tárolt antigén vagy engedélyezett vakcina mennyiségére vonatkozó adatokat biztonsági okokból bizalmas információként kell kezelni. A Bizottsággal szerződést kötött antigéngyártóval szemben elvárás, hogy négy napon belül egymillió adag vakcinát, és 10 napon belül négymillió adag vakcinát tudjon összeállítani. Kérésre minden tagállam igénybe veheti a közösségi antigén- és vakcinabankot. A Bizottság harmadik országnak is felajánlhatja a segítségét, amennyiben ez a Közösség érdekét szolgálja.

Kiegészítő intézkedések a ragadós száj- és körömfájás megelőzésére és ellenőrzésére

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekről szóló 1774/2002/EK rendelet értelmében a tagállamok megtiltják a fertőzésre fogékony állatfajok konyhai hulladékkal történő takarmányozását.

Ha felmerül a gyanú, hogy vadon élő állatok ragadós száj- és körömfájással fertőződtek meg, a tagállamnak haladéktalanul meg kell erősítenie vagy ki kell zárnia a betegség előfordulását, többek között laboratóriumi vizsgálat révén. Amint megerősítést nyer, hogy egy vadon élő állat ragadós száj- és körömfájással fertőzött, a tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy mérsékelje a betegség terjedését, és tervet készít a betegség felszámolására. A helyzet alakulásáról tájékoztatja az érintett állatok tulajdonosait (ha van ilyen) és a vadászokat.

Szankciók

A tagállamok meghatározzák a nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és azokról legkésőbb 2004. június 30-ig értesíteni kell a Bizottságot.

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT JOGSZABÁLYOK

A 85/511/EGK irányelv, valamint a 89/531/EGK és a 91/665/EGK végrehajtási határozat hatályát veszti.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
2003/85/EK irányelv

2003.12.12.

2004.6.30.

HL L 306., 2003.11.22.

A 2003/85/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

KÉSZENLÉTI TERVEK

A Bizottság 2007/18/EK határozata (2006. december 22.) a 2003/85/EK tanácsi irányelv alapján a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló készenléti tervek jóváhagyásáról [Hivatalos Lap L 7., 2007.1.12.].

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS ELLENI VAKCINÁK

A Tanács 91/666/EGK határozata (1991. december 11.) a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina közösségi tartalékainak létrehozásáról [Hivatalos Lap L 368., 1991.12.31.].
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot

A Bizottság 2001/75/EK határozata (2001. január 18.) a ragadós száj- és körömfájás elleni, valamint a kéknyelv-betegség elleni vakcinák biztonsági és hatékonysági vizsgálatáról [Hivatalos Lap L 26., 2001.1.27.].

A Bizottság 2009/486/EK határozata (2009. június 22.) a ragadós száj- és körömfájás-vírusantigének vásárlásáról [Hivatalos Lap L 160., 2009.6.23.].

Utolsó frissítés: 23.11.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére