RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Egyes szennyező anyagok felső határértékei

Az Európai Unió meghatározza egyes szennyező anyagok felső határértékét, a helyes termelési és mezőgazdasági gyakorlatok által ésszerűen lehetővé tett lehető legalacsonyabb szintre csökkentve az élelmiszerekben előforduló ilyen szennyező anyagok szintjét. Az intézkedés célja a közegészség, és különösen a lakosság sérülékeny csoportjainak: a gyermekeknek, az allergiában szenvedőknek stb. a védelme.

JOGI AKTUS

A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet meghatározza egyes szennyező anyagok legnagyobb megengedett mennyiségét. Ezek a nitrátok, a mikotoxinok * (aflatoxinok, ochratoxin A, patulin és a fusarium-toxinok), a nehézfémek (ólom, kadmium, higany), a monoklór-propán-1,2-diol (3-MCPD), a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k, a policiklikus aromás szénhidrogének, valamint a szervetlen ón.

A szennyező anyagokat a rendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladó mennyiségben tartalmazó élelmiszerek nem hozhatók forgalomba.

E felső határértékek az érintett élelmiszerek ehető részére alkalmazandók, és az összetett vagy feldolgozott, illetve a szárított vagy hígított élelmiszerekre is vonatkoznak, vagy valamely koncentrációs vagy hígítási tényező alkalmazásával, vagy figyelembe véve az összetevő relatív arányát a termékben.

A rendelet ezenfelül a szennyezőanyagok felső határértékét a helyes termelési vagy mezőgazdasági gyakorlatok által lehetővé tett ésszerűen elérhető legalacsonyabb értékben határozza meg (ALARA, As Low As Reasonably Achievable).

SZENNYEZŐ ANYAGOK

Nitrátok

A nitrátok leggyakrabban a zöldségekben (paraj, saláta) fordulnak elő.

Egyes tagállamok saját területükön ideiglenesen engedélyezhetik az olyan paraj és saláta forgalomba hozatalát, amelynek nitráttartalma meghaladja a rendelet mellékletében meghatározott felső határértéket, feltéve hogy a nitráttartalom szintje közegészségügyi szempontból továbbra is elfogadható. Az ideiglenes időszak során az érintett tagállamnak lehetősége nyílik rá, hogy megtegye a közösségi előírásoknak való megfelelés mielőbbi biztosításához szükséges intézkedéseket.

A zöldségek nitráttartalmának felső határértékét évszaktól függően eltérő szinteken határozzák meg.

Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság által megállapított elfogadható napi bevitel (ADI) 3,65 mg/testtömegkilogramm.

Aflatoxinok

Ezek az anyagok genotoxikus karcinogének, amelyek a magasabb hőmérséklet vagy páratartalom eredményeképpen alakulnak ki.

Egyes termékek, például a földimogyoró, a diófélék, a szárított gyümölcsök, a kukorica és a rizs aflatoxintartalma válogatással vagy egyéb fizikai kezelésekkel csökkenthető.

Ez a rendelet az említett termékekre vonatkozóan magasabb aflatoxinszintet engedélyez, ha azokat nem közvetlen emberi fogyasztásra, hanem élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánják.

Ochratoxin A (OTA)

Az ochratoxin A egy mikotoxin, amelyet különféle gombák („Penicillum” és „Aspergillus” fajta) termelnek, és amely karcinogén, nephrotoxikus, teratogén, immunotoxikus és esetleg neurotoxikus hatású. Emellett az emberek vesebetegségét is összefüggésbe hozták vele.

Természeténél fogva szerte a világon előfordul a különféle növényi termékekben, mint például a gabonafélékben, a kávébabban, a kakaóbabban és a szárított gyümölcsökben.

Ez a rendelet meghatározza a gabonafélék és gabonakészítmények, a szárított szőlő, a pörkölt kávé, a szőlőlé, a fűszerek, az édesgyökér és a gyermekek számára készült ételek ochratoxin A-tartalmának felső határértékét.

Ebből az anyagból a megengedhető heti bevitel 120 ng/testtömegkilogramm.

Patulin

A patulin olyan mikotoxin, amelyet több gombafajta is termel. Megtalálható a gyümölcsök levében, elsősorban az almalében.

A patulin esetében a megengedhető napi beviteli szint ideiglenesen 0,4 μg/testtömegkilogramm.

Fusarium-toxinok

Több Fusarium gomba is termel különböző trichotecén típusú mikotoxinokat *, például dezoxinivalenolt, nivalenolt, T-2 toxint, HT-2 toxint, valamint egyéb toxinokat (zearalenont és fumonizineket). A Fusarium gombák rendszerint az amerikai kontinens, Európa és Ázsia mérsékelt övi régióiban termesztett gabonaféléken találhatók meg. Több toxintermelő Fusarium gomba – eltérő mértékben – a felsorolt toxinok közül kettő vagy annál több toxint is képes termelni.

Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság hat véleményt fogadott el, amelyekben meghatározza az említett toxinok megengedett napi beviteli szintjét. Ezek értelmében a megengedett napi beviteli szint a dezoxinivalenol esetében 1 µg/testtömegkilogramm, a zearalenon esetében ideiglenesen 0,2 µg/testtömegkilogramm, a fumonizinek esetében 2 µg/testtömegkilogramm, a nivalenol esetében ideiglenesen 0,7 µg/testtömegkilogramm, a T-2 és a HT-2 toxinok esetében pedig a kombinált szint ideiglenesen 0,06 µg/testtömegkilogramm. Egy további vélemény a trichotecénekre mint csoportra vonatkozik.

A tudományos vélemények és az élelmiszer útján történő bevitel felmérése alapján ez a rendelet meghatározza a dezoxinivalenol, a zearalenon és a fumonizinek felső határértékeit.

Amint arra a rendelet is rámutat, a T-2 és a HT-2 toxin jelenléte közegészségügyi szempontból is aggodalomra adhat okot. Éppen ezért a Bizottság megbízható és érzékeny módszert fog kidolgozni e toxinok előfordulásának kimutatására, és tovább vizsgálja azokat az okokat, amelyek a gabonafélékben és különösen a zab esetében e toxinok megjelenéséhez vezetnek.

Ólom

Az ólom felszívódása komoly veszélyt jelent a közegészségre. Az ólom károsítja a gyermekek kognitív fejlődését és szellemi teljesítőképességét, felnőtteknél növeli a vérnyomást, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.

Kadmium

A kadmium felszívódása szintén veszélyezteti az emberi egészséget, mivel veseelégtelenséghez, csontrendszeri károsodáshoz és a reproduktív funkciók zavaraihoz vezethet.

Higany

A higany változásokat okozhat a csecsemők agyának fejlődésében, és nagyobb mennyiségben neurológiai változásokat idéz elő felnőtteknél. Elsősorban a halat és a halból készült termékeket szennyezi.

A metil-higany vegyület a higany legkárosabb kémiai formája.

Monoklór-propán-1,2-diol (3-MCPD)

Ez a karcinogén anyag bizonyos, az élelmiszerek feldolgozása során fellépő körülmények között keletkezik. Különösen élelmiszer-komponensek, savas hidrolízis során előállított hidrolizált növényi fehérje gyártása során keletkezhet.

A termelési folyamatok megváltoztatásával e termékek 3-MCPD tartalma jelentősen csökkenthető volt. A 3-MCPD elsődleges élelmi forrása a szójaszósz és a szójaszószból készült termékek.

Ebből az anyagból a megengedhető napi bevitel 2 μg/testtömegkilogramm.

Dioxinok és dioxinszerű poliklórozott bifenilek (PCB-k)

A dioxinok és a dioxinszerű poliklórozott bifenilek (PCB-k) egyes természetes (vulkáni működés, erdőtűz) vagy ipari folyamatok (peszticid-, fém- vagy festékgyártás, papírfehérítés, égetés stb.) nyomán keletkező vegyi anyagok.

A PCB-k igen sok helyütt megtalálható vegyi anyagok, azokat ugyanis korábban építőanyagokban, kenőanyagokban, impregnálószerekben és festékekben is alkalmazták. E két anyagtípus súlyosan károsíthatja az egészséget, többek között rákot, immun- és idegrendszeri zavarokat, májkárosodást, valamint meddőséget vagy sterilitást okozhat.

A megengedhető heti bevitel 14 pg WHO-TEQ/testtömegkilogramm érték.

Policiklikus aromás szénhidrogének

Egyes ilyen anyagok genotoxikus karcinogének. A policiklikus aromás szénhidrogén füstölési, hőkezelési és szárítási eljárások során szennyezheti az élelmiszert, valamint környezetszennyezés révén is bekerülhet az élelmiszerbe, különösen halak esetében.

A közegészség megóvása érdekében bizonyos zsírokat és olajokat tartalmazó élelmiszerekben, valamint azon élelmiszerek esetében, ahol a füstölési vagy szárítási eljárás magas fokú szennyeződést okozhat, felső határértéket kell rögzíteni a benzo(a)pirénre vonatkozólag. A felső határértékek megállapítása azon élelmiszerek esetében is szükséges, amelyek környezetszennyezés (pl. olajkiömlés, hajókatasztrófa során) hatására komoly szennyezés veszélyének vannak kitéve, mint például a halak vagy a halászati termékek.

Szervetlen ón

Az ón e típusa élelmiszerkonzervekben és dobozos italokban fordul elő. A lakosság érzékeny csoportjainál, például a gyermekeknél gyomorirritációt okozhat.

Az italok kivételével az élelmiszerkonzervek esetében a szervetlen ón meghatározott felső határértéke 200 mg/kg. A dobozos italok esetében ez a határérték 100 mg/kg.

KEVERÉSRE VONATKOZÓ TILALOM

Azok az élelmiszerek, amelyek szennyezőanyag-tartalma a határérték alatt van, nem keverhetők más, a szennyező anyagot a határértéket meghaladó mennyiségben tartalmazó élelmiszerekkel. Ebből következően, tilos a szennyezettségi szintek csökkentése céljából válogatásnak vagy fizikai kezelésnek alávetendő élelmiszereket az emberi fogyasztásra szánt és a felső határértéknek megfelelő élelmiszerekkel keverni.

KÜLÖNLEGES CÍMKÉZÉSI SZABÁLYOK

Az emberi fogyasztás előtt válogatásnak vagy egyéb fizikai kezelésnek alávetett termékként forgalomba hozott földimogyoró, egyéb olajos magvak, diófélék, szárított gyümölcsök, rizs és kukorica címkéjén fel kell tüntetni a következő szöveget: „A terméket emberi fogyasztás vagy élelmiszergyártásnál élelmiszer-összetevőként történő felhasználás előtt válogatni kell vagy más fizikai kezelésnek kell alávetni az aflatoxinszennyezés csökkentése céljából.”

Ezenkívül a földimogyoró, az egyéb olajos magvak, az olajos magvakból származó termékek és a gabonafélék címkéjén szerepelnie kell a tervezett felhasználásnak és a szállítmány-/tételazonosító kódnak (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV). Annak egyértelmű megjelölése hiányában, hogy e termékek tervezett felhasználása nem emberi fogyasztás, a rendeletben meghatározott felső határértékek alkalmazandók.

A „szabadföldi salátára” a mellékletben megállapított felső határérték alkalmazandó.

A HATÁRÉRTÉKEK TÚLLÉPÉSE

Aflatoxinok

A rendelet mellékletében meghatározott felső határértékeket túllépő földimogyoró, egyéb olajos magvak, diófélék, szárított gyümölcsök, rizs és kukorica akkor hozható forgalomba, ha:

  • azokat nem emberi fogyasztásra szánják, és
  • nem haladják meg az emberi fogyasztás előtt válogatásnak alávetett termékekre vonatkozó felső határértékeket.

Nitrátok

A nitrátszintre vonatkozó felső határérték túllépése tekintetében egyes országok eltéréssel élhetnek. Ezek az eltérések az adott tagállam területén termesztett és ottani fogyasztásra szánt friss parajra (Belgium, Egyesült Királyság és Írország) és salátára (Egyesült Királyság és Írország) vonatkoznak.

Dioxinok és dioxinszerű PCB-k

Ez a rendelet Finnország és Svédország számára engedélyezi, hogy 2011. december 31-ig – kizárólag a saját területükről származó és ottani fogyasztásra szánt – lazac, hering, folyami ingola, tengeri pisztráng, szaiblingfajok és törpe maréna ikra esetében túllépjék a dioxinok és dioxinszerű PCB-k felső határértéket.

ELLENŐRZÉS ÉS FELMÉRÉS

A tagállamok kötelesek felmérni és ellenőrizni a zöldségek, különösen a leveles zöldségek nitráttartalmát. Az ellenőrzések eredményéről minden év június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot.

Ezenkívül minden évben tájékoztatják a Bizottságot az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok kimutatását célzó, elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

KÉSZLETEK FELHASZNÁLÁSA

A rendelet engedélyezi a szennyező anyagokat a felső határértéket meghaladó mennyiségben tartalmazó élelmiszerkészletek felhasználását, ha azokat az egyes szennyező anyagokra vonatkozó határértékek hatálybalépése előtt hozták forgalomba.

A GYERMEKEKNEK SZÁNT ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ FELSŐ HATÁRÉRTÉKEK

Ez a rendelet a bébiételek, valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek tekintetében a felső határértékeket a lehető legalacsonyabb szinten határozza meg. Ezek az értékek alkalmazandók továbbá a 2006/125/EK irányelv, valamint a 2006/141/EK irányelv hatálya alá tartozó, csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekre is.

A csecsemők és kisgyermekek esetében alkalmazandó felső határértékek a jelen rendelet szerint a következők:

  • nitrátok: 200 mg/kg;
  • aflatoxin B1: 0,10 µg/kg;
  • aflatoxin M1: 0,025 µg/kg;
  • ochratoxin A: 0,50 µg/kg és ugyanez a határérték a kifejezetten a csecsemők számára készült, speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek esetében is;
  • patulin: 10 µg/kg;
  • dezoxinivalenol: 200 µg/kg;
  • zearalenon: 20 µg/kg és ugyanez a határérték a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott kukoricaalapú élelmiszerek esetében;
  • fumonizinek: 200 µg/kg a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott kukoricaalapú élelmiszerek esetében;
  • ólom: 0,02 mg/kg (nedves tömeg);
  • szervetlen ón: 50 mg/kg (nedves tömeg) és ugyanez a határérték az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint a kifejezetten csecsemők számára készült, speciális gyógyászati célokra szolgáló konzervként kiszerelt diétás élelmiszerek esetében (a szárított és porított termékek kivételével);
  • benzo(a)pirén: 1 µg/kg (nedves tömeg) és ugyanez a felső határérték az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint a kifejezetten csecsemők számára készült, speciális gyógyászati célokra szolgáló konzervként kiszerelt diétás élelmiszerek esetében.
A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Mikotoxinok: Egyes penészgombák erős mérgeket termelnek; ilyen különösen a mikotoxinok családja. A mikotoxin egy összetett kifejezés, előtagja a „gomba” jelentésű görög „mycos” szóból származik, utótagja pedig a latin „toxicum” szóból ered, amelynek jelentése „méreg”. Olyan bizonyos penészgombák által termelt mérgező vegyi anyagokat nevezünk így, amelyek egyes élelmiszerekben, elsősorban gabonafélékben fordulnak elő.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
1881/2006/EK rendelet

2007.1.9.

Alkalmazandó: 2007.3.1-től

HL L 364., 2006.12.20.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

1126/2007/EK rendelet

2007.9.30.

HL L 255., 2007.9.29.

629/2008/EK rendelet

2008.7.23.

HL L 173., 2008.7.3.

165/2010/EU rendelet

2010.3.9.

HL L 50., 2010.2.27.

A 1881/2006/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

MINTAVÉTEL ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK

333/2007/EK rendelet (az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése) [Hivatalos Lap L 88., 2007.3.29.].

1883/2006/EK rendelet (egyes élelmiszerek dioxin- és dioxinszerű PCB-tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapítása) [Hivatalos Lap L 364., 2006.12.20.].

1882/2006/EK rendelet (egyes élelmiszerek nitráttartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapítása) [Hivatalos Lap L 364., 2006.12.20.].

401/2006/EK rendelet (az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapítása) [Hivatalos Lap L 70., 2006.3.9.].
Módosító jogszabályok:
178/2010/EU rendelet [Hivatalos Lap L 52., 2010.3.3.].

BEHOZATAL

A Bizottság 1152/2009/EK rendelete (2009. november 27.) az egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az aflatoxinnal való fertőződésük kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról és a 2006/504/EK határozat hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 313., 2009.11.28.].

Utolsó frissítés: 25.06.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére