RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Unió állat-egészségügyi stratégiája (2007–2013)

A közösségi állat-egészségügyi fellépés egy alapos értékelésen alapuló ambiciózus stratégiát igényel, és e kérdésben újabb intézményközi viták előtt nyit ajtót. A stratégia négy pillérből áll, amelyek keretet adnak az ágazat valamennyi érintett szereplőjére vonatkozó közösségi normáknak.

JOGI AKTUS

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. szeptember 19.) az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013), melynek alapelve: „jobb megelőzni, mint gyógyítani” [COM (2007) 539 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

ÖSSZEFOGLALÓ

Az állat-egészségügyi uniós stratégia a Bizottság által 2004-ben indított értékelésen alapul, és az Európai Unióban (EU) tartott összes állat egészségére vonatkozik.

A stratégia célkitűzései a következők:

  • a népegészség és az élelmiszer-biztonság védelme;
  • az állattartás és a vidéki gazdaság támogatása;
  • az állatok szükséges mozgatásának biztosítása;
  • az Unió fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulás.

Első pillér: az uniós beavatkozás prioritásának meghatározása

A közösségi fellépés alapját az állategészségügyet fenyegető főbb veszélyek értékelésének kell képeznie. Ennek az elemzésnek meg kell határoznia, hogy e veszélyek mennyire relevánsak az Unió stratégiai célkitűzései, a Közösség számára „elfogadható kockázati szint”, valamint a kockázat csökkentését szolgáló intézkedés relatív prioritása szempontjából. Ennek keretében a közösségi fellépés célja a kockázat elhanyagolható mértékűre csökkentése, mivel nulla kockázat nem érhető el. A Közösség ezenfelül az elővigyázatosság elvét alkalmazza, amely előírja, hogy ha potenciálisan súlyos veszély merül fel az egészséget illetően, de e veszélyről tudományos módszerekkel nem lehet megbizonyosodni, akkor ideiglenes intézkedéseket kell alkalmazni.

A kockázatkezelési folyamatban érintett valamennyi fél képviselőit felkérik, hogy vegyenek részt a közösségi döntéshozatalban. A kockázatelemzés és kockázatkezelés számszerűsíthető célkitűzések meghatározása, valamint az erőforrások és az elért haladás értékelése útján történik.

Második pillér: modern állat-egészségügyi keretrendszer

Az Unió más nemzetközi szervezetekhez, így az Állat-egészségügyi Világszervezethez (OIE (EN) (ES) (FR)) vagy a Világbankhoz hasonlóan elismeri az állategészség védelmének jelentőségét.

Az állategészség védelmének legfontosabb közösségi eszköze a megfelelő és folyamatosan fejlődő jogalkotás, amely a közösségi politika elveit és nemzetközi kötelezettségeit alkalmazza. A jogalkotás javításának és hatékonyabbá tételének szándékával az Unió világos és egyedi szabályozási keretet kíván kialakítani, amely betartja az OIE irányelveit, valamint a Codex Alimentariust (EN) (ES) (FR).

A költségek, a haszon és a felelősség megfelelő megosztása hozzájárulhatna a stratégia sikeréhez, valamint a tagállamok és a Közösség pénzügyi kockázatainak csökkentéséhez azáltal, hogy ösztönzőket biztosít az állatokkal kapcsolatos veszélyek megelőzésére.

A tagállamok feladata, hogy a betegségek behurcolásának megakadályozása érdekében védjék a külső határokat, és felvegyék a küzdelmet az egzotikus betegségek gócpontjai ellen. Ezenfelül rendkívül fontos, hogy a közérdekből megsemmisített magántulajdonnal kapcsolatos veszteségekért a kormányok kártalanítást nyújtsanak. Az állatok egészségéért elsősorban az állat tulajdonosa, kollektíven pedig az ágazat felelős. A stratégia sikeréhez az összes fél, beleértve a biztosítási szektort is, teljes körű részvétele és teljes mértékű elkötelezettsége szükséges.

A Codex Alimentarius és az OIE alapvető hivatkozási pontot jelent a jogalkotás számára az állatbetegségek területén. Az Unió tiszteletben tartja az irányelveiket, és a többi nemzetközi tagot is arra bátorítja, hogy ugyanezeket az értékeket vegyék alapul. A Közösség ezenkívül maga is mérlegeli annak lehetőségét, hogy az OIE tagjává váljon.

Az állategészségügy javítása hozzájárul az európai vállalatok versenyképességéhez. Ezenfelül a szabályok harmonizációjának köszönhetően tisztességes verseny alakulhat ki a közösségi piacon, a harmonizáció pedig hatásosan kiterjedhet a behozatalra. Az export szintjén az egészségügyi akadályokkal szembeni fellépés prioritásainak jobb meghatározása hozzájárulna az exportpiacokhoz való jobb hozzáféréshez.

Harmadik pillér: az állatokkal kapcsolatos veszélyek megelőzése, megfigyelés és válságkezelési felkészültség

A körzetkijelölési és zárlatelrendelési eljárások tekintetében a biológiai védelmi * intézkedések előmozdításának, valamint az intézkedések finanszírozásának fontos referenciakritériumokként kellene szolgálniuk az állattartásban.

Az állati eredetű élelmiszerek, valamint az állattakarmányok mozgásának azonosítása és nyomon követése a kereskedelmi ellenőrző rendszeren és valamennyi állat papír alapú azonosításának rendszerén alapul. A rendszer uniós szintű integrálásának céljából fokozatosan bevezetnek egy elektronikus rendszert.

A biológiai védelem határokon való javítása érdekében anélkül határoztak meg különböző fellépéseket, hogy zavarnák a személyek vagy a mezőgazdasági áruk mozgását. E fellépések nemcsak a hatályos jogszabályok és a határellenőrzésbe bevont felek közötti együttműködés javítását foglalják magukban, hanem azt is, hogy a közösségi normáknak való megfelelés érdekében technikai segítséget küldjenek a fejlődő országokba.

Az Unió az érintett felek közötti fokozott együttműködés és a megfelelő pénzügyi eszközök útján, valamint az ágazatban a képzés előmozdításával kívánja megerősíteni az állat-egészségügyi megfigyelést. Az e megfigyelés ellátása során szerzett tudományos információk hozzájárulhatnak az uniós intézmények, a kormányok, valamint az állategészség védelmében érintett egyéb szereplők döntéshozatalához.

Az Uniónak javítania kell felkészültségét, hogy egy integrált kezdeményezés és az oltóanyagok szélesebb körű alkalmazása útján szembe tudjon nézni a sürgős helyzetekkel.

Negyedik pillér: tudomány, innováció és kutatás

Az Unió előmozdítja a tudományos és technológiai fejlesztést a nép- és állategészségügy területén. E célból felhívják a közösségi és nemzeti referencialaboratóriumokat, valamint az uniós ügynökségeket (és különösen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (DE) (EN) (FR) (IT) és az Európai Gyógyszerügynökséget (EN), hogy működjenek együtt és játszanak kulcsszerepet a tudományos tevékenységekben.

Az élelmiszer-biztonsági ágazatban zajló innováció és kutatás egy sor olyan eszközből építkezik, mint a hetedik kutatási keretprogram és az állatok védelméről és jóllétéről szóló közösségi cselekvési terv.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Biológiai védelem: olyan intézkedéseket jelent, amelyek célja a betegségek elleni küzdelem, illetve terjedésük megakadályozása. Ezek az intézkedések az új, illetve a beteg állatok kezelésére, az emberek, állatok és a felszerelések mozgására, az állatok takarmányozására és a létesítmények tisztítására vonatkoznak.
Utolsó frissítés: 19.12.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére