RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény

Az Európai Unió (EU) célja, hogy úgy lépjen fel a kiadásait és bevételeit sértő csalások ellen, hogy azoknak megfelelő büntetőjogi lépéseket tesz. Ilyen például a csalások büntetendősége, büntetési tételek kiszabása, az üzletvezetők büntetőjogi felelősségre vonása és egyéb szabályok bevezetése az igazságszolgáltatás terén.

JOGI AKTUS

A Tanács jogi aktusa (1995. július 26.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény létrehozásáról [Hivatalos Lap C 316., 1995.11.27.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezzel a jogi aktussal a Tanács egyezményt hozott létre az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalások ellen. Az egyezmény értelmében mind a kiadásokat *, mind a bevételeket * érintő csalásokra hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat kell bevezetni az Európai Unió (EU) minden országában.

Az egyezmény minden EU-tagállamot kötelez a megfelelő lépések megtételére annak érdekében, hogy biztosítsa a fentebb leírt magatartásformák – illetve az ezekben való részvétel, felbujtás vagy ilyen magatartás kísérlete – hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciók általi büntethetőségét. A csalás súlyos eseteiben e szankciók között kell szerepelnie a kiadatást megalapozó szabadságvesztésnek is.

Ezenkívül minden tagállam köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalkozások vezetőit vagy egy vállalkozáson belül döntési jogosultsággal rendelkező vagy ellenőrzést gyakorló személyeket büntetőjogi felelősségre lehessen vonni – a nemzeti jogban meghatározott elvekkel összhangban – az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás eseteiben.

Mindegyik tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket joghatóságának megállapítására az egyezményben meghatározott kötelezettségeivel összhangban megállapított bűncselekmények tekintetében.

Ha egy csalás bűncselekménynek minősül, és legalább két EU-tagállamot érint, a tagállamok kötelesek hatékonyan együttműködni egymással a nyomozás, a büntetőeljárás és a kiszabott büntetés végrehajtása során, például kölcsönös jogsegély, kiadatás, eljárás átadása vagy más EU-tagállamban kiszabott büntetés végrehajtása útján.

Az egyezmény értelmezéséről vagy alkalmazásáról az EU-tagállamok között keletkezett bármely vitát első lépésként a Tanácsnak kell megvizsgálnia. Amennyiben a Tanács hat hónapon belül nem talál megoldást, az ügyet a vitában érintett valamely fél az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. A Bíróságnak továbbá hatókörébe tartozik az EU-tagállamok és a Bizottság közötti vitás ügyek rendezése is.

Háttér

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alatt elfogadott (a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően ezek a rendelkezések immáron az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címe alá tartoznak) egyezmény és annak jegyzőkönyvei egy olyan közös jogalap kidolgozását célozzák meg, amely az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit büntetőjogilag védi.

Az egyezmény 2002. október 17-én lépett hatályba első jegyzőkönyvével, valamint a Bíróság által az egyezmény értelmezéséről kiadott jegyzőkönyvvel együtt. A második jegyzőkönyv 2009. május 19-én lépett hatályba. Az egyezményt és jegyzőkönyveit az EU-hoz csatlakozó bármely ország aláírhatja.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • A kiadásokat érintő csalás: akármely tevékenység vagy szándékos mulasztás, amely hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok használatára vagy bemutatására irányul, amely hatásaként magával vonja az Európai Közösségek általános költségvetéséből származó, illetve az Európai Közösségek által vagy a Közösségek nevében kezelt költségvetésekből származó tőke elsikkasztását vagy szabálytalan visszatartását, információk kötelességszegő elhallgatását az előbbiekkel megegyező következményekkel, továbbá az említett források más célokra való felhasználását, mint amelyekre eredetileg megítélték azokat.
  • A bevételeket érintő csalás: akármely tevékenység vagy szándékos mulasztás, amely hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok használatára vagy bemutatására irányul, amely hatásaként magával vonja az Európai Közösségek általános költségvetését alkotó, illetve az Európai Közösségek által vagy a Közösségek nevében kezelt költségvetéseket alkotó tőke törvénysértő csökkentését, információk kötelességszegő elhallgatását az előbbiekkel megegyező következményekkel, továbbá a törvényes módon szerzett kedvezmények más célokra való felhasználását az előbbiekkel megegyező következményekkel.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács jogi aktusa (1997. június 19.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második jegyzőkönyve szövegének kidolgozásáról [Hivatalos Lap C 221 (1997.7.19.)].
Ez a jegyzőkönyv a jogi személyek felelősségével, az elkobzással, a pénzmosással, valamint a tagállamok és a Bizottság között az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek, illetve az ezekre vonatkozó személyi adatoknak a védelme érdekében folytatott együttműködéssel foglalkozik. Ez a jegyzőkönyv 2009. május 19-én lépett hatályba.

A Tanács jogi aktusa (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról [Hivatalos Lap C 151., 1997.5.20.].
Ez a jegyzőkönyv engedélyezi, hogy a nemzeti bíróságok kérelmet nyújtsanak be a Bírósághoz az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek és jegyzőkönyveinek előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről. 2002. október 17-én lépett hatályba.

A Tanács jogi aktusa (1996. szeptember 27.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez csatolt jegyzőkönyv létrehozásáról [Hivatalos Lap C 313., 1996.10.23.].
Ez a jegyzőkönyv olyan fogalmak meghatározására összpontosít, mint a „hivatalos” és „aktív, valamint passzív korrupció”, továbbá kitér a korrupciós bűntettekért kiszabott bírságok harmonizálására is. 1997. december 19-én elfogadtak egy magyarázó jelentést a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyv 2002. október 17-én lépett életbe.

A Tanács határozata 2008/40/IB (2007. december 6.) Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez, az 1996. szeptember 27-i jegyzőkönyvhöz, az 1996. november 29-i jegyzőkönyvhöz és az 1997. június 19-i második jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról [Hivatalos Lap L 9., 2008.1.12.].
Ezzel a döntéssel Bulgária és Románia csatlakozott az egyezményhez és annak jegyzőkönyveihez.

Jelentések

Second Report from the Commission – Implementation of the Convention on the Protection of the European Communities' financial interests and its protocols [COM(2008) 77 – Not published in the Official Journal] (A Bizottság második jelentése – Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény és jegyzőkönyvei végrehajtásáról [COM(2008) 77 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
A 2004-ben előterjesztett első jelentés után a Bizottság megvizsgálja, hogy milyen előrelépéseket tett a 27 EU-tagállam az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló eszközök ratifikálása és megvalósítása terén. A jelentés ráirányítja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a ratifikálás folyamatában sok esetben fellépő késedelmekből és az egyezmény helytelen végrehajtásából adódnak.

Report from the Commission – Implementation by Member States of the Convention on the Protection of the European Communities' financial interests and its protocols [COM(2004) 709 – Not published in the Official Journal]. (A Bizottság jelentése – Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek és jegyzőkönyveinek a tagállamok általi végrehajtásáról [COM(2004) 709 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
Ez a jelentés az egyezménynek és jegyzőkönyveinek a 2004. május 1-jei bővítést megelőző 15 EU-tagállam általi megvalósításáról szól. A jelentés szerint előrelépés figyelhető meg az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelmében azoknak a nemzeti törvényeknek köszönhetően, amelyeket az EU-tagállamok elfogadtak. Mindazonáltal sajnálkozásának ad hangot, hogy egyik ország sem tette meg összes szükséges lépést annak érdekében, hogy teljesen megfeleljen az egyezménynek. A Bizottság javasolja, hogy a Tanács ösztönözze az EU-tagállamokat azon erőfeszítéseik fokozására, amelyek nemzeti büntetőjogi jogszabályaik megerősítésére, és a második jegyzőkönyv haladéktalan ratifikálására irányulnak.

Utolsó frissítés: 11.03.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére