RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelem

Ennek a kerethatározatnak a célja, hogy kiegészítse azokat az intézkedéseket, amelyeket a Tanács korábban hozott a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás ellen. Meghatározza különösen azokat a jogellenes viselkedésformákat, amelyek az Európai Unió (EU) minden tagállamában büntetendő bűncselekménynek minősülnek.

JOGI AKTUS

A Tanács 2001/413/IB kerethatározata (2001. május 28.) a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ennek a kerethatározatnak a célja, hogy kiegészítsen egy sor egyéb intézkedést, amelyeket a Tanács korábban hozott a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről. Ezek az alábbiak:

A kerethatározat értelmében a nem készpénzes fizetőeszközök bármely formáját érintő csalás bűncselekménynek minősül, amelyet hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell sújtani minden EU-tagállamban.

Bűncselekmények

A kerethatározat szándékosan elkerüli a hatályos büntetőjogban szabályozott konkrét bűncselekmény-típusokra való hivatkozásokat, mert azok nem mindenhol ugyanazokra az elemekre terjednek ki. Ehelyett a keretszerződés csupán felsorolja a különböző magatartásformákat, amelyeknek az egész Unióban bűncselekménynek kell minősülniük. Különböző típusú viselkedéseket határoz meg az alapján, hogy mi ellen irányulnak: maga a fizetőeszköz ellen, fizetőeszközök előállítása ellen, egy vagy több pénzügyi tranzakció ellen vagy maga a rendszer ellen, amely a fizetési tranzakciók rendezését, begyűjtését, feldolgozását, kifizetését, illetve elszámolását végzi.

Szankciók

Mindenfajta fent említett magatartás bűncselekményként sorolandó be az összes EU-tagállamban. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok kötelesek büntetéseket kiszabni ezekre a bűncselekményekre attól függően, hogy természetes vagy jogi személy követte el azokat. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Nem feltétlenül járnak szabadságvesztéssel, kivéve a legsúlyosabb eseteket, amelyek kiadatáshoz is vezethetnek. Az EU-tagállamoknak van némi mérlegelési lehetőségük a bűncselekmény súlyosságának, illetve az alkalmazandó büntetések természetének és mértékének meghatározásában.

Joghatóság

Egy sor kritériumot határoztak meg annak eldöntésére, hogy mely nemzeti igazságügyi hatóságok rendelkeznek joghatósággal a kerethatározatban tárgyalt bűncselekményekre vonatkozóan. Egy EU-tagállam joghatóságát megalapozza, amennyiben a bűncselekményt:

  • a területén követik el;
  • állampolgárai követik el (amennyiben az országhatáron túli joghatóságot elismeri az EU-tagállam);
  • olyan jogi személy javára követték el, amelynek székhelye az illetékes EU-tagállam területén található.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy elkövetők bíróság elé állíthatók olyan esetekben, ha egy EU-tagállam nem adja ki a saját állampolgárait.

Együttműködés

Intézkedések történtek annak érdekében, hogy a fizetési rendszereket irányító, ellenőrző és felügyelő állami vagy magántestületek együttműködjenek a kerethatározatban meghatározott bűncselekmények kivizsgálásáért, illetve az elkövetőkkel szembeni fellépésért felelős nemzeti hatóságokkal. További együttműködési mechanizmusok hozhatók létre az EU-tagállamok között az egyezményekkel, a két- vagy többoldalú megállapodásokkal vagy bármely egyéb alkalmazandó megállapodásokkal összhangban. A Bizottság jelentést készít a Tanácsnak arról, hogy az EU-tagállamok megfelelnek-e a kerethatározat rendelkezéseinek.

Ezt a jogi aktust érinti az Európai Unió Bírósága által tárgyalt C-176/03 sz. ügy, amely a büntetőügyekre vonatkozó hatásköröknek a Bizottság és a Tanács közötti megosztásáról szólt.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 2001/413/IB kerethatározata

2001.6.2.

2003.6.2.

HL L 149., 2001.6.2.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése (2006. február 20.) – Második jelentés a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló, 2001. május 28-i tanácsi kerethatározat 14. cikke alapján [COM(2006) 65 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Report from the Commission of 30 April 2004 based on Article 14 of the Council Framework Decision of 28 May 2001 combating fraud and counterfeiting of non-cash means of payment [COM(2004) 346 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság jelentése (2004. április 30.) a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló, 2001. május 28-i tanácsi kerethatározat 14. cikke alapján COM(2004) 346 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Utolsó frissítés: 06.06.2006
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére