RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció Elleni Egyezménye

Ez a határozat felhatalmazza a Tanács elnökét, hogy kijelölje azokat a személyeket, akik felhatalmazással rendelkeznek az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének az Európai Közösség nevében történő aláírására. Az egyezmény célja, hogy növelje a korrupció elleni harc hatékonyságát, elősegítse a közügyek megfelelő módon való irányítását, és bátorítsa a nemzetközi együttműködést és technikai segítségnyújtást.

JOGI AKTUS

A Tanács határozata ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének az Európai Közösség nevében történő megkötéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

A 2003. december 9–11-éig a mexikói Meridában tartott konferencián az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét aláírásra késszé nyilvánították. A 2005. május 10-i 2658. ülésén a Tanács elfogadta a Bizottság által az egyezmény aláírására vonatkozóan tett javaslatot (DE) (EN) (FR).

Ez a határozat felhatalmazza a Tanács elnökét, hogy kijelölje azokat a személyeket, akik felhatalmazással rendelkeznek az ENSZ egyezményének az Európai Közösség nevében történő aláírására. 2005. szeptember 15-én az Európai Bizottság és a Tanács elnöksége az Európai Közösség képviseletében aláírta az egyezményt. A ma már Meridai Egyezmény néven ismert okmányt az ENSZ közgyűlése 2003. október 31-én fogadta el (58/4. határozat), és 2005. december 9-ig írhatták alá a felek.

Hatékony eszköz megteremtése a korrupció ellen

2000 decemberében az ENSZ közgyűlése olyan, minden állam számára nyitott különleges bizottság felállításáról döntött, amelynek feladata egy hatékony nemzetközi jogi eszköz kidolgozása a korrupció ellen (55/61. határozat). Ez a bizottság 2002 januárja és 2003 októbere között alakította ki tárgyalások keretében az egyezményt. Az Európai Közösség érdekeit a Bizottság képviselte.

A Bizottság úgy véli, a Tanács által a tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzéseket sikerült elérni. Az egyezmény magas szintű megelőző és technikai segédintézkedéseket határoz meg a Közösség illetékességi körén belül eső, különösen a belső piacot érintő ügyekkel kapcsolatban. Ezek között említhetők a pénzmosás megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések, valamint a magánszektorban végzett számvitelre, az átláthatóságra, továbbá az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó beszállítói és szolgáltatói szerződésekhez való minden jelölt számára egyenlő hozzáférésre vonatkozó normák.

Miután az egyezményt aláírásra bocsátották a mexikói Meridában, a tagállamok kijelentették, hogy aláírják azt (a 15 tagú EU közül egyedül Spanyolország nem jelezte ezt a szándékát), ezért a Bizottság megállapítja, hogy az Európai Közösségnek is így volna helyes eljárnia. E célból a Bizottság javasolta, hogy a Tanács elnöksége jelölje ki azokat a személyeket, akik felhatalmazást kapnak az egyezménynek a Közösség nevében történő aláírására. A Tanács a Bizottság javaslatát vita nélkül elfogadta.

A korrupció elleni küzdelem: az ENSZ egyezménye

Az egyezmény fő céljai a következők:

  • ösztönözze és erősítse azokat az intézkedéseket, amelyek a korrupció hatékonyabb és hatásosabb megelőzésére és leküzdésére irányulnak;
  • ösztönözze, könnyítse meg és támogassa a nemzetközi együttműködést és technikai segítségnyújtást;
  • mozdítsa elő a közügyek és a köztulajdon tisztességes, számon kérhető és megfelelő kezelését.

Az egyezmény a korrupció megelőzésére, kivizsgálására és üldözésére, valamint a bűncselekményből származó jövedelmek befagyasztására, lefoglalására, elkobzására és visszaszolgáltatására vonatkozik.

Az egyezmény részletesen felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket a korrupció megelőzése érdekében kell tenni, beleértve a megelőzési elvek és gyakorlatok alkalmazását, az e célt szolgáló testületek felállítását, közhivatalnokokra vonatkozó magatartási kódexek bevezetését, továbbá objektív kritériumok meghatározását a köztisztviselők alkalmazására és előléptetésére, valamint a közbeszerzésekre. Ajánlja, hogy szigorúbb számviteli és könyvvizsgálati normák bevezetése révén javítsák az átláthatóságot és a számonkérhetőségét mind az államháztartás igazgatása terén, mind a magánszektorban. Az egyezmény a pénzmosás megelőzésére, valamint a bírói testület függetlenségének szavatolására irányuló intézkedéseket is biztosít. Megelőző intézkedésként ösztönzi a nyilvános jelentéstételt és a társadalom bevonását.

A korrupció bűncselekménnyé nyilvánítására, feltárására és elfojtására vonatkozólag az egyezmény ajánlása értelmében a részes államoknak olyan jogalkotási és egyéb intézkedéseket kell tenniük, amelyekre szükség lehet a bűncselekmények egész sorának feltárásához. Ezek a következők:

  • a nemzeti vagy külföldi állami tisztviselőket, valamint a nyilvános nemzetközi szervezetek hivatalnokait érintő korrupció;
  • egy állami tisztviselő által elkövetett akármilyen köz- vagy magántulajdonra irányuló sikkasztás, hűtlen kezelés vagy egyéb jellegű eltérítés;
  • befolyással való üzérkedés;
  • hivatali visszaélés és törvénysértő gazdagodás.

Az egyezmény minden tekintetben korrupciónak tekinti a jogosulatlan előnyök felajánlását vagy elfogadását mind saját részről, mind más személy vagy jogalany részéről.

A magánszektorra vonatkozóan szorgalmazza a sikkasztás és a korrupció bűncselekménnyé nyilvánítását. Az egyezmény értelmében bűncselekménynek kellene tekinteni továbbá a pénzmosást, a lopott tulajdon kezelését, az igazságszolgáltatás hátráltatását és a sikkasztásban vagy korrupcióban való részvételt, illetve ezek kísérletét is.

A részes államoknak ajánlja, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a következők érdekében:

  • biztosítsák a jogi személyek felelősségét;
  • engedélyezzék a zárolást, a lefoglalást és az elkobzást;
  • védjék a tanúkat, a szakértőket és az áldozatokat;
  • védjék a bejelentést tevő személyeket;
  • számolják fel a korrupciós ügyekből adódó következményeket;
  • biztosítsák, hogy azoknak a jogi vagy magánszemélyeknek, akik korrupciós ügy következtében kárt szenvedtek, jogában álljon kártérítési eljárást indítani;
  • hozzanak létre egy vagy több olyan testületet, amely a bűnüldözés keretein belül kifejezetten a korrupció leküzdésére specializálódott, vagy nevezzenek ki személyeket e célból;
  • ösztönözzék a bűnüldöző szervekkel való együttműködést;
  • ösztönözzék a nemzeti hatóságok közötti és a magánszektorral való együttműködést;
  • számolják fel azokat az akadályokat, amelyek a banktitokra vonatkozó törvények alkalmazásából adódhatnak;
  • vegyék figyelembe egy feltételezett elkövető ellen egy másik államban meghozott korábbi büntetőítéleteket a büntetőeljárások során;
  • határozzák meg joghatóságukat a területükön vagy ellenük, illetve állampolgáruk stb. által elkövetett bűncselekményekre vonatkozólag.

A részes államoknak továbbá meg kell tenniük a szükséges lépéseket az állami hivatalnokok ellen irányuló eljárások és szankciók vonatkozásában annak érdekében, hogy egyensúlyba hozzák mentelmi jogaik és az általuk elkövetett bűncselekményeket, beleértve az azokból származó következményeket is.

Az egyezmény külön fejezetet szentel a nemzetközi együttműködésnek. A részes államoknak együtt kell működniük a büntetőügyekben és a kiadatási, valamint az elítélt személyek átszállítását illető ügyekben az egyezményben leírt különféle helyzetekben. A kölcsönös jogsegély fontos eleme ennek a fejezetnek, és az egyezmény különböző forgatókönyveket vázol fel, hogy a segítségnyújtás minél több formáját lefedje.

A részes államok továbbá adott esetben átadhatják egymásnak a büntetőjogi eljárásokat, közös vizsgálatokat végezhetnek, valamint olyan speciális nyomozati módszerekkel élhetnek, mint például az elektronikus megfigyelés. A bűnüldözési szerveknek hatékonyabb kommunikációs és együttműködési csatornákon keresztül kell együttműködniük a vizsgálatok lefolytatásakor.

Az V. fejezet a vagyonvisszaszerzésről szól. A vagyon e fejezet alapján való visszajuttatása az egyezmény alapelvei közé tartozik. A pénzügyi szervezeteket ösztönzik arra, hogy ellenőrizzék ügyfeleiknek, valamint a nagy értékű számlák haszonélvezőinek személyazonosságát, valamint kerüljék az olyan bankokat, amelyek fizikailag nem képviseltetik magukat, és nem állnak kapcsolatban szabályozott pénzügyi csoporttal. A fejezet ezenkívül pontosan kijelöli a vagyon közvetlen visszaszerzését célzó intézkedéseket és az ennek végrehajtására szolgáló mechanizmust, amely az elkobzás területén folytatott nemzetközi együttműködésen alapul. Az ilyen vagyont az egyezményben leírt szabályokkal összhangban kell visszatéríteni. Egy pénzügyi hírszerző egységet és két- vagy többoldalú megállapodásokat, illetve rendszereket is be kell vonni a nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelése érdekében.

A részes államoknak különleges oktatóprogramokat kell kidolgozniuk, valamint a lehető legszélesebb körű technikai segítséget kell egymás számára nyújtaniuk. A korrupcióval kapcsolatos információk összegyűjtése, cseréje és elemzése is szükséges, mint ahogy a különböző szinteken való együttműködés fokozására tett gyakorlati lépések is csakúgy, mint a fejlődő országok és az átmeneti gazdasággal rendelkező országok által a korrupció hatásos megelőzése és leküzdése érdekében tett erőfeszítések pénzügyi és anyagi támogatása.

Az egyezmény létrehozza a részes államok konferenciáját azzal a céllal, hogy javítsa az utóbbiak képességeit és együttműködését, segítve ezáltal az egyezményben foglalt célkitűzések teljesítését, valamint előmozdítva és ellenőrizve annak végrehajtását.

Az egyezményt regionális gazdasági integrációs szervezetek is aláírhatják, amennyiben az adott szervezetnek legalább egy tagállama már aláírta azt. Az egyezmény a 30. ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésétől számított 90. napon lép életbe.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2008/801/EK határozata (2008. szeptember 25.) az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció elleni Egyezményének az Európai Közösség nevében történő megkötéséről [Hivatalos Lap L 287., 2008.10.29].
Ezzel a határozattal az Európai Közösség jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció Elleni Egyezményét. A határozat felhatalmazza a Tanács elnökét, hogy kijelölje azokat a személyeket, akik felhatalmazással rendelkeznek az ENSZ egyezményének az Európai Közösség nevében történő aláírására. Az okirat a Közösségre nézve kötelező jellegű. Két nyilatkozatból áll: az egyik kimondja a Közösség illetékességét az egyezményben foglalt kérdésekkel kapcsolatban (II. melléklet), a másik az egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő viták rendezéséről szól (III. melléklet).

Utolsó frissítés: 12.12.2008

Lásd még

További információkért kérjük, látogasson el a következő internetes oldalakra:

Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére