RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

Az Európai Csalás Elleni Hivatalt 1999-ben állították fel a csalások és a Közösség érdekeit károsító más jogellenes cselekedetek elleni fellépés hatókörének kiterjesztése és megerősítése céljából.

JOGI AKTUSOK

A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról.

Működésének körülményei:

Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról.

Az Európai Parlament és a Tanács 1074/1999/Euratom rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról.

Intézményközi megállapodás (1999. május 25.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a határozat létrehozza az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), amely az Európai Bizottság független jogállással rendelkező, csalás elleni vizsgálatok lefolytatásával megbízott része. Működésének módját két rendelet és egy intézményközi megállapodás határozza meg.

Az OLAF illetékessége

A bizottsági határozat rendelkezik az OLAF létrehozásáról és kijelöli annak hatásköreit, amelyek a következők:

  • külső igazgatási vizsgálatok lefolytatása a csalások, a korrupció és a Közösség pénzügyi érdekeit károsító minden más jogellenes cselekedet, valamint a Közösség rendelkezéseinek bármilyen cselekedet vagy intézkedés általi megsértése elleni küzdelem megerősítése céljából;
  • belső vizsgálatok lefolytatása az alábbi célokból:
    1. csalások, a korrupció és a Közösség pénzügyi érdekeit károsító egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem;
    2. a szakmai feladatok teljesítéséhez kapcsolódó súlyos helyzetek kivizsgálása, amelyek a Közösségek tisztviselői és alkalmazottai kötelességeinek feltehetően fegyelmi vagy adott esetben büntetőeljárást eredményező elhanyagolásának vagy elmulasztásának minősülnek, vagy olyan jogellenes cselekedetnek minősülnek, amelyeket hasonló módon intézmények és szervek tagjai, szervek vezetői vagy intézmények és szervek személyzetének olyan tagjai követtek el, akikre nem érvényes az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek;
  • a Közösség intézményeinek vagy szerveinek kérésére más vizsgálati megbízások végrehajtása;
  • a tagállamokkal való együttműködés erősítésének támogatása a csalások elleni küzdelem területén;
  • a csalások elleni küzdelem stratégiáinak kidolgozása (jogalkotási és szabályozási kezdeményezések előkészítése a Hivatal tevékenységi területeihez kapcsolódóan);
  • minden egyéb operatív tevékenységek ellátása a csalások elleni küzdelem terén (infrastruktúra fejlesztése, információk gyűjtése és elemzése, műszaki támogatás nyújtása);
  • közvetlen kapcsolattartás a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságokkal;
  • a Bizottság képviselete a csalások megelőzésének területén.

Az OLAF külső vizsgálati hatáskörei elsősorban azok, amelyeket a 2988/95/Euratom rendelet (az Európai Közösségek pénzügyi érdekei) és a 2185/96/Euratom, EK rendelet (az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok) ruháztak a Bizottságra. Továbbá az OLAF tevékenységének alapját képezi a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásról szóló 515/97/EK rendelet is.

Miként folytatja le az OLAF a vizsgálatait?

Az OLAF vizsgálatairól szóló két rendelet – amelyek közül az egyik az EK-ra, a másik az Euratomra vonatkozik – megismétli a Hivatal legfontosabb funkcióit, és meghatározza azokat a gyakorlati feltételeket, amelyek keretében a Hivatal a felelősségi körébe tartozó vizsgálatokat végzi.

Az OLAF által végzett külső (a tagállamokban és egyes Unión kívüli, az Unióval együttműködési megállapodást kötött országokban lefolytatott) és belső (a szerződések által, illetve ezek alapján létrehozott intézményekben és szervekben végrehajtott) ellenőrzések nincsenek hatással a tagállamok büntetőeljárásokra vonatkozó hatásköreire.

A Hivatal igazgatója indítja el a saját hatáskörében vagy (külső vizsgálatok esetében) egy érintett tagállam felkérésére, illetve (belső vizsgálatok esetében) az érintett intézménynek vagy szervnek felkérésére meghozott döntése alapján a vizsgálatokat, majd irányítja azok lefolytatását.

Külső vizsgálatainak részeként az OLAF végzi el azon helyszíni ellenőrzéseket, amelyekért a Bizottság felelős a 2988/95/Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendelet értelmében.

Ha belső vizsgálatot végez, az OLAF közvetlen és bejelentés nélküli hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a közösségi intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában levő minden információhoz. Ezenkívül bárkitől kérheti szóbeli információk közlését, valamint helyszíni vizsgálatokat végezhet gazdasági szereplőknél.

Olyan esetekben, amikor a vizsgálatok feltárják, hogy egy tag, igazgató, tisztviselő vagy egyéb alkalmazott személyesen érintett, értesítik az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez az ilyen személy tartozik, kivéve, ha a vizsgálat vagy egy esetleges nemzeti szintű vizsgálat célja érdekében teljes titoktartásra van szükség, és ezzel összeegyeztethetetlen volna ezen információ kiadása.

Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az OLAF felkérésére vagy saját kezdeményezésükre a folyamatban levő vizsgálatban érintett minden birtokukban levő dokumentumot és információt kötelesek átadni a Hivatalnak.

A Hivatalnak átadott valamennyi információ megfelelő védelmet élvez.

A vizsgálat befejezését követően az OLAF összeállít egy jelentést, amelyben feltüntetik a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is. Külső vizsgálat esetén a jelentést megküldik az érintett tagállamnak, belső vizsgálat esetén pedig az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek.

Információk akkor is küldhetők a tagállamok illetékes hatóságainak, illetve az érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek, amikor a vizsgálat még folyamatban van (a Hivatal közvetlen kapcsolatban áll a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságokkal).

A Hivatal működésének függetlenségét egy felügyeleti bizottság védi, amelyet öt független, kívülálló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezése alapján kinevezett személy alkot. Ezenkívül, ha az igazgató úgy ítéli meg, hogy egy, a Bizottság által megtett intézkedés megkérdőjelezi a személyes függetlenségét, jogosult azzal szemben eljárást kezdeményezni az Európai Bíróságon.

Az Unió bármely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének alkalmazottja panasszal élhet az OLAF igazgatójánál a Hivatal által belső vizsgálat során elkövetett, számára káros cselekmény miatt, vagy a Bíróságnál is benyújthat keresetet.

Intézményközi megállapodás a Parlament, a Tanács és a Bizottság között

A Parlament , a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás célja annak szavatolása, hogy e három intézménynél, illetve az Unió valamennyi egyéb szervénél, hivatalánál és ügynökségnél – az Európai Beruházási Bankot (EBB) és az Európai Központi Bankot (EKB) is beleértve – zajló vizsgálatok azonos feltételek mellett kerüljenek lefolytatásra.

Ennek érdekében a három intézmény egy olyan belső határozat elfogadásában egyezett meg, amely ennek a megállapodásnak a mellékletében szereplő szabványos mintán alapul, valamint a többi intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget is felkérik arra, hogy csatlakozzanak a megállapodáshoz.

A határozatminta arra kötelezi az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség főtitkárát, szolgálatait és valamennyi alkalmazottját, hogy teljes mértékben működjenek együtt az OLAF alkalmazottaival, és adjanak meg nekik minden hasznos tájékoztatást.

Amennyiben felmerül a csalás, korrupció vagy bármely más, a Közösségek érdekeit károsító jogellenes tevékenység esetleges előfordulásának gyanúja:

  • minden alkalmazott, aki ilyen tényekről szerez tudomást, ezekről haladéktalanul köteles tájékoztatni szolgálatának vezetőjét vagy főigazgatóját, vagy amennyiben ezt hasznosnak találja, főtitkárát vagy közvetlenül az OLAF-ot;
  • a főtitkár, a főigazgatók és a szolgálatok vezetői haladéktalanul továbbítani kötelesek az OLAF részére minden olyan tudomásukra jutott ténybeli információt, amely alapján szabálytalanságok fennállása vélelmezhető;
  • az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tagjai kötelesek tájékoztatni annak elnökét, vagy amennyiben ezt hasznosnak tartják, közvetlenül az OLAF-ot.

Abban az esetben, ha belső vizsgálat során fény derül valamely tag, vezető, tisztviselő vagy alkalmazott érintettségére, az illető személyt erről mielőbb tájékoztatják. Lehetőséget kap az őt érintő tényekkel kapcsolatos álláspontja kifejtésére. A vizsgálat vagy valamely nemzeti igazságügyi hatóság esetleges későbbi nyomozása érdekében szükség esetén el lehet halasztani e lehetőség biztosítását.

Az OLAF véleményez minden olyan, mentelmi jog megvonására irányuló, valamely tagállam rendőrségétől vagy igazságügyi hatóságától érkező kérelmet, amely valamely intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség vezetőjére, tisztviselőjére vagy alkalmazottjára vonatkozik. Amennyiben a kérelem az intézmény vagy szerv valamely tagját érinti, erről tájékoztatják a Hivatalt.

Háttér

Az EK-Szerződés kifejezetten jogalapot biztosít a Közösség és a tagállamok olyan intézkedései számára, amelyek csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen irányulnak (280. cikk). Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével a Közösség sokkal határozottabb eszközöket kapott a csalás elleni küzdelem és a gazdasági, pénzügyi bűnözés felszámolása terén.

A Bizottság csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó munkacsoportját így felváltotta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely a vizsgálatok elvégzése mellett a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét és a csalások elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok kidolgozásáért és előkészítéséért is felelős. Az OLAF nagyobb függetlenséget élvez a vizsgálatok lefolytatása tekintetében, mint elődje.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat

1999.4.28.

HL L 136., 1999.5.31.

1073/1999/EK rendelet

1999.6.1.

HL L 136., 1999.5.31.

1074/1999/Euratom rendelet

1999.6.1.

HL L 136., 1999.5.31.

Intézményközi megállapodás

1999.6.1.

HL L 136., 1999.5.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról [COM(2006) 244 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Lényegében e javaslat fő céljai a következők:

  • Irányítás, az intézmények együttműködése és a felügyeleti bizottság. A Bizottság véleménye szerint a vizsgálati tevékenységekkel összefüggő prioritások kapcsán politikai irányításra van szükség. Azt javasolja, hogy strukturált párbeszéd keretében rendszeres időközönként találkozókat tartsanak a felügyeleti bizottság és az európai intézmények részvételével anélkül, hogy ezáltal beavatkoznának a vizsgálatok menetébe.
  • Az érintett személyek jogainak biztosítása. A Bizottság azt javasolja, hogy a rendelet tartalmazzon részletes rendelkezést a belső és külső vizsgálatok során tiszteletben tartandó eljárási garanciákról.
  • A vizsgálatok ellenőrzésének megerősítése. Megerősített ellenőrzéssel kell biztosítani a meghatározott eljárások tiszteletben tartását, és lehetővé kell tenni a véleménykérést. E szerep ellátására felülvizsgálati tanácsadót neveznek ki.
  • Az információáramlás fejlesztése. Ezzel a javaslattal a Bizottság javítani kívánja az információáramlást az OLAF és az európai intézmények és szervek között, az OLAF és a tagállamok között, valamint az OLAF és a bejelentéstevők között.
  • Az OLAF működési hatékonyságának megerősítése. A Bizottság által javasolt rendelkezések lehetővé teszik, hogy az OLAF az intézkedési prioritásokra összpontosítson. Például tisztázni kell a vizsgálatindítás és -lezárás eljárásait.
  • Az OLAF vizsgálatai hatékonyságának javítása. A Bizottság javasolja, hogy tisztázzák az OLAF hatáskörét azokban a külső vizsgálatokban, amelyek a szerződések, egyezmények vagy támogatási határozatok alapján közösségi pénzeszközökben részesülő gazdasági szereplőkkel kapcsolatosak (közvetlen ráfordítás).
  • A főigazgató hivatali ideje. Az OLAF főigazgatója függetlenségének megerősítése érdekében a Bizottság nem megújítható megbízatás bevezetését javasolja.

Együttdöntési eljárás (COD/2006/0084)

Tevékenységi jelentések:

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése – Nyolcadik tevékenységi jelentés (DE ) (EN ) (FR ) a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakról [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A nyolcadik éves tevékenységi jelentés megerősíti, hogy az előző évek fő irányvonalai továbbra is érvényesülnek. Az OLAF által kapott információk mennyisége a korábbi években folyamatosan növekedett és minőségük javult, ami a Hivatal iránti közbizalmat jelzi. 2007-ben az OLAF több ügyet nyitott meg, mint 2006-ban. Hasonlóképpen a lezárt ügyek száma is növekedett, szemben a korábbi évekkel, amelyeket a lezárt ügyek számának csökkenése jellemzett. Továbbá az OLAF által lefolytatott „saját vizsgálatok” száma meghaladta azon vizsgálatokét, amelyek keretében a Hivatal pusztán segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak. Az ügyek átlagos időtartama 2007-ben enyhén növekedett, ami a Hivatal által megoldandó ügyek bonyolultságával és azzal függ össze, hogy a vizsgálatokba tagállamokat vagy külső partnereket is be kellett vonni. Az OLAF továbbra is aktív együttműködést folytat a tagállamokkal, a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel megbízott EU-szervekkel, valamint nemzetközi partnerekkel a csalás elleni küzdelem terén.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése – Hetedik tevékenységi jelentés (EN ) a 2006. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakról [A Hivatalos Lapban nem tették közzé].
Ez a jelentés a hatodik tevékenységi jelentést követi. Benne a Bizottság kiértékeli az elkövetett szabálytalanságokat és bemutatja a 2006-ban a tagállamok által és saját részéről végrehajtott legfontosabb intézkedéseket a csalások megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem területén. A jelentés részletesen ismerteti, hogy az OLAF miként dönt csalás elleni vizsgálatok indításáról, valamint kifejti az ügyek kezelésének menetét.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése – Hatodik tevékenységi jelentés (DE ) (EN ) (FR ) a 2004. július 1. és 2005. december 31. közötti időszakról [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Értékelő jelentés: A Bizottság jelentése (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) (2003. április 2.) – Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tevékenységeinek értékelése [COM(2003) 154 végleges – Hivatalos Lap C 76., 2004.3.25.].

Az intézmények határozatai:

A Tanács 1999/394/EK, Euratom határozata (1999. május 25.) a csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről [Hivatalos Lap L 149., 1999.6.16.].
Az intézményközi megállapodásban rögzítettekkel összhangban ez a határozat kimondja, hogy a Tanács köteles együttműködni a Hivatallal, információkkal ellátni azt, valamint a Biztonsági Hivatalt is kötelezi arra, hogy segítse az OLAF munkatársait tevékenységükben. Viszonzásképpen az OLAF köteles tájékoztatni a vizsgálataiban érdekelt feleket.

A Bizottság 1999/396/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. június 2.) a csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről [Hivatalos Lap L 149., 1999.6.16.].
Az intézményközi megállapodásban rögzítettekkel összhangban ez a határozat kimondja, hogy a Bizottság köteles együttműködni a Hivatallal, információkkal ellátni azt, valamint a Biztonsági Hivatalt is kötelezi arra, hogy segítse az OLAF munkatársait tevékenységükben. Viszonzásképpen az OLAF köteles tájékoztatni a vizsgálataiban érdekelt feleket.

Az Európai Parlament határozata (1999. november 18.) a csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről [Az Európai Parlament eljárási szabályzata, XI. melléklet [Hivatalos Lap L 44., 2005.2.15.].
Az intézményközi megállapodásban rögzítettekkel összhangban ez a határozat kimondja, hogy az Európai Parlament köteles együttműködni a Hivatallal és információkkal ellátni azt. A határozat kötelezi a Parlament Biztonsági Hivatalát, hogy segítse az OLAF munkatársait tevékenységükben. Továbbá arra kötelezi az OLAF-ot, hogy tájékoztassa a vizsgálataiban érdekelt feleket.

Az Európai Központi Bank 1999/726/EK határozata (1999. október 7.) a csalások megelőzéséről [Hivatalos Lap L 291., 1999.11.12.].
Ez a határozat megfelelő védelmet kíván biztosítani az Európai Központi Bankban végbemenő csalásokkal és egyéb jogellenes tevékenységekkel szemben, fenntartva azonban a hatáskörök megosztását és egyensúlyát az EKB és az európai intézmények között.
Ennek megfelelően a határozat egy csalás elleni bizottság felállításáról rendelkezik, amelynek feladata, hogy rendszeresen ellenőrizze az EKB Belső Ellenőrzési Igazgatóságának függetlenségét és működését. A csalás elleni bizottság felel az OLAF felügyeleti bizottságával fennálló kapcsolatokért is. Ezek a kapcsolatok az EKB határozatban megállapított elvein alapulnak.

A Bíróság határozata (1999. október 26.) a csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Az OLAF létrehozásáról szóló rendeletekben szereplő rendelkezésekkel összhangban ez a határozat arra kötelezi a Bíróságot, hogy működjön együtt a Hivatallal és lássa el információkkal. Ezenkívül rögzíti az OLAF munkatársai által a belső vizsgálatok lefolytatása során követendő eljárásokat. Tekintettel a bizalmas adatkezelés elvére, az OLAF nem férhet hozzá a Bíróság birtokában levő olyan dokumentumokhoz, amelyek folyamatban levő vagy megszüntetett jogi eljárásokhoz kapcsolódnak.

A Bíróság ítélete (2003. július 10.) a csalások megelőzéséről és a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló európai központi banki határozat (1999/726/EK) megsemmisítéséről (C-11/00. sz. ügy).

Utolsó frissítés: 05.11.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére