RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Kereskedelmet gátló akadályok elleni védelem

Ennek a rendeletnek a célja olyan eljárás kialakítása, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők és az Európai Unió (EU) országai számára, hogy felkérjék az EU intézményeit a harmadik országok által bevezetett, a kereskedelmet gátló akadályokkal szembeni fellépésre annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal összhangban megszűnjenek az azok következtében keletkezett károk vagy hátrányos kereskedelmi hatások.

JOGI AKTUS

A Tanács 3286/94/EK rendelete (1994. december 22.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról [Hivatalos Lap L 349., 1994.12.31.] [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet a jogellenes gyakorlatokról szóló 1984. évi rendelet helyébe lép. Olyan a kereskedelmi akadályokra vonatkozik, amelyek gátolhatják az Európai Unió (EU) harmadik országok piacaira irányuló kivitelét.

A kereskedelmet gátló akadályokról szóló rendelet alkalmazási köre szélesebb, mint a jogellenes gyakorlatokról szóló rendeleté. Ez a rendelet nem csupán az árukra terjed ki, hanem bizonyos, különösen a határon átnyúló szolgáltatásokra is.

Fogalommeghatározások

A „kereskedelmet gátló akadály” (azaz kereskedelmi akadály) minden olyan, harmadik ország által bevezetett kereskedelmi gyakorlat, amelyet nemzetközi kereskedelmi szabályok tiltanak; a szabályok a gyakorlat által érintett felet feljogosítják arra, hogy kísérelje meg a kérdéses gyakorlat hatásainak megszüntetését. Ezek a nemzetközi kereskedelmi szabályok lényegében a WTO szabályai, illetve olyan előírások, amelyeket az EU által harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásokban rögzítettek.

A rendelet a „kár” fogalmát úgy határozza meg, mint bármely olyan anyagi kárt, amelynek előidézésével az EU piacán egy uniós iparág számára a kereskedelmet gátló akadály fenyeget.

„Hátrányos kereskedelmi hatások” azon hatások, amelynek előidézésével a kereskedelmet gátló akadályok fenyegetik az uniós vállalkozásokat bármely harmadik ország piacán, és amelyek jelentősen kihatnak az EU-nak vagy az EU egy régiójának gazdaságára, illetve azon belül egy gazdasági ágazatra.

Az „uniós iparág” az EU összes olyan termelője vagy szolgáltatást nyújtója, amelyeknek termékeit vagy szolgáltatásait érinti egy kereskedelmet gátló akadály, illetve az összes olyan termelő vagy szolgáltatást nyújtó, amelyeknek az összesített teljesítménye a kérdéses termék vagy szolgáltatás Európai Unión belüli előállításának lényeges részarányát testesíti meg.

„Európai uniós vállalkozás” az a vállalat, amelyet valamely EU-tagállam jogszabályaival összhangban hoztak létre, és létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye az EU területén található, és közvetlenül érintett a kereskedelmet gátló akadály által sújtott termék előállításában vagy szolgáltatás nyújtásában.

A megkeresés joga

E rendelet értelmében háromféleképpen tehető panasz:

  • egy uniós iparág nevében, amelyet az EU piacára hatást gyakorló kereskedelmet gátló akadályok által előidézett anyagi kár ért;
  • egy vagy több uniós vállalkozás nevében, amelye(ke)t hátrányos kereskedelmi hatás ért a harmadik ország piacára hatást gyakorló kereskedelmi akadályok következtében;
  • egy EU-tagállam által, amely kifogást emel valamely kereskedelmet gátló akadály ellen.

A panasznak elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia a kereskedelmi akadály fennállásáról, valamint az abból eredő kárra vagy hátrányos kereskedelmi hatásokról. A kár vagy a hátrányos kereskedelmi hatások vizsgálata során a Bizottság figyelembe vesz bizonyos tényezőket, például az érintett uniós kivitel vagy behozatal mennyiségét, az uniós iparág versenytársainak árait, az olyan piacokra irányuló kivitel növekedési ütemét, ahol zajlik az uniós termékekkel a verseny, a származási vagy exportáló ország kiviteli kapacitását stb.

Vizsgálati eljárások

A panaszokat a Bizottságnak írásban kell benyújtani. A Bizottság 45 napon belül határozatot hoz a panasz elfogadhatóságáról. Ezt a határidőt a panasztevő kérésére fel lehet függeszteni abból a célból, hogy kiegészítő információk beszerezhetők legyenek.

A rendelet konzultációs eljárást is biztosít, és ebből a célból tanácsadó bizottságot hoz létre, amely az összes EU-tagállam képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottság egy képviselője. Ez a bizottság olyan fórumként szolgál, amely ellátja az EU-tagállamokat információkkal, ezenkívül itt kinyilváníthatják véleményüket írásban, vagy igényelhetik szóbeli konzultáció lefolytatását.

Ha egy panaszt a Bizottság elfogadhatónak ítél, vizsgálatot kezdeményez, és ezt kihirdeti az Európai Közösség Hivatalos Lapjában. Ez a kihirdetés megjelöli az érintett terméket vagy szolgáltatást és az érintett országokat. A Bizottság ezt követően összegyűjti az összes lényeges információt az érintett felektől.

Ha a vizsgálati eljárás arra az eredményre jut, hogy az EU érdekei semmiféle intézkedés meghozatalát nem teszik szükségessé, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a vizsgálati eljárás nyomán az érintett harmadik ország vagy országok olyan lépéseket hajtanak végre, amelyekkel felszámolják a panaszos által beterjesztésében megjelölt hátrányos kereskedelmi hatásokat vagy kárt, az eljárást fel lehet függeszteni. Az eljárás annak érdekében is felfüggeszthető, hogy a felek békés megoldást találjanak, amelynek eredményeként megállapodás jön létre az érintett harmadik ország vagy országok és az EU között.

Kereskedelempolitikai intézkedések elfogadása

Amennyiben a vizsgálati eljárás eredményeképp megállapításra kerül, hogy az EU érdekében fellépésre van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudják az EU jogainak gyakorlását, a megfelelő intézkedéseket e rendelet alapján határozzák meg. Ezek között az intézkedések között a következők szerepelhetnek:

  • kereskedelempolitikai megállapodásból származó bármely engedmény felfüggesztése vagy visszavonása;
  • fennálló vámok megemelése vagy más importteher bevezetése;
  • mennyiségi korlátozások bevezetése, vagy bármely egyéb, a behozatal vagy kivitel feltételeit módosító, vagy az érintett harmadik országgal folytatott kereskedelmet egyéb módon befolyásoló intézkedések bevezetése.

Ha az EU nemzetközi kötelezettségei előzetes nemzetközi konzultációs vagy vitarendezési eljárás lefolytatását igénylik, ezekről az intézkedésekről csak az eljárás lefolytatásának befejezését követően hozható döntés, és annak során figyelembe kell venni az eljárás következtetéseit.

A Tanács a Bizottság javaslatáról a javaslat kézhezvételének napjától számított 30 napon belül köteles határozni.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 3286/94/EK rendelete

1995.1.1.

HL L 349., 1994.12.31.

Módosító jogszabály(ok)HatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 356/95/EK rendelete

1995.2.24.

HL L 41., 1995.2.23.

A Tanács 125/2008/EK rendelete

2008.3.5.

HL L 40., 2008.2.14.

A 3286/94/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye – Globális Európa – Az Európai Unió kereskedelmi védelmi eszközei a változó világgazdaságban – Nyilvános konzultációra szánt zöld könyv [COM(2006) 763 végleges].
Ez a zöld könyv annak a 2006 októberében indult folyamatnak a része, amelynek célja, hogy számot vessen az EU-nak, mint a globális gazdaság részének a versenyképességével, valamint új lendületet adjon az utóbbinak. Ebben az összefüggésben a Bizottság elindított egy eljárást annak feltárására, hogy a kereskedelmi védelmi eszközök (dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedések) hogyan használhatók fel a jövőben a leghatásosabban az EU érdekében. Az utóbbiak valójában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályain alapulnak, és hozzájárulnak az EU-nak a tisztességtelen kereskedelemmel szembeni védelméhez, valamint a globalizáció következményeinek kezeléséhez. További tényező, hogy megváltozott az a környezet, amelyben elfogadják a kereskedelmi védelmi eszközöket.

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Globális Európa – Nemzetközi versenyképesség – Hozzájárulás az EU növekedési és munkahely-teremtési stratégiájához [COM(2006) 567 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 17.05.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére