Szubvencióellenes intézkedések
Ez a rendelet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezéseit ülteti át az Európai Unió (EU) jogszabályaiba azért, hogy biztosítsák a szubvencióellenes szabályok megfelelő és átlátható alkalmazását.
JOGI AKTUS
A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről.
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez a rendelet megfogalmazza, hogy bármiféle közvetlen vagy közvetett módon megadott támogatás összegének a kiegyenlítése céljából kivethető kiegyenlítő vám bármely olyan termék gyártása, termelése, kivitele vagy szállítása vonatkozásában, amely nem az Európai Unióból (EU-ból) származik, és amelynek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz.
A rendelet a Tanács 1225/2009/EK rendeletével (a dömpingellenes megállapodással) párhuzamosan alkalmazandó. Éppen ezért a kár megállapítására, az uniós gazdasági ágazat meghatározására, az eljárás indítására, a vizsgálatra, az ideiglenes és végleges intézkedésekre, valamint az eljárás befejezésére vonatkozó rendelkezések megegyeznek a két rendeletben.
A támogatás fogalmának meghatározása
Támogatás akkor áll fenn, ha egy ország kormányzata pénzügyi támogatást nyújt vagy az 1994. évi általános vám- és kereskedelmi megállapodás (GATT 1994.) XVI. cikke értelmében bármiféle jövedelempótló vagy ártámogató intézkedés alkalmazására kerül sor, és az előbbiekből gazdasági előny származik.
Kiegyenlíthető támogatások
A támogatások vonatkozásában csak abban az esetben alkalmazhatók kiegyenlítő intézkedések, ha a támogatások egyedinek minősülnek egy vállalkozás vagy gazdasági ágazat, illetve vállalkozáscsoport vagy gazdasági ágazatok csoportja viszonylatában. Akkor számítanak egyedinek, ha a támogatást nyújtó hatóság egy támogatásra való jogosultságot kifejezetten meghatározott vállalkozástípusokra korlátoz.
A kiegyenlíthető támogatás összegének kiszámítása
Ezt az összeget a támogatásban részesülő félre átruházott, a vizsgált időszak vonatkozásában feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ez a rendelet a címzettnek nyújtott előny kiszámítása során az alábbi szabályok alkalmazását írja elő:
- a kormányzat által rendelkezésre bocsátott részvénytőke akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha az ilyen befektetés a származási vagy exportáló ország területén a szokásos befektetési gyakorlattal nem egyeztethető össze;
- egy kormányzati szerv által nyújtott hitel akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha a hitelt felvevő cég által a kormányhitel esetében és a cég által a piacon ténylegesen megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében a visszafizetendő összeg között eltérés mutatkozik;
- egy kormányzati szerv által nyújtott hitelgarancia akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha a hitelgaranciában részesülő kedvezményezett cég által a kormánygarancia nyújtása mellett megkapott hitelösszeg esetében fizetendő és a cég által a piacon ténylegesen megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében visszafizetendő összeg között eltérés mutatkozik;
- áruk kormányzat általi nyújtása akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha az áruk ilyen nyújtása a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb vagy magasabb összeg megfizetése ellenében.
A támogatások összegét az EU-ba kivitelre került támogatott termék egységei alapján állapítják meg. A támogatási összeg a következő elemekkel csökkenthető: minden kérelmezési díj vagy más költség, amely felmerül a támogatásra való jogosultság megszerzésekor, illetve a termékekre kivetett exportadók, amelyeket a támogatás beszámítása céljából vetettek ki. Amennyiben a támogatás megítélése nem a mennyiség szerint kerül meghatározásra, a kiegyenlíthető támogatás összegének meghatározásában a teljes támogatási összeget a vizsgált támogatási időszak vonatkozásában a termelési, értékesítési vagy szállítási szinteken részarányosan osztják el.
Kármegállapítás
A kármegállapításnak egyértelmű bizonyítékokon és az alábbi elemek tárgyilagos vizsgálatán kell alapulnia:
- a támogatott behozatal mennyiségére;
- a támogatott behozatalnak az EU piacain forgalmazott hasonló termékek árára gyakorolt hatásaira;
- és az ilyen behozatalnak a szóban forgó uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásaira.
Eljárások megindítása
Az eljárást bármely természetes vagy jogi személy vagy a közösségi gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani. Amennyiben bármiféle panasz hiányában egy tagállam a támogatások nyújtásáról elegendő bizonyítékkal rendelkezik, és a támogatások nyújtása egy uniós gazdasági ágazat számára sérelmet okoz, haladéktalanul közölnie kell a Bizottsággal a rendelkezésére álló bizonyítékokat. A panasznak tartalmaznia kell a kiegyenlíthető támogatások létét igazoló elegendő bizonyítékokat (beleértve lehetőség szerint az ilyen támogatás összegére vonatkozó információkat), a kárt és e két elem közötti okozati összefüggéseket.
A panaszt abban az esetben kell az uniós gazdasági ágazat által, helyett vagy nevében benyújtottnak tekinteni, ha azzal kapcsolatosan az uniós gazdasági ágazatban tevékenykedő termelők által a hasonló termékből előállított összes termékmennyiség 50%-nál nagyobb kollektív részarányát képviselő termelők támogatásuknak vagy ellenvéleményüknek adnak hangot. Azonban nem kell vizsgálatot kezdeményezni abban az esetben, ha a panaszigényt támogató uniós gazdasági ágazat az összes termékmennyiség 25%-ánál kisebb részarányt tesz ki.
Ideiglenes intézkedések
Ideiglenes vám abban az esetben vethető ki, ha:
- eljárás kezdeményezésére került sor, és az érdekelt felek számára elegendő lehetőséget biztosítottak a szükséges információk benyújtásához és észrevételeik megtételéhez;
- ideiglenesen megállapították, hogy egy importált termék kiegyenlíthető támogatásokból származó gazdasági előnyöket élvez, és az uniós gazdasági ágazatot ennek következtében kár éri;
- az EU érdekei az ilyen kár keletkezésének megakadályozása céljából a beavatkozást megkívánják.
Végleges hatályú dömpingellenes vámok kivetése
Ha a megállapításban szereplő tények a kiegyenlíthető támogatásra és az ezzel okozott kárra utalnak, és az EU érdekei beavatkozást kívánnak meg, a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vet ki. A kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a megállapított kiegyenlíthető támogatás összegét, és annál kevesebbnek kell lennie, ha az ilyen kisebb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.
HIVATKOZÁSOK
| Jogi aktus | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
| A Tanács 597/2009/EK rendelete |
2009.8.7. |
– |
HL L 188., 2009.7.18. |



