RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A barcelonai nyilatkozat és az euromediterrán partnerség

Ez a nyilatkozat az Európai Unió (EU) és tizenkét dél-mediterrán ország között létrejött globális partnerség alapító okirata. E partnerség célja, hogy a földközi-tengeri térség a béke, a stabilitás és a fejlődés közös térségévé váljon a politikáról és a biztonságról folytatott párbeszéd, illetve a gazdasági, pénzügyi, szociális és kulturális együttműködés megerősítésének köszönhetően.

JOGI AKTUS

Az 1995. november 27–28-i barcelonai euromediterrán miniszteri konferencia zárónyilatkozata (EN ) és munkaprogramja.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) többoldalú együttműködési keretet alakít ki a földközi-tengeri medence országaival. Ez a partnerség új szakaszt jelent a kapcsolataikban. Első ízben kerülnek terítékre a gazdasági, szociális, emberi és kulturális vonatkozások és a közös biztonsági kérdések.

Ez a partnerség akkor öltött konkrét formát, amikor a barcelonai nyilatkozatot elfogadták az uniós tagállamok és a földközi-tengeri térség következő tizenkét, tagsággal nem rendelkező országa: Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Málta, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország és a Palesztin Hatóság. Meghívást kapott az Arab Államok Ligája (EN) és az Arab Maghreb Unió (UMA) (FR), valamint az UMA tagjaként Mauritánia is.

A szolidaritás szellemén és az egyes résztvevők sajátosságainak tiszteletben tartásán alapuló partnerség kiegészíti a régió békéje, stabilitása és fejlődése érdekében indított egyéb fellépéseket és kezdeményezéseket.

A politikai és biztonsági partnerség

A partnerség első célkitűzése az, hogy a földközi-tengeri térségben előmozdítsa a béke és a stabilitás közös térségének létrejöttét. Ezt a célkitűzést a többoldalú politikai párbeszéd révén kell elérni, kiegészítve az euromediterrán társulási megállapodásokban előirányzott kétoldalú párbeszédet. Ennek megfelelően a partnerek vállalják, hogy:

  • az Egyesült Nemzetek Alapokmányában (EN) (ES) (FR), az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (EN) (ES) (FR) és a nemzeti jogban lefektetett alapelvek alkalmazásával tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, valamint ezeken a területeken információt cserélnek;
  • tiszteletben tartják a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és elismerik a partnerek ahhoz való jogát, hogy politikai, társadalmi-kulturális, gazdasági és jogi rendszerüket szabadon válasszák meg és fejlesszék;
  • tiszteletben tartják az államok szuverenitását, a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát;
  • tiszteletben tartják a területi integritást, a belügyekbe való be nem avatkozás és a békés konfliktusrendezés elveit;
  • küzdenek a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem ellen;
  • előmozdítják a regionális biztonságot, megsemmisítik a tömegpusztító fegyvereket, csatlakoznak a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására létrehozott nemzetközi és regionális rendszerekhez, illetve a fegyverkezés korlátozásáról és a leszerelésről szóló megállapodásokhoz.

A résztvevők támogatják a közel-keleti konfliktusok igazságos, átfogó és tartós rendezését, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira támaszkodva.

A gazdasági és pénzügyi partnerség

A földközi-tengeri térség harmadik országainak fenntartható és kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődése egy közös jóléti térség létrejöttéhez fog vezetni a mediterrán térségben.

A reformok lehetővé teszik egy szabadkereskedelmi térség kialakítását, amely a késztermékek kereskedelmét érintő vámtechnikai (vámjellegű és nem vámjellegű) akadályok fokozatos felszámolását jelenti majd. A partnerek a mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások kereskedelmének fokozatos liberalizációját is tervezik.

Az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozásának keretét az euromediterrán társulási megállapodások és a földközi-tengeri térség harmadik országai közötti szabadkereskedelmi megállapodások adják. Ezeket a megállapodásokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) (EN) (ES) (FR) szabályainak tiszteletben tartásával kötötték meg.

A szabadkereskedelmi térség létrehozásának elősegítése érdekében a partnerek a következő prioritásokat határozták meg:

  • az áruk származási kumulációjára irányuló vámrendszer elfogadása, a versenyre, a gazdasági szereplők hitelesítésére és a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó szabályok kiigazítása;
  • a földközi-tengeri térség harmadik országaiban a piacgazdaság, a magánszféra, a technológiaátadás és a gazdasági integráció fejlesztése;
  • a gazdasági és szociális struktúrák korszerűsítése, valamint a leghátrányosabb helyzetű népességet támogató programok ösztönzése;
  • a szabadkereskedelem előmozdítása, a vámszabályok és -eljárások harmonizációja, a mezőgazdasági termékek kereskedelmét érintő indokolatlan technikai akadályok felszámolása.

Ezenfelül a partnerek által kialakított gazdasági együttműködés céljai többek között az alábbiak:

  • a magánmegtakarítások és a befektetések, köztük a közvetlen külföldi befektetések előmozdítása;
  • a földközi-tengeri térség harmadik országai közötti együttműködés ösztönzése;
  • az ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvező környezet kialakítása;
  • a környezettel, az energiával, a természeti erőforrásokkal és a halállományokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése;
  • a nők gazdaságban betöltött szerepének előmozdítása;
  • a mezőgazdaság korszerűsítése.

A partnereknek a közlekedési infrastruktúrákkal, az információs technológiák fejlesztésével és a távközlés korszerűsítésével kapcsolatos együttműködés prioritásait is meg kell határozniuk.

Végül a partnereknek fokozniuk kell pénzügyi együttműködésüket, az EU-nak pedig erősítenie kell az elsősorban az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott hitel formájában történő pénzügyi segítségnyújtást.

A szociális, kulturális és humán partnerség

A partnerek együttműködést folytatnak az emberi erőforrások fejlesztése, a kultúrák közötti megértés és a civil társadalmak közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében.

Ezzel kapcsolatban a barcelonai nyilatkozat és annak munkaprogramja a következőkre helyezi a hangsúlyt:

  • a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságára;
  • a médiának a kultúrák kölcsönös megismerésében és megértésében betöltött szerepe fontosságára;
  • a kulturális kapcsolatokra, a nyelvtanulásra, a kulturális identitást tiszteletben tartó oktatási és kulturális programok végrehajtására;
  • az egészségügyi terület és a társadalmi fejlődés, valamint az alapvető szociális jogok tiszteletben tartásának fontosságára;
  • a civil társadalomnak az euromediterrán partnerségben való részvételére, valamint a regionális és a helyi hatóságok közötti együttműködés megerősítésére;
  • az illegális bevándorlás, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a nemzetközi bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre.

Háttér

A barcelonai nyilatkozat értelmében a földközi-tengeri partnerek és az uniós országok külügyminiszterei rendszeresen üléseznek egymással. Ezeket az euromediterrán konferenciákat (EN) (FR) a barcelonai folyamat euromediterrán bizottsága készíti elő, amely a folyamat és az együttműködési prioritások nyomon követését is végzi.

Utolsó frissítés: 08.09.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére