EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) és a dél-mediterrán országok közötti euromediterrán partnerség a barcelonai folyamattal kezdődött 1995-ben. Ez a politikai, gazdasági és társadalmi partnerség a kölcsönösség, szolidaritás és az együttes fejlődés elvén alapul.

E téren az EU, a tagállamok és a mediterrán partnerországok társulási megállapodásokat fogadtak el egymás között. Ezek a kétoldalú új generációs megállapodások az első generációs megállapodások, vagyis azon együttműködési megállapodások helyébe lépnek, amelyeket az 1970-es években kötöttek.

A demokratikus elvek és az alapvető jogok tiszteletben tartása a társulási megállapodások lényegi elemét képezik.

A társulási megállapodások, kétoldalú természetüket és az egyes partnerállamokra vonatkozó sajátosságok kivételével hasonló séma szerint működnek. Céljuk az alábbiak előmozdítása:

• a rendszeres párbeszéd a politikai és biztonsági kérdésekről a kölcsönös megértés, az együttműködés és a közös kezdeményezések elősegítése érdekében;
• a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés, amelynek célja különösen a régió kereskedelmének fokozatos liberalizációja, fenntartható fejlődése és a beruházások;
• a társadalmi, kulturális és oktatási területen való együttműködés, különösen a kultúrák közötti párbeszéden, a migráció ellenőrzésén, a szakképzések fejlesztésén, a munkajog vagy nemek közötti egyenlőség előmozdításán alapul.

Ezenkívül a megállapodások támogatják a mediterrán országok régiók közötti együttműködését, mint a béke, a stabilitás és a gazdasági és társadalmi fejlődés tényezőjét.

Szabadkereskedelmi övezet felé

A társulási megállapodások előírják a szabadkereskedelmi övezet fokozatos kialakítását a mediterrán térségben, figyelembe véve Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait. Ezt a szabadkereskedelmi övezetet a megállapodások hatályba lépését követő tizenkét évnyi átmeneti időszak után kell kialakítani. Ugyanakkor az Unió és Izrael közötti kereskedelem terén már megkezdődött a liberalizálás.

Az EU és a mediterrán országok közötti szabad áruforgalom az alábbiak következményeképpen fog kialakulni:

• a vámterhek fokozatos eltörlése;
• a kivitel és behozatal mennyiségi korlátozásának, továbbá minden azonos hatású vagy hátrányosan megkülönböztető intézkedésnek a betiltása a két fél között.

Ezeket a szabályokat különösen az ipari termékek behozatalánál, a feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kereskedelménél és a halászati termékeknél alkalmazzák.

Ugyanakkor közérdekű okból vagy egy különösen sérülékeny gazdasági ágazat védelme érdekében védintézkedéseket lehet elfogadni.

A letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtást illetően a felek újra megerősítik elkötelezettségüket az Általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről (GATS) (EN) (ES) (FR) felé. Ezen felül a partnereknek teljes mértékben liberalizálniuk kell a tőkepiaci ágazatot, amint a megfelelő feltételek teljesülnek hozzá.

Végezetül fokozatosan ki kell alakítani a kereskedelmi jogviták rendezési mechanizmusait.

Intézményi rendelkezések

Az intézményi szerkezeteket az egyes társulási megállapodások keretében dolgozták ki. Egyrészről egy miniszteri szinten szervezett Társulási Tanács határozatokat hoz és ajánlásokat fogalmaz meg a célkitűzések megvalósítására. Másrészről egy Társulási Bizottság biztosítja a megállapodás végrehajtását, és a megállapodások alkalmazásából eredő jogviták rendezését.