RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Euromediterrán társulási megállapodások

Az Európai Unió (EU) 1998–2005 között hét dél-mediterrán országgal kötött euromediterrán társulási megállapodást. A megállapodások megfelelő keretet szolgáltatnak az észak-déli politikai párbeszédhez. Ezenkívül alapul szolgálnak a kereskedelem fokozatos liberalizálásához is a mediterrán térségben. Végül rögzítik a gazdasági, társadalmi és kulturális területeken való együttműködés feltételeit az Unió és az egyes partnerországok között.

JOGI AKTUSOK

A Tanács 2006/356/EK határozata, a Tanács 2005/690/EK határozata, a Tanács 2004/635/EK határozata, a Tanács 2002/357/EK határozata, a Tanács 2000/384/EK határozata, a Tanács 2000/204/EK határozata, a Tanács 98/238/EK határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Libanoni Köztársaság, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság, az Egyiptomi Arab Köztársaság, a Jordán Hásimita Királyság, Izrael Állam, a Marokkói Királyság és a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euro-mediterrán megállapodás megkötéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) és a dél-mediterrán országok közötti euromediterrán partnerség a barcelonai folyamattal kezdődött 1995-ben. Ez a politikai, gazdasági és társadalmi partnerség a kölcsönösség, szolidaritás és az együttes fejlődés elvén alapul.

E téren az EU, a tagállamok és a mediterrán partnerországok társulási megállapodásokat fogadtak el egymás között. Ezek a kétoldalú új generációs megállapodások az első generációs megállapodások, vagyis azon együttműködési megállapodások helyébe lépnek, amelyeket az 1970-es években kötöttek.

A demokratikus elvek és az alapvető jogok tiszteletben tartása a társulási megállapodások lényegi elemét képezik.

A társulási megállapodások, kétoldalú természetüket és az egyes partnerállamokra vonatkozó sajátosságok kivételével hasonló séma szerint működnek. Céljuk az alábbiak előmozdítása:

  • a rendszeres párbeszéd a politikai és biztonsági kérdésekről a kölcsönös megértés, az együttműködés és a közös kezdeményezések elősegítése érdekében;
  • a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés, amelynek célja különösen a régió kereskedelmének fokozatos liberalizációja, fenntartható fejlődése és a beruházások;
  • a társadalmi, kulturális és oktatási területen való együttműködés, különösen a kultúrák közötti párbeszéden, a migráció ellenőrzésén, a szakképzések fejlesztésén, a munkajog vagy nemek közötti egyenlőség előmozdításán alapul.

Ezenkívül a megállapodások támogatják a mediterrán országok régiók közötti együttműködését, mint a béke, a stabilitás és a gazdasági és társadalmi fejlődés tényezőjét.

Szabadkereskedelmi övezet felé

A társulási megállapodások előírják a szabadkereskedelmi övezet fokozatos kialakítását a mediterrán térségben, figyelembe véve Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait. Ezt a szabadkereskedelmi övezetet a megállapodások hatályba lépését követő tizenkét évnyi átmeneti időszak után kell kialakítani. Ugyanakkor az Unió és Izrael közötti kereskedelem terén már megkezdődött a liberalizálás.

Az EU és a mediterrán országok közötti szabad áruforgalom az alábbiak következményeképpen fog kialakulni:

  • a vámterhek fokozatos eltörlése;
  • a kivitel és behozatal mennyiségi korlátozásának, továbbá minden azonos hatású vagy hátrányosan megkülönböztető intézkedésnek a betiltása a két fél között.

Ezeket a szabályokat különösen az ipari termékek behozatalánál, a feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kereskedelménél és a halászati termékeknél alkalmazzák.

Ugyanakkor közérdekű okból vagy egy különösen sérülékeny gazdasági ágazat védelme érdekében védintézkedéseket lehet elfogadni.

A letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtást illetően a felek újra megerősítik elkötelezettségüket az Általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről (GATS) (EN) (ES) (FR) felé. Ezen felül a partnereknek teljes mértékben liberalizálniuk kell a tőkepiaci ágazatot, amint a megfelelő feltételek teljesülnek hozzá.

Végezetül fokozatosan ki kell alakítani a kereskedelmi jogviták rendezési mechanizmusait.

Intézményi rendelkezések

Az intézményi szerkezeteket az egyes társulási megállapodások keretében dolgozták ki. Egyrészről egy miniszteri szinten szervezett Társulási Tanács határozatokat hoz és ajánlásokat fogalmaz meg a célkitűzések megvalósítására. Másrészről egy Társulási Bizottság biztosítja a megállapodás végrehajtását, és a megállapodások alkalmazásából eredő jogviták rendezését.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2006/356/EK tanácsi határozat, Libanoni Köztársaság

2006.4.1.

HL L 143., 2006.5.30.

2005/690/EK tanácsi határozat, Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság

2005.9.1.

HL L 265., 2005.10.10.

2004/635/EK tanácsi és bizottsági határozat, Egyiptomi Arab Köztársaság

2004.6.1.

HL L 304., 2004.9.30.

2002/357/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozat, Jordán Hásimita Királyság

2002.5.1.

HL L 129., 2002.5.15.

2000/384/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozat, Izrael Állam

2000.6.1.

HL L 147., 2000.6.21.

2000/204/EK ESZAK tanácsi és bizottsági határozat, Marokkói Királyság

2000.3.1.

HL L 138., 2000.6.9.

98/238/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozat, Tunéziai Köztársaság

1998.3.1.

HL L 97., 1998.3.30.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

  • Algéria

Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 265., 2005.10.10.].

  • Palesztin Nemzeti Hatóság

Euromediterrán ideiglenes társulási megállapodás egyrészről az Európai Közösségek, másrészről Ciszjordánia és a Gázai-övezet Palesztin Nemzeti Hatósága képviseletében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közötti kereskedelemről és együttműködésről [Hivatalos Lap L 187., 1997.7.16.].
A két fél között az euromediterrán ideiglenes társulási megállapodás egy euromediterrán társulási megállapodás megkötéséig alkalmazható. A megállapodás főként a politika területén kívül eső kereskedelmi és együttműködési kérdésekre vonatkozik.

  • Egyiptom

Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 304., 2004.9.30.].

  • Jordánia

Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 129., 2002.5.15.].

  • Izrael

Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 147., 2000.6.21.].

  • Libanon

Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 143., 2006.5.30.].

  • Marokkó

Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 70., 2000.3.18.].

  • Tunézia

Euromediterrán megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról [Hivatalos Lap L 97., 1998.3.30.].

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen; továbbra is a referenciadokumentum marad az egyetlen kötelező erejű jogalap.

Utolsó frissítés: 10.03.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére